Sorozatunk a tőzsde világába enged bepillantást. Az a célunk, hogy egy átfogó képet
adjunk a tőzsde életéről, és a fogalmak magyarázata mellett rámutassunk az összefüggésekre
is. Ebben a részben a BRX-index létrehozásának okaival foglalkozunk.
Új index létrehozására tett javaslatot a Befektetési Alapok Magyarországi Szövetsége
(Bamosz). Mivel a tőzsdetanács januári ülésén engedélyezte ezt, előreláthatóan
február végén vagy március elején teszik közzé a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT-en).
Erre az új indexre, amelynek ideiglenes neve BRX, többek között azért van szükség,
mert a befektetők többsége az eddigi mutatószámokból nem tudott következtetni a részvényalapok
teljesítményére. A BUX index például az indexkosárban szereplő részvénytársaságok
piaci értékének (piaci ár szorozva a törzsrészvények mennyiségével) változásait
tükrözi. Ebbe az indexkosárba a BÉT legjobb részvényei kerülnek be, így nem mutat
átfogó képet a tőzsde állapotáról. A befektetési alapoknál egy részvény maximum
5 százalékát teheti ki az összes benne szereplő értékpapírnak, a BUX indexkosárban
a felső határ viszont 15 százalék. Így mivel a BUX-ban a legjobb papírok magasabb részvételi
hányaddal lehetnek jelen, nem tükrözi elég reálisan a tőzsdei változásokat.
A BRX-indexet a befektetési alapokra vonatkozó törvények szabályainak figyelembevételével
alkotják meg. Felmerült annak lehetősége is, hogy a BRX indexkosarába a BÉT-en
szereplő összes részvény szerepelne. Az már biztos, hogy egy részvény súlya nem
lehet majd nagyobb 5 százaléknál. A BRX segítségével a befektetők is jobban átláthatják
majd a tőzsdei élet változásait. (Róth Istvánné)