Magyarország sorsa megváltozott: a gazdaság egészséges
fejlődésnek indult, a keresetek reálértéke tavaly 5
százalékkal emelkedett. Ennek ellenére a miniszterelnöknek
nehéz dolga volt a szavazókban megteremteni a „jól érzem
magam” életérzést, inkább csak a „nem is olyan rossz”
szintet sikerült elérni - írta a választásokat
közvetlenül megelőzően a Financial Times című gazdasági
lap.
A lap a kormánykoalíció esélyeit latolgatva előre
figyelmeztetett, Horn Gyula nem veheti biztosra a második
győzelmét. Az 1995-ben megkezdett kemény megszorító
intézkedések ugyanis - amelyek végül megalapozták az
ország gazdaságának helyreállását - egyenlőtlen
mértékben nehezedtek a lakosságra és az ország különböző
régióira. Magyarországra az elmúlt időszakban több
beruházás érkezett, mint a többi közép-kelet-európai
országba együttesen (eddig mintegy 20 milliárd dollár
működőtőke landolt nálunk, de a privatizáció után évi 2
milliárd dollár további befektetésre számít a kormány -
a szerk.). A külföldi tőke többsége a nyugati régiók
felé, valamint Budapest térségébe irányult. A szegényebb,
valamint falusiasabb keleti régióban a munkanélküliség
aránya az országos átlag felett maradt. Emellett a lakosság
30 százalékát kitevő nyugdíjasok váltak szenvedő
alanyaivá a szigorú reformoknak, a nyugdíjak reálértéke
ugyanis 1995-96 között negyedével csökkent. Ugyanebben az
időszakban a bérek reálértéke 15 százalékkal esett vissza.
A gazdaság azonban hoszszú idő után fejlődésnek indult, a
GDP növekedési üteme az előző évhez képest elérte a 4,4
százalékot, és a folyó fizetési mérleg hiányát a
külföldi működőtőke bőven fedezi. A gazdaság 75
százaléka van magánkézben - beleértve a bankszektort is,
ami azt jelenti, hogy a gazdasági átalakulás nagy része már
megvalósult. A munkanélküliség 10 százalék alatt van, és
folyamatosan csökken. Az inflációt - annak ellenére, hogy
nehéz megzabolázni - végül sikerült 16 százalékra
csökkenteni. A Budapesti Értéktőzsde a legerőteljesebb
növekedést érte el a régióban.
A cikk szerzője ezek után felteszi a kérdést: „Nos,
boldogok a magyarok?” Majd így folytatja: Orbán Viktor, a
gyorsan beszélő fiatal jogász és pártvezér szerint,
egyáltalán nem. A Fidesz - MPP vezetője a népszerűségi
lista első helyén van, és erőteljes - korábbi hívei
szerint autokrata - vezetése alatt a párt átlibbenve a
jobboldalra magához tért. A kritikusok szerint a politikai
beállítottság gyakori változtatása az alapelvek hiányát
tükrözi - írja a lap.
Orbán szerint csak a társadalom szűk része profitált a
gazdasági váltásból, emellett a felső vezetés szintjén a
korrupció elhatalmasodott, valamint a közbiztonságot az
utcákat elborító bűnözési hullám veszélyezteti.
Mindazonáltal - véleménye szerint - a gazdaságnak évi
hétszázalékos növekedést kell produkálnia, továbbá a
kormánynak a feketegazdaság visszaszorítására
adócsökkentéseket kell bevezetnie. A koalíciós pártok
véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy a Fidesz számításai
egyszerűen irreálisak, másrészt ez a fajta politika az
országot egy újabb adósságcsapdába taszítaná.