Légicsapás készül Koszovóban
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonnali tűzszünetet követelt Koszovóban, katonai akciót
helyezve kilátásba Slobodan Milosevic jugoszláv elnök ellen. A Nagy-Britannia és
Franciaország által kidolgozott határozatot szerdán este fogadták el New Yorkban,
miután Oroszország feladta korábbi ellenkezését. A döntést követően a NATO védelmi
miniszterei megkezdték a támadás részleteinek kidolgozását. A határozat mind a
jugoszláv szövetségi hadsereg, mind a Koszovói Felszabadítási Hadsereg részéről a
tűzszünet betartását várja el, kiemelve a nemzetközi közösség mély együttérzését
azzal a 230 ezer menekülttel, akiket a hónapokig tartó harcok és az előttük álló
kemény tél kényszerített lakóhelyük elhagyására. Az aláírók ragaszkodnak a
civil lakosság elnyomására használt biztonsági erők azonnali kivonásához. Bár az
ENSZ határozata nem jelent közvetlen fenyegetést Milosevicre abban az esetben, ha nem
engedelmeskedik, hangsúlyozza, hogy a koszovói helyzet veszélyezteti a régió békéjét
és biztonságát, és az ENSZ-nek komoly erők állnak rendelkezésére, ha beavatkozásra
kerül sor. (Hetek)
Iszapáradat Mexikó déli részén
Sártenger borítja a szeptember elején kezdődött, özönvízszerű esőzések és az
emiatt keletkezett árvizek következtében Mexikó déli részét. A guatemalai határnál
fekvő, 250 ezer lakosú Tapachula városára például 45 centiméter eső hullott három
nap alatt. A helyi televízió híradója tetőig iszappal borított házakat és a fák
koronáin alvó embereket mutatott - jelentette a Reuters hírügynökség. A természeti
katasztrófa több tucatnyi falut elzárt a külvilágtól. Több, a földcsuszamlások
miatt járhatatlanná vált utat sikerült megtisztítani, de a romba dőlt hidak és
utak, a rohanó folyók nagyban nehezítik a munkálatokat. A szállítmányokat így
helikopterekkel próbálják eljuttatni a külvilágtól elzárt falvakba, ahol viszont a
sárral borított területeken nem könnyűek a leszállási viszonyok. Hivatalos adatok
szerint legkevesebb ezer ember vesztette életét vagy tűnt el a dél-mexikói államban.
A heves esőzések és a sárlavinák miatt megközelítőleg félmillió ember vált földönfutóvá,
ugyanennyi család maradt villanyáram, elegendő élelem és gyógyszer nélkül. (MTI)
Stratégiai partnerség Szaúd-Arábia és Franciaország között
Franciaország és Szaúd-Arábia a jövő év első felében meg kívánja teremteni
stratégiai szövetségét - jelentette be Szaúd al-Fejszal, szaúdi külügyminiszter.
Franciaországban a legmagasabb szinten fogadták az Abdallah trónörökös vezette szaúdi
küldöttséget, ezzel is elismerve, hogy a herceget tekintik az arab ország majdani és
jelenlegi vezetőjének. A küldöttséggel tárgyalt a francia elnök, a kormányfő,
valamint a párizsi védelmi-, külügy- és gazdasági miniszter is. A tárgyalások
kiemelt témája volt az afganisztáni helyzet, Irán és Irak szerepe a térségben és a
közel-keleti békefolyamat. A Rijád által szorgalmazott stratégiai partnerség azt
jelentené, hogy agresszió esetén francia csapatokat küldenének az országba. A két fél
tárgyalt újabb jelentős francia fegyverexportról is: a franciák egy 3 milliárd dolláros
üzlet keretében 300 darab modern Leclerc harckocsit, könnyűpáncélosokat és katonai
távközlési berendezéseket szállítanának az arab országba. (Hetek)
Törvénymódosítás Romániában
A román képviselőház szerdán aláírta azt a törvénymódosítást, amely lehetőséget
biztosít a romániai kisebbségek számára, hogy anyanyelvi felsőoktatási intézményt
hozzanak létre. Mint ismeretes e feltételhez kötötte korábban az RMDSZ a koalícióban
való további részvételét. Az Adevarul című napilap „kész cirkusznak” jellemzi
a döntés meghozatalát, külön kiemelve, hogy a képviselők javarésze kényszer hatására
adta aláírását a fent említett törvénymódosításhoz. Az aláírások megszerzéséért
komoly harc folyt, és néhány képviselő helyett, akik nem voltak vagy nem akartak
jelen lenni, a helyettesek írták alá a törvénymódosítást. Anghel Stanciu, a tanügyi
bizottság elnöke szerint nyilvánvaló, hogy a koalíciós pártok vezetői által tett
ígéretek, melyek csak multikulturális intézmények létrehozását támogatják,
hazugságnak bizonyultak és a közvélemény megtévesztését szolgálták.
(Hetek)
Több atombombát gyárthatnak
A nukleáris reaktorokról szerzett új információk alapján India 455, Pakisztán pedig
105 nukleáris fegyver előállítására képes - jelentette a Jane’s Intelligence
Review októberi száma. A CNN által idézett jelentés hatszor annyi atomtöltetről szól,
mint amennyiről mindeddig ismert volt. A két dél-ázsiai állam között májusban
lezajlott nukleáris tesztpárbaj megnövelte egy újabb atomfegyverkezési verseny
kialakulásának veszélyét, amely végül más nukleáris fegyverekkel rendelkező országokra
is átterjedhet. A londoni székhelyű magazin kijelentette, hogy azért kellett megváltoztatni
a becsléseket India és Pakisztán atomkapacitásáról, mert a Kanadai Nukleáris Szövetség
új adatokat közölt az Indiában és Pakisztánban működő kanadai nukleáris
reaktorok teljesítményéről. (CNN)