„Az utóbbi ötven évben sohasem voltak olyan rosszak a
jugoszláv-albán kapcsolatok, mint most, s a két ország
közötti rossz viszony a háború kitöréséhez vezethet” -
jelentette ki Paskal Milo albán külügyminiszter a Vradyni
című athéni lapnak.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Belgrádban időközben megkezdték a tartalékosok
mozgósítását, Albánia pedig riadókészültségbe helyezte a
szerb határ mellett állomásozó csapatait. „A szerb vezetés
durva fellépése annyira felbőszítette a helyi albánokat,
hogy ezrével csatlakoznak a tartomány elszakadásáért
fegyveres harcot folytató terrorcsoporthoz, a Koszovói
Felszabadítási Hadsereghez - jelentette ki Robert Gelbard
amerikai különmegbízott. Gelbard hozzátette: a koszovói
gerillákkal keresik a kapcsolatot az iráni és csecsen
radikális iszlám szervezetek is. Szerb vádak szerint
fegyvercsempészek hatalmas mennyiségű katonai felszerelést
juttattak át Albániából Koszovóba, s az albánok most is
folytatják a koszovói terroristák felfegyverzését.
Ugyanakkor a koszovói városokban ismét utcára vonultak a
függetlenségpárti albánok. A csaknem egy hónapja tartó
tüntetéssorozat mottója szerint „Koszovó a világ
legnagyobb börtöne”.
Koszovói albán források szerint a szerb hatóságok újabb
erősítéseket küldtek a Szerbiához tartozó, albán
többségű Koszovó tartomány nyugati térségeibe. Meg nem
erősített jelentések szerint a rendőrség célja, hogy
egyfajta „tiltott zónát” hozzon létre az
albán-jugoszláv határ jugoszláv oldalán, s ezzel
hermetikusan elzárja a koszovói albánokat az Albániából
érkező fegyver- és emberutánpótlástól. Belgrádi
értesülések szerint április közepére behívót kapott több
ezer olyan jugoszláv fiatal tartalékos, akik katonai
szolgálatukat annak idején Koszovóban töltötték. A
mozgósítás célja egy esetleges átfogó akció
előkészítése lehet.
Albánia eközben riadókészültségben tartja a szerb határ
mentén állomásozó erőit, átszervezi határőrségét és
fokozza a nehezen ellenőrizhető határszakaszok őrzését is.
Az albán hadsereg szóvivője bejelentette: Törökország
fokozza Albániának nyújtott katonai támogatását.
„Albánia nem képes arra, hogy hermetikusan lezárja az
albán-jugoszláv határt, s ezért előfordulhat, hogy
sikerül átcsempészni kisebb mennyiségű fegyvert. Lehetetlen
azonban olyan mértékű fegyvercsempészet, mint amilyenről a
szerbek beszélnek” - mondta Daan Everts, az albániai
EBESZ-miszszió vezetője. A koszovói albánok vezetője,
Ibrahim Rugova véleménye szerint Belgrád tudatosan provokálja
az erőszakot, hogy bizonyos vidékeken „etnikai
tisztogatásokat” hajthasson végre.
Leni Fischer, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének
elnöke aggodalmának adott hangot a koszovói helyzet alakulása
miatt. Az NT Plus belgrádi napilapnak elmondta: nem is lehet
tudni, hogy a Koszovóban összevont jugoszláv csapatok katonai
vagy rendőri erők. Kijelentette, hogy Koszovóban nincs
szervezett terrorizmus. „Hihetetlen ugyan, de a mai
Jugoszláviában élők gondolkodásmódja legalább egy
évtizeddel le van maradva Európa mögött”, ezért az Európa
Tanács még nem tűzte napirendjére Jugoszlávia felvételét
- fejtegette Fischer.