Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: a
Fidesz-program és a múlt heti számunkban már bemutatott
Független Kisgazdapárt gazdasági programja mintha ugyanabból
az agyból pattant volna ki. Ennek oka lehet az a paradox
helyzet, ami a májusi parlamenti választásokat megelőzi.
Tudniillik az, hogy míg négy évvel korábban könnyebb volt
kritizálni az akkori ellenzéknek a lejtőn lefelé haladó
gazdaságot és vele szemben egy üdvösebb pénzügyi programot
kínálni, addig - minden gazdasági mutatót figyelembe véve
- a jelenlegi iránnyal és pozitív eredményekkel szemben
igen nehéz valami egészen más utat mutatni. Legfeljebb a
nemzeti össztermék (GDP) erre az évre előrejelzett 4
százalékos növekedését próbálják felüllicitálni. A
fiataldemokraták az elkövetkező négy évre átlagosan 5-7
százalékos gyarapodást ígérnek, ami mindenképpen merész
ígéret. Némi különbség a kisgazdák programjával szemben,
hogy egyéb tekintetben lényegesen kevesebb konkrétumot
tartalmaz, ami óvatosságot és némi előrelátást mutat,
mivel esetleges hatalomra kerülésük után két-három évvel a
talányosan megfogalmazott előrejelzéseket nehezebb lesz
számon kérni rajtuk.
A Fidesz szerint a gazdaságpolitikát egy csúcsminisztériumra
kell bízni. Ez azt is jelentené, hogy az Ipari, Kereskedelmi
és Idegenforgalmi Minisztérium a jelenlegi formájában
megszűnne. Arra törekednének, hogy tíz év alatt
megkétszereződjenek a gazdasági teljesítmények, és ezzel
együtt az életszínvonal is. Egyidejűleg - mintegy 7
százalékos gazdasági növekedés fenntartása mellett -
céljuknak tartják az adóterhek jelentős csökkentését. Úgy
vélik, hogy akár az 50 százalékos társadalombiztosítási
járulék-, illetve adótehercsökkentés sem jelentene tetemes
bevételkiesést az államnak. Sőt, a társasági adó két
évvel ezelőtti csökkentésének tapasztalataira hivatkozva a
mérséklésből többletbevétel is származhatna. A Fidesz
gazdaságpolitikája szerint az adókat elsősorban nem a
jövedelmekre, hanem a fogyasztásra, a forgalomra kellene
kivetni. Ami azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó és a
társasági adó mértékének csökkentésével szemben növelni
kellene az általános forgalmi, a fogyasztási, valamint a
jövedéki adóból származó bevételeket. Ez utóbbiak
emelése azonban magával hozná a fogyasztói árak
növelését, mivel így vagy az áfa amúgy is igen magas, 25
százalékos felső kulcsát kellene emelniük, vagy az eddig
nullakulcsos termékekre kellene kivetni 12-25 százalékos
adót.
A Fidesz-program célja, hogy megszüntesse azt a helyzetet, hogy
minden tisztességes munkával megtermelt száz forintból több
mint hatvan az állam zsebébe vándoroljon, bár e
jószándékú törekvés megvalósításának módjáról
hallgat az eddig nyilvánosságra hozott program.
A Fidesz elhibázottnak tartja az autópályadíj beszedésének
jelenleg erőltetett, sorompós rendszerét, e helyett az éves
matricás engedélyek kiadásának a híve. A gyest, a gyedet és
a családi pótlékot ismét alanyi jogúvá tennék, ami
automatikusan évente követné a pénzromlás mértékét. A
lakásépítéssel kapcsolatos áfa visszaigénylését újra
visszaállítanák, és az építőanyagokat terhelő adókat
csökkentenék, ezzel serkentve az otthonhoz jutás esélyeit.
Az ígéretek tetszetősek, hatékonyságuk azonban
megkérdőjelezhető: a korábbi évek gyakorlata azt mutatja,
hogy az „átlagválasztót” legkevésbé a gazdasági
programok befolyásolják döntésében - bármennyire vonzóak
legyenek is -, inkább szimpátiájára és tapasztalataira
hagyatkozik.