Sok szülő kétségbeesve tapasztalja, hogy míg gyermeke
korábban szívesen olvasott, 10-13 éves korára egyre
ritkábban vesz a kezébe könyvet. „Elrontottunk
valamit?”- teszik fel a kérdést a gondos szülők.
Nem erről van szó. A betűkkel való megismerkedés hatalmas
előrelépést jelent a világgal való ismerkedés
folyamatában, később azonban sok más lehetőség is feltárul
a gyerekek előtt. Egyáltalán, miért fontos olvasni? Dr.
Bettina Hurrelman, a Kölni Egyetem olvasást kutató professzor
asszonya öt okot nevez meg:
1. Az olvasás segíti a nyelvi fejlődést: itt nem segít a
gesztikuláció és a mimika, és mivel a szavakra hárul a
mondanivaló kifejezésének teljes felelőssége, árnyalt és
ötletes kifejezésekkel találkozhatunk.
2. Az olvasó agyának minden területére szükség van a
szöveg megértése érdekében. Vizuális élmény híján csak
a saját képzelőerőnkre és beleérző képességünkre
támaszkodhatunk, tehát az olvasás a gondolkodás tréningjét
is jelenti.
3. Fejleszti az érzelemvilágot: a szereplők lehetőségeit
átélve nő az empátiás készség.
4. Bizonyos információkhoz, tudásanyaghoz ma is elsősorban
olvasás útján lehet jutni.
5. Az elmélyülés képessége leginkább olvasás közben
alakul ki. Segíti a megértést, a lényeglátást, az
értelmezési képességet.
Azokban a családokban, ahol jó mintával találkoznak a
könyvekhez való viszonyulást illetően, vissza fog térni a
gyerekek olvasási kedve a normális kerékvágásba. Nagyon
fontos a szülők példamutatása - állítja Dr. Bettina
Hurrelman, a Kölni Egyetem olvasást kutató professzor
asszonya. Azt az elterjedt állítást, hogy a gyerekeket
manapság nem lehet rávenni az olvasásra, a tudomány nem
igazolja. A legfrissebb tanulmányok azt mutatják, hogy a
szülők lényegesen kevesebbet olvasnak, mint a gyerekek. Ez hat
ki a gyerekek szokásaira is. A szülőket követik a tévé
képernyője elé. Ezért először a szülőknek kell
megváltozniuk, hogy ne csak szavaikkal, de tetteikkel is
inspirálják gyermekeiket. Az viszont nem mindegy, hogy mit
olvasunk. Az olvasónak tudnia kell, hogy akaratlanul is szellemi
kapcsolatba kerül az írás szerzőjével. Vannak helyzetek,
mint például a Biblia esetében, amikor ez kifejezetten
kívánatos. Más esetekben viszont meg kell őrizni a
távolságtartást: nem feltétlenül kell az olvasmányt
„beengedni a szívünkbe”. S vannak kifejezetten olyan
„művek” is, amelyek rombolnak. Az olvasást nem önmagáért
kell szeretni, hanem azért, hogy magunkhoz vegyük azt, ami jó.