A kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, egyelőre
nem hoz döntést Bős ügyében. Ehelyett elkészítteti azokat
a hatástanulmányokat, amelyek alapján majd megállapodást
lehet kötni. Ezzel a kormány lényegében elfogadta az SZDSZ
és részben az ellenzék álláspontját.
A csütörtöki kormányülést követően Kovács László
külügyminiszter kijelentette azzal, hogy a magyar fél december
31-éig hatástanulmányok elkészítését írta elő,
előidézheti, hogy a szlovák fél újra Hágához forduljon.
Meciar szlovák miniszterelnök már szerdán jelezte, ha
március 24-éig nem születik valamilyen megállapodás,
Szlovákia valószínűleg újból a nemzetközi bírósághoz
fordul.
Ezzel gyakorlatilag az SZDSZ álláspontja érvényesült az
utóbbi héten a kormányon belül is komoly feszültségeket
okozó vízlépcső vitában. Nem meglepő a kormány döntése,
hiszen a múlt hét pénteki szakértői szintű megállapodást
szinte az egész magyar politikai élet elutasította. Szombaton
a Duna Kör és a Duna Charta tartott tiltakozó demonstrációt,
vasárnapra pedig az SZDSZ küldöttgyűlése adott egyértelmű
felhatalmazást az SZDSZ-es minisztereknek: vétózzák meg a
kormányülésen a tervezett megállapodást.
Mayer István, a magyar tárgyalóküldöttség helyettes
vezetője a Hetek kérdésére elmondta nem csalódott, hogy a
kormány végül nem írta alá az általuk előkészített
szövegtervezetet, ,,a delegáció arra kapott felhatalmazást,
hogy tárgyaljon, és egy kompromisszumos megállapodást tárjon
a kormányok elé. Ezt megtettük, a többi a kormányok
dolga”.
Az ellenzék részéről a FIDESZ nyíltan a választási
kampány részévé kívánja tenni a bősi kérdést. Illés
Zoltán, fiataldemokrata alelnök szerint a választások
népszavazás jelleggel bírnak: ha a szocialisták nyernek, úgy
gátakat fognak építeni 600 milliárdért, ha az ellenzék,
akkor nem lesznek gátak.
Baráth Etele, az Országgyűlés környezetvédelmi
bizottságának MSZP-s elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott:
váratlan az ellenzék megnövekedett vehemenciája a
vízlépcső ügyében, hiszen korábban, amikor a bizottságban
foglalkoztak a kérdéssel, az ellenzék képviselői alig-alig
jelentek meg az üléseken, még a szakértői anyagok után sem
érdeklődtek.
Hajósy Adrienne, a Duna Kör szóvivője a Heteknek azt
nyilatkozta, hogy ha a kampányfogásként használt bősi
ügyben az ellenzék kormányra kerülve nem valósítaná meg
ígéreteit, ,,rajtuk is bevasalnák azokat”.
Megfigyelők úgy gondolják, a kormány csütörtöki
visszalépése végül is annak köszönhető, hogy az MSZP
felismerte, mennyire veszélyes lehet számára a probléma
kiéleződése a választási kampány idején. Emellett -
szakértők szerint - a kormány döntése mögött az is
állhat, hogy a közelgő szlovák választások
eredményeképpen egy rugalmasabb tárgyalófél is kerülhet a
mostani szlovák delegáció helyére. Velük pedig egy
előnyösebb megállapodás megkötése is lehetségessé
válhat.