- Szájer József szerint az ellenzék szellemi polgárháborút visel a kormány
ellen. Mi a véleménye erről a kijelentésről?
- Első gondolatom, hogy bagoly mondja verébnek. Emlékszünk még arra, hogy a
Fidesz ellenzéki pártként idegenszerűnek nevezte, az ország tönkretételével vádolta
az MSZP- SZDSZ kormányt, a mai földművelésügyi miniszter pedig rendszeresen lehazaárulózta.
A jelenlegi ellenzék ezzel szemben tárgyszerűen, indulatkeltő fordulatoktól tartózkodva
bírálja a kormány politikáját, egyes döntéseit. Ha ez szellemi polgárháború,
akkor mi a többpárti demokrácia?
- Ön szerint mi az oka a Fidesz kemény hangvételének?
- A Fidesz környezetébe tartozó értelmiségiek is észlelik a kormány erőszakos
fellépésének hátrányos következményeit - gondoljunk csak Tölgyessy Péter feltűnést
keltő, vagy Horkai Hörcher Ferencnek a közfigyelmet elkerülő, szintén a Magyar
Nemzetben megjelent bírálatára -, és ezt a Fidesz vezetői is érzékelik. A problémát
az ellenzék ellehetetlenítésével akarják orvosolni, ezért támadják ilyen módon az
ellenzéket. A kormány kinevezési döntéseit ért bírálatokra nem adnak érdemi választ,
és ezt leplezik azzal, hogy az ellenzék nemcsak a kormány, hanem a társadalom ellenzéke
is.
- A kormány szerint az utolsó fél év Magyarország legsikeresebb időszaka. Azt
állítják, olyan problémákat oldottak meg, amelyekhez elődeiknek - vagyis önöknek
négy év is kevés volt.
- Aki tisztában van azzal, hogy a gazdasági folyamatokat a politikai döntések
legalább egy-másfél éves késleltetéssel befolyásolják, az tudja, hogy a jelenlegi
kedvező gazdasági helyzet az előző négy év kormányzásának köszönhető. Az elmúlt
fél évben viszont nem történt más, mint a megindult gazdasági növekedés által
biztosított javak újraelosztása. Azért, hogy a kedvező tendencia folytatódjék, a növekedés
fennmaradjon, eddig semmit sem tett a kormány. Megszüntették a társadalombiztosítási
önkormányzatokat - ami szerintem helyes -, de nem tették hatékonyabbá az egészségbiztosítás
működését. Új vezetése van a Postabanknak, de ettől az még nem mentesül a
politikai befolyástól, nem szűnik meg az ilyen indíttatású döntésekből eredő
veszteségek kockázata.
- A Fidesz-vezetők azt állítják, hogy a választási programjukban ígért 40
pont nagyrészét máris teljesítették…
- Kétségtelenül teljesítették az olyan ígéreteket, hogy nem módosítják a
földtörvényt vagy nem építenek vízlépcsőt a Dunán. Azt is, hogy ismét alanyi jogúvá
teszik a családi támogatásokat vagy megszüntetik a tandíjat. Csakhogy ennek ára van,
és ezért egy sor olyan lépést tettek, amiről nem esett szó a választások előtt:
visszafogták a nyugdíjak emelését, befagyasztották a közalkalmazotti béreket, leállították
a Nemzeti Színház és a metró építését, lassították az útépítést. Mindebből
összeáll másik, a választások előtt eltitkolt negyven pont.
- Úgy tűnik, nem sok ponton egyezik a kormány és az ellenzék véleménye. Ön
szerint hová vezethet ez a belpolitikai „hidegháború”?
- A legnagyobb veszélyt abban látom, hogy tartósan sérül a magyar demokrácia.
Ilyesmi az előző négy évben fel sem merült, az akkori 72 százalékos koalíció
tiszteletben tartotta az ellenzék jogait. Normális demokráciában az ellenzék nem
ellenség, a Fidesz most mégis akként kezeli. Ez megmérgezi a közélet légkörét,
leszoktatja a közéleti szereplőket a demokratikus viselkedésről, amihez később már
nem lesz könnyű visszatalálni. (Szlazsánszky Ferenc, Hazafi Zsolt)