A tanúk kilétét titokban lehet tartani a bírósági
tárgyalások során, ha a parlament elfogadja az új
büntetőeljárási törvényt. Jelenleg a tanúvédelem csupán
azt tartalmazza, hogy a tanúként megidézettek kérhetik
adataik titokban tartását, de kötelesek a bíróság előtt
megjelenni. A szakemberek szerint ez „édeskevés” a
védelmükhöz.
Az utóbbi időben több esetben megtörtént, hogy a
vádlottakra terhelő vallomást tevők később visszavonták
vallomásaikat. Mind a rendőrség, mind az ügyészség számos
ügyről tud, hogy fenyegetés állt a visszakozás hátterében.
Ez leginkább a szervezett bűnözéssel kapcsolatban tapasztalt
jelenség.
Bócz Endre fővárosi főügyész lapunknak elmondta: az új
büntetőeljárási törvény tervezete tartalmazza annak
lehetőségét, hogy ha szükséges, névtelenek maradjanak. Nem
kell megjelenniük a tárgyalásokon és vallomásaikat is elég
csak írásban megtenniük. Nevük, lakcímük és kilétük
felismerésére szolgáló egyéb információk nem
szerepelhetnek a jegyzőkönyvekben és nem hangozhatnak el a
tárgyalásokon.
Mint megtudtuk: Európában nincs általános és egységes
tanúvédelmi eljárási rend, a legtöbb esetben azonban a tanú
„anonimálását” alkalmazzák. Az Európai Unió egyik
szakbizottsága által megfogalmazott ajánlás is ezt támogatja
- melynek szövegezésében Bócz Endre is közreműködött
-, és ez épült be az új büntetőeljárási törvény
tervezetébe is. Az angolszász gyakorlat ellenben más.
Az Egyesült Államokban a tanúknak minden körülmények
között meg kell jelenniük a bíróságon, a vádlott előtt
is. Védelmüket úgy oldják meg, hogy a tárgyalást követően
- indokolt esetben - megváltoztatják a tanú
személyazonosságát - ha kell: plasztikai sebész is
beavatkozik - és áttelepítik egy másik államba. Bócz
Endre szerint ezt csak nagyon nehezen lehetne Magyarországon
alkalmazni, hiszen nem nevezhető amerikai méretű és
színvonalú áttelepítésnek, illetve elrejtésnek az ország
egyik végéből a másikba való átköltözés: a tanú nincs
nagyobb biztonságban Mátészalkán, mint Szegeden lett volna.