Ki ne írt vagy rajzolt volna - akár csak iskolásként is - Faber-Castell ceruzával?
De vajon gondolt-e arra bárki is, hogy a minőségi irón világsikere kerek száz
esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor Alexander zu Castell-Rüdenhausen gróf oltár
elé vezette az éppen olyan szép, mint amilyen gazdag Ottíliát, egy jómódú vállalkozó
leányát? Azóta a Nürnberg melletti Stein gyárából kikerülő fekete és színes irónok
- Faber-Castell néven - elterjedtek a földkerekségen: évente 1,8 milliárd készül
belőlük. A vállalat igazgatója, gróf Anton Wolfgang von Faber-Castell szerint
egyenesen reneszánszát éli a ceruza - az idei év első felében 14 százalékkal növelte
forgalmát a cég.
Az egész egy barakkban kezdődött azon a helyen, ahol ma a gyár áll. Caspar Faber
asztalos 1761-ben elhatározta, hogy önállóan ceruzákat fog készíteni. Egyik leszármazottja,
a gazdasági és szociális érdemeiért később nemesi rangra emelt Lothar von Faber
birodalmi tanácsos irányításával a XIX. században indult virágzásnak a vállalkozás.
1856-ban Faber Szibériában megvásárolt egy bányát, amely az akkori idők legjobb
grafitját szolgáltatta. A „fekete aranyat” teherhordó állatokkal és hajókon szállították
a 7000 kilométeres úton Nürnbergbe. Faber egyidejűleg felújította a gépparkot is. A
ceruzagyártók közül elsőként rányomatta nevét a hatszögletű irónokra, és
mintapéldányait kínálva egész Európát beutazta. Napjainkban a vállalat 13 üzemében
5500 embert foglalkoztat, és 1997-ben bruttó 557 millió márkás forgalmat bonyolított
le. Néhány éve a Faber-Castell kozmetikai cikkeket is gyárt a világ valamennyi
kozmetikai cége számára. (MTI)