Egy hete a Szerbiához tartozó Koszovó tartományban az
elmúlt tíz év legsúlyosabb összecsapásai zajlanak. Az
albán szeparatisták és a szerb biztonsági erők
összetűzésében eddig legalább negyvenen vesztették
életüket. A The Times című brit napilap szerdai
helyzetelemzése szerint Koszovó olyan időzített bomba, amely
a délszláv válság tíz éve alatt nem robbant fel, most
azonban „a villongások működésbe hozták a gyutacsot”.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Rendőri brutalitás. Megtorlás megtorlást követ Fotó: MTI
A szerb rendőrség különleges erői a hétvégi véres
eseményeket követően csütörtök reggel újabb támadást
indítottak a Koszovó középső részén fekvő albán falvak
ellen. Az összecsapásokban a szerb belügy-minisztérium
jelentése szerint több mint húszan vesztették életüket.
Ezzel egy héten belül negyven fölé emelkedett a koszovói
konfliktus halálos áldozatainak száma. Helyszíni jelentések
szerint a rendőrség könnyű- és nehéztüzérség,
páncélozott harci járművek és helikopterek bevetésével
támadja az albánok lakta településeket: Lausát, Donji
Prekazt, Vojnikot, Acarevót és a környék kisebb falvait.
Albán források szerint Donji Prekazban több házat földig
égettek, s a szerb erők támadása mintegy harminc
négyzetkilométernyi területen zajlik.
A pattanásig feszült helyzetben Hans van den Broek, az Európai
Unió külügyi biztosa felszólította Slobodan Milosevic
jugoszláv elnököt, hogy állítsa helyre a koszovói albánok
autonómiáját. A brüsszeli politikus szerint: „Slobodan
Milosevicnek béketárgyalásokat kell kezdenie a koszovói
albánokkal. Ha nem így cselekszik, ne csodálkozzon azon, ha
mások teszik meg ezt helyette.”
A legújabb balkáni konfliktusról szóló elemzésében a New
York Times úgy véli: ha Macedónia lángba borul, Jugoszlávia,
Albánia, Bulgária, Görögország és Törökország, sőt még
a Szerbiával határos országok is könnyen belesodródhatnak a
konfliktusba. Washingtoni kormányforrások szerint a koszovói
erőszakos cselekmények miatti nyugati megtorló lépések
egyike lehet a külföldi diplomaták visszahívása
Belgrádból. Robert Gelbard, az amerikai elnök balkáni
különmegbízottja jelezte, hogy szükség esetén az Egyesült
Államok kész akár katonai eszközökkel is beavatkozni a
koszovói erőszakos cselekmények megfékezése érdekében. A
nevük mellőzését kérő tisztviselők úgy vélekedtek, hogy
a konfliktus szintje egyelőre nem éri el a beavatkozást
indokló ,,küszöbértéket”.
A Koha Ditore című albán napilap szerint katonai
felszerelések mellett élelmiszert is folyamatosan szállítanak
a térségbe, s ez arra utal, hogy a csütörtökön indított
akció egy nagyobb támadás első lépése lehet. A térségben
élő albánok, akik a lakosság mintegy 99 százalékát teszik
ki, tömegesen menekülnek a környéken lévő
településekről. Helyszíni albán közlések szerint a nők
és a gyerekek traktorokra ülve menekülnek Kosovska Mitrovica
és Vucitrn felé.
Ibrahim Rugova, a koszovói albánok legtekintélyesebb vezetője
folyamatos kapcsolatban áll a nemzetközi közösség
képviselőivel, s miközben beszámol a drámai eseményekről,
az Egyesült Államok és az Európai Unió azonnali
beavatkozását kéri. Fehmi Agani, a Rugova vezette Koszovói
Demokratikus Szövetség alelnöke csütörtök délelőtt
Belgrádba indult, hogy személyesen találkozzon Robin Cook brit
külügyminiszterrel, aki azért érkezett a jugoszláv
fővárosba, hogy lebeszélje a szerb vezetést a koszovói
erőszakos akciók folytatásáról.
A rendőrség vízágyúkkal támadt az albán
tüntetőkre. Nem álltak meg. Fotó:
MTI
Az albán kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult,
hogy a testület rendkívüli ülésen vitassa meg a koszovói
helyzetet. A tiranai rádió jelentése szerint Paskal Milo
albán külügyminiszter szerdán a BT-hez intézett levelében
leszögezte, hogy a válság tartós rendezését csak békés
úton, a Belgrád és Pristina közötti civilizált
párbeszéddel lehet megoldani, és ennek előmozdításához
kérte a BT segítségét. A szerb belügy-minisztérium
közleménye szerint rendőrgyilkos terroristák ellen folytattak
hajszát a kommandósok, albán részről viszont azt
állítják, hogy nők és gyermekek is vannak az áldozatok
között. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg elnevezésű
albán gerillacsoport szerdán felszólította az összes katonai
szolgálatra alkalmas koszovói albánt, hogy csatlakozzon a
szervezethez, s egyben bejelentette: megbosszulja a szerb
rendőrség által a hét végén elkövetett drenicai
gyilkosságokat.
A nemzetközi közösség azt szorgalmazza, hogy a koszovói
kérdést Jugoszlávia határainak megváltoztatása nélkül, a
koszovói albánság magas szintű autonómiájának
megadásával rendezzék. Szerbia egyelőre nem hajlandó az
önkormányzat megadására, s eddig abba sem egyezett bele, hogy
külföldi közvetítők bevonásával tárgyaljon a tartományi
albán vezetéssel.
Klaus Kinkel német külügyminiszter csütörtökön
figyelmeztette Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt, hogy
békés eszközökkel oldják meg a koszovói válságot, mert
Jugoszlávia csak így juthat vissza Európába.
„Koszovóban izzik a gyújtózsinór, s a nemzetközi
közösségnek mindent el kell követnie az egész térségre
kiterjedő tűz megakadályozására” - fogalmazott Kinkel.
Bejelentette, hogy többek között a balkáni helyzet lesz a fő
téma vasárnap Bonnban Madeleine Albright amerikai
külügyminiszterrel folytatandó megbeszélésén.
Az Izvesztyija kommentárja hangsúlyozza: Moszkva teljes
szolidaritásáról biztosította Belgrádot, s a hivatalos szerb
propagandát követve az „albán terroristákat” vádolta az
erőszakcselekmények kirobbantásával. Az orosz újság szerint
az albán nacionalizmus sokak számára ijesztő tényező
Európában, a Tirana támogatását élvező szakadárok pedig
nemcsak Szerbiában, hanem a szomszédos Macedóniában is a
helyzet destabilizálására törekednek.
„Törökország aggódik amiatt, hogy Koszovó második
Boszniává válhat” - jelentette ki Ismai Cem török
külügyminiszter Madridban. A Turkish Daily című ankarai
napilap szerint: „Törökországnak erős történelmi
kapcsolatai vannak a koszovói albánokkal, akik a térség
lakosságának 90 százalékát alkotják, és a hidegháború
befejezése óta szoros katonai szálakat építettek ki
Albániával.”