„Ha valaki ma Magyarországon bűncselekmény áldozatává válik, az esetleges súlyos
érzelmi sérülések elszenvedése és feldolgozása mellett gyakran szembe kell néznie
a rendőri diszkriminációval is. Nem ritkán éppen a rendőrök igyekeznek lebeszélni
a bűncselekmények sértettjeit a feljelentésről. Az pedig, akinek esetében eljárás
indul, gyakran nem tud tájékozódni az ügyében folyó nyomozásról, nem tekinthet be
a nyomozati iratokba, azokról nem készíthet másolatot, és előfordul, hogy kérése
ellenére sem kap tájékoztatást az ügy állásáról a hatóságoktól”- mondta Gönczöl
Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az „Áldozatvédelem az emberi
jogok tükrében” elnevezésű konferencián tartott előadásában. Egy sajátos történetet
is elmondott: egy polgárt a rendőrök éjszaka előállítottak azzal az indokkal, hogy
nincs beoltva a kutyája. Csak később derült ki, hogy az illető nem is tart kutyát.
Pintér Sándor belügyminiszter a konferencia megnyitó beszédében kiemelte: a
magyar jogrend súlyos adóssága, hogy eddig nem foglalkozott az áldozatok jogainak védelmével
és az ehhez kapcsolódó „kárenyhítéssel”. A belügyminiszter továbbá azt is
hozzátette, hogy a minisztériumban már létrehozták a külön ezzel a problémával
foglalkozó áldozatvédelmi osztályt, és a jövő hónap közepétől indul be az Áldozatvédelmi
Iroda munkája is. Felkai László államtitkár a Heteknek elmondta, hogy az irodának
egyelőre csak általános feladatai vannak, melyek körébe tartozik többek között a
nemzetközi tapasztalatok értékelése, szakértők képzése, valamint más szervek, például
a városi önkormányzatok ösztönzése, hogy három-négy fős áldozatvédelmi irodákat
hozzanak létre. Ez utóbbi terv megvalósítása azért is lenne fontos - hangsúlyozta
az államtitkár -, mert így a sértettek, akiknek panaszaik vannak a hatósági eljárásra,
sokkal nagyobb bizalommal fordulhatnának ezekhez az irodákhoz, mint a rendőrség
alkalmazottaihoz. Felkai László a hazai helyzetet azzal együtt is biztatónak ítélte,
hogy a témában még nem született törvény, és a kormány még nem biztosított külön
pénzalapot az áldozatvédelmi célokra.
Szikinger István alkotmányjogász leszögezte előadásában, hogy az államnak létre
kell hoznia azokat az intézményeket is, amelyek ellenőrzik, hogy a hatóságok törvényes
keretek között végzik-e tevékenységüket, valamint lehetővé kell tenni, hogy működjék
egyfajta civil kontroll a rendőrség felett, és az állampolgárok közvetlenül is
ellenőrizhessék annak tevékenységét, hiszen értük van ez a szervezet.