Az új parlamenti munkarend bevezetésével az MSZP számára felértékelődik a
bizottsági munka, illetve parlamenti vitanapok kezdeményezésével kíván megszólalási
lehetőséghez jutni a pártfrakció - közölte Kovács László, a párt elnöke egy
Egerben tartott sajtótájékoztatón. A pártelnök kifejezte azon álláspontját, hogy
alkalmazni kívánnak parlamenten kívüli eszközöket - elsősorban konferenciákat
- arra, hogy a frakció üzenjen a kormánynak.
A kormány ígéreteinek sorsát elemezve Kovács László elmondta: a 40 pontból 10
teljesült úgy, hogy pozitív hatást váltott ki, néhány esetben pedig a kormány nem
tett semmit, például nem épített gátat a Dunán. A teljesült ígéretek egy része
viszont csak tágította a társadalmi különbségeket. Például az alanyi jogon járó
családi pótlék bevezetésével az a 10 százalék is részesül az ellátásban, akinek
erre semmi szüksége, a rászoruló 90 százalék ugyanakkor az inflációt figyelembe véve
„9 százalékkal kevesebb kenyeret vehet a családi pótlékából”, hiszen az ellálátás
összege nem emelkedik. Összességében rosszul jár a lakosság 90 százaléka - a bérből
és fizetésből élők, a közalkalmazottak, a nyugdíjasok, illetve azok, akik családi
pótlékot kapnak - a legalacsonyabb jövedelműeknek kedvezőtlen adótábla, a nyugdíjemelés
mértékének csökkentése, illetve a befagyasztott bérek következtében. Emellett néhány
ígéret szerencsére nem teljesült, így az uniós csatlakozási tárgyalások fő iránya
nem változott és az Orbán-kormány nem vizsgálta felül az alapszerződéseket -
mutatott rá.
A szocialista pártelnök bírálta a kormány - szerinte botrányos - kinevezési
gyakorlatát, különös tekintettel az adóhivatal, illetve az adórendőrség vezetőjének
kinevezésére. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a miniszterelnöknek joga van ahhoz,
hogy az utolsó pillanatig védje az általa kinevezett embereket, ám ez felelősségvállalást
is jelent. Ez maga után vonja azt, hogy ha a vádak bebizonyosodnak, a személyi
konzekvenciák a miniszterelnököt is kell hogy érintsék. (MTI)