Miután a londoni béketárgyalások az izraeli és a
palesztin fél között nem hoztak áttörést a közel-keleti
békefolyamatban, Clinton Washingtonba invitálta Benjamin
Netanjahut és Jasszer Arafatot. Az újabb csúcstalálkozó
napirendjén a legkeményebb kérdések szerepelnek: Jeruzsálem
jövőbeli státusa, a végleges határok és a zsidó
települések, valamint a palesztin menekültek sorsa. A
megoldásra egy év áll rendelkezésre.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Madeleine Albright és Benjamin Netanjahu kézfogással
búcsúzik Londonban. Alku még nincs Fotó:
MTI
Az izraeli rádió szerint Netanjahu azt szeretné, hogy a
tervezett washingtoni tanácskozás a nézetkülönbségeket
tisztázó „munkatalálkozó” legyen, ne pedig az oslói
folyamatot lezáró tárgyalások ünnepélyes kezdete. Az
izraeli miniszterelnök egyébként Londonból való
hazaérkezése után azonnal pártja, a Likud vezető szervének
ülésére sietett.
Netanjahu leszögezte: kész rugalmasan tárgyalni, de „ha az
izraeli állampolgárok biztonságáról van szó, akkor nem
vagyok rugalmas”.
Arafat már el is fogadta az amerikai meghívást, bár a
palesztinok közölték: csak akkor utaznak a washingtoni
csúcsra, ha az izraeli csapatkivonásra vonatkozó
megállapodás aláírásra készen áll.
Az amerikai rendezési javaslat központi eleme az, hogy Izrael a
ciszjordániai területek további 13 százalékáról vonja ki
csapatait. Az izraeli kormány az ország alapvető biztonsági
érdekeire hivatkozva Júdea és Szamaria területének további
9 százalékát - nem hivatalos értesülések alapján 11
százalékot - lenne hajlandó átadni. A látszólag kicsinyes
alkudozás tétje azonban egy zsidók által sűrűn lakott
terület, amelynek minden egyes százaléka nagyobb, mint Tel
Aviv. Netanjahu feltétele, hogy egy egyezség keretében a
palesztinok mondjanak le a további területi igényekről. „A
palesztin lakosság 97 százaléka már ma is saját
önkormányzattal rendelkező területen él” - mondta
Netanjahu a CNN által rendezett televíziós fórumon.
Az izraeli miniszterelnök ellenzi az önálló palesztin állam
létrejöttét, mivel az „második Iránná válhatna” a
térségben. Arafat azt hangoztatja: kész akár egyoldalúan is
kikiáltani a Palesztin Államot 1999. május 4-én, ha addig nem
jön létre megegyezés. Az izraeli fél további feltétele,
hogy a Palesztin Hatóság számolja föl azokat a terrorista
csoportokat, amelyek 1994 óta több mint 12 öngyilkos
merényletet követtek el izraeliek ellen. Arafat, aki
egyébként Ciszjordánia 97 százalékát és
Kelet-Jeruzsálemet követeli, egyelőre megelégedne a 13
százalékos amerikai javaslattal.