Magyarországon évek óta zajlik a vírusos májgyulladásról és megelőzéséről
szóló kampány, ennek ellenére még mindig sokan bizonytalanok abban, hogy
szükséges-e beoltatni magukat vagy családtagjaikat. Magyarországon e téren
egyáltalán nem veszélyes a járványügyi helyzet, a kiskorúak közül pedig még
leginkább a tizenévesek tekinthetők a legveszélyeztetettebb korcsoportnak.
A májgyulladást okozó vírus három fajtája, az A, B és C vírus közül az A
vírus a legkevésbé veszélyes, megbetegedés esetén sikeresen kezelhető, ezért
oltás csak a fejletlen országokba utazók esetében indokolt. Dr. Telegdi László, a
László Kórház 3-as számú belgyógyászatának főorvosa kérdésünkre elmondta,
hogy az A vírus szájon keresztül terjed, jóindulatú, tehát nem megy át krónikus
betegségbe. A C és különösen a B vírus ellenben krónikussá válhat, ez esetben
májzsugorodást és májrákot okozhat, nagyon fertőzőképes, és véren keresztül,
leggyakrabban szexuális úton terjed. Hazánkban a májgyulladásos megbetegedések
száma nem jelentős, B vírus tekintetében például egy százalék alatt van a
lakosság fertőzöttsége. Ennek megfelelően a Hepatitisz-B elleni oltás csak a
különösen veszélyeztetett helyzetűek számára indokolt: az egészségügyi
dolgozókat vagy a fertőzött kismamák újszülöttjeit kötelező beoltani. A
fertőzöttek között felülreprezentáltak a homoszexuálisok, egyes roma populációk,
az intravénás drogosok, a zárt közösségek (börtönök lakói vagy a
hajléktalanok), de gondatlan ellátás esetén könnyen megfertőződhetnek a
tetoválások vagy testékszerek megrendelői is. A humán alapanyagú
gyógyszerkészítményeknél gyakorlatilag kizárható a fertőzés kockázata, mert a
felhasznált vért manapság szigorúan szűrik.
A tünetekről szólva dr. Telegdi László elmondta, hogy a fertőzések kis része
jelentkezik hepatitisz, azaz sárgaság formájában. Nagyobbik részük tünetmentesen
zajlik, de éppen ezekben az esetekben nagyobb az esély arra, hogy krónikus betegséggé
váljon. Az ilyen betegek jelentős része egész életére vírushordozóvá, ezáltal
fertőzésforrássá válik. A betegség lefolyása, illetve krónikussá válása nagy
mértékben függ az adott személy szervezetének immunválaszától.
Pánikra semmi oka nincs a lakosságnak, szögezte le a főorvos, hiszen ha azt veszszük
alapul, hogy évente 3-400 a bejelentett akut hepatitiszek száma, akkor legfeljebb ezerre
becsülhető az évenkénti hazai megbetegedések száma. Figyelemreméltó tény azonban,
hogy az akut betegségek túlnyomó többsége a fiatal felnőttkorban lép fel, mert ez
azt mutatja, hogy a májgyulladás szexuális úton való terjedése a leggyakoribb
fertőzési mód. Éppen ezért a szakemberek a serdülőkorúaknak - a 13-15 éveseknek
- ajánlják a leginkább a Hepatitisz-B oltást, mivel a szexuális élet megkezdése
előtt fontos biztosítani a védettséget. E korosztály jelenleg 50 százalékos
kedvezménnyel kapja az oltást, amely 3 injekcióból áll, és hosszú évekre védelmet
biztosít. B vírus tekintetében hazánknál sokkal rosszabb helyzetben vannak a
szomszédaink, Ukrajna és Románia. Ebből a szempontból a magyarországi migráció is
veszélyforrást jelent: egyes nációk nagy számban vírushordozók. Az említett
országokban egyébként kötelező a védőoltás.
A 12 év alattiak nem különösebben veszélyeztetettek, dr. Telegdi László szerint
tehát a bölcsődés vagy óvodáskorú gyerekek oltása felesleges. Jelenleg az
egészségügyi kormányzat határozott törekvése az, hogy a serdülőkori oltás
kötelezővé és ingyenessé váljon. Ettől függetlenül nem árt megszívlelni
egy-két fontos tanácsot a betegség elkerülése érdekében. Az A vírus kézmosással
megelőzhető fertőzés, tehát mindenkor fontos az alapvető higiéniai szabályok
betartása. A szakértő kiemelte még az óvszerhasználat, a monogám kapcsolatok,
valamint a heteroszexualitás fontosságát is a hepatitiszfertőzés megelőzésében
(is).