„Egy nagyon veszélyes konfliktus megoldása felé tett
józan lépés” - így jellemezte Clinton Berlinben kiadott
nyilatkozatában Milosevics jugoszláv és Ibrahim Rugova
koszovói vezető megegyezését a belgrádi tárgyalásokról.
Időközben a Londonban tárgyaló NATO-vezetők egy esetleges
katonai beavatkozás lehetőségét is fontolóra vették.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Ibrahim Rugova, Robert Gelbard és Richard Holbooke amerikai
közvetítők között Fotó: MTI
Folynak az előkészületek Koszovó ügyében az atlanti
szövetségen belül, ez azonban egyelőre nem nyilvános -
közölte Londonban a NATO európai fegyveres erőinek amerikai
főparancsnoka, Wesley Clark, aki szerint a koszovói válság
rendkívüli veszélyeket hordoz Európa és a világ egésze
számára. A főparancsnok kijelentette: a szövetség reméli,
hogy Magyarország - mint a NATO tagjelöltje - bármely
jövőbeli NATO-műveletben együttműködik a szervezettel.
A szintén Nagy-Britanniában tartózkodó Javier Solana
NATO-főtitkár oxfordi beszédében elmondta: a NATO az
Albániának és Macedóniának nyújtott katonai tanácsadás
mellett „tanulmányozza, hogy még mit tehet ebben a
kérdésben”. Londoni megfigyelők ez utóbbi félmondatban
utalást véltek felfedezni arra, hogy a NATO esetleg katonai
fellépést is fontolóra vesz a térségben.
Richard Holbrooke amerikai diplomata figyelmeztetett arra, hogy a
klánok uralta albán-koszovói határvidék szitaként engedi
át a fegyvercsempészeket. Időközben. Törökország is
igyekszik aktív szerepet vállalni a térségben, a
délkelet-európai békefenntartó erő szervezése mellett
jelentős támogatást nyújt a Koszovóval szomszédos
Albániának: haditengerészeti támaszpontja
újjáépítéséhez 7 millió dollárt ad. Bulgária,
Macedónia, és Románia egy délkelet-európai békefenntartó
erő felállítását fontolgatja.