A filmben néhány dolog másképpen történik, mint a Bibliában. Az Exodus hiteles
története az Ószövetségben olvasható - egy nagyjából ilyen tartalmú felirattal
kezdődik az Egyiptom hercege című másfél órás amerikai rajzfilm, amelynek három
producere: Jeffrey Katzenberg (ő a Walt Disneytől igazolt át, ahol többek között az
Oroszlánkirályt készítette), Steven Spielberg és David Geffen. Ők hárman alapították
az - úgy tűnik, a Disney rajzfilm-monopóliumát versenyképes vetélytársként megtörni
igyekvő - Dream Works Studiót.
Spielberg. Új irány a rajzfilmiparban Fotó: MTI
E törekvésük még érdekesebbé válik, ha észrevesszük, hogy mennyire erőteljes
szemléletbeli, világnézeti váltást jelent az új rajzfilm a Disney elmúlt években
termett nagysikerű gyümölcseihez képest. A klasszikus Disney-filmektől eltérően,
amelyek nem - illetve csak a mesékből már megszokott mértékben - tartalmaztak az
okkultizmus kategóriájába sorolható elemeket, az utóbbi időben a neves stúdió
mintha teljes egészében a New Age néven ismert modern, szinkretista vallás világnézetének
oktatófilm-osztályává változott volna. Legújabb alkotásaiban a szellemidézés, a mágia,
a démonvilág működése a filmek fő témájává és üzenetévé váltak. Az Oroszlánkirály
első percétől az utolsóig a New Age átfogó, nyíltan didaktikus ismertetése és
propagálása gyermekek számára, az Anasztázia és a Herkules démonfigurái, erőteljesen
okkult világa pedig már számos szülőt riasztottak el attól, hogy gyermekét a
korszellem e túlontúl rámenős befolyásának kitegye.
Az Egyiptom hercege üdítő és időszerű áttörést hozott e dömping közepette. A
filmet indító, már idézett felirat azzal a - korunkban meglepően hangzó -
bejelentéssel él, hogy a zsidók Egyiptomból való kivonulásának leírását az Ószövetség
hitelesen tartalmazza. A világszerte annyit kárhoztatott zsidó-keresztény biblikus „fundamentalizmus”
immáron Hollywood csúcsait is elérte volna? A megfilmesített sztori mindenesetre
valamennyi lényeges ponton hűen követi a bibliai történetet. Aligha annak köszönhető
ez csupán, hogy az egyik producer, Spielberg, a Schindler listája elkészítésének időszakában
őseinek hite felé fordulva megtért a zsidó valláshoz, a film ötletét a többiek is
osztatlan lelkesedéssel fogadták. Isten ítélő jelenlétét egyébként, amely az
egyiptomi elsőszülötteket elpusztítja, ugyanúgy ábrázolták most is, ahogyan annak
idején - Spielberg hasonló című filmjében - a frigyláda fosztogatóit megölte.
Filmes pályafutása alatt a producer akkor nyúlt először ilyen jellegű témához.
Nyilatkozataiból úgy tűnik, Katzenberg számára sem ugyanolyan súlyú könyv a
Biblia, mint a többi. Mózes alakját a filmben elsősorban Izrael nemzeti vezetőjeként
értelmezik az alkotók - héber nyelvű dalokkal, körtánccal -, amely a jelenlegi
világot újra egyre erőteljesebben átható, Izrael államával szemben érzett antipátia,
és az ezt kísérő újjáéledő antiszemitizmus légkörében kétségtelenül üzenetértékű.
Ezt erősíti az egyre ellenségesebbé váló fáraó egy mondata is: „Minden baj
miattatok, zsidók miatt van.”
Ugyanakkor sokan kétkedéssel figyelik az újszerű törekvést. Egyes kritikusok véleménye
szerint a film készítése során megkérdezett több mint hétszáz vallási szakértő
véleményéhez való ragaszkodás túlságosan megkötötte az alkotók kezét: a mű összeállításában
a vallási szempontoknak való megfelelés igénye, a szellemesség és találékonyság,
a teológiai részletek aprólékos követése az alkotói szuverenitás rovására ment.
Ezért e kritikusok szerint az is előfordulhat, hogy a film nem hozza be 100 millió dollár
körüli költségeit. Szakmai körökben azonban és a témát ismerők között a film
lelkes fogadtatásra talált. A karácsonykor egyszerre ötven országban bemutatott alkotásról
hamarosan eldől, hogy üzleti siker is lesz-e a mind formájában, mind tartalmában újat
hozó mű. (R.T.)