Az ázsiai kontinensen végigsöprő gazdasági válság
Indonéziában is tömeges demonstrációkhoz és felkelésekhez
vezetett. A radikális áremelések következtében
feldühödött muszlim tömegek az ország több pontján számos
- többségében kínai tulajdonú - üzletet kifosztottak
és tíz keresztény és két buddhista templomot is felégettek.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Az erőszak kitörése nem volt teljesen váratlan.
Indonéziát az elmúlt évben súlyos szárazság sújtotta, a
válság azonban akkor mélyült el, amikor nemzeti valutájukat,
az indiai rúpiát drámai módon leértékelték. Azóta a
rúpia 70 százalékos értékcsökkenésen ment át, több
millió ember vált munkanélkülivé, miközben az alapvető
élelmiszerek és az üzemanyagok ára négyszeresére nőtt.
Indonézia 202 millió lakosával a világ negyedik legnépesebb
országa, ahol a lakosság 90 százaléka muzulmánnak vallja
magát. A kínai közösség a népesség töredékét,
mindössze 4 százalékot tesz ki. A népharag azonban most
mégis ellenük irányul, mivel a kereskedelemben vezető
szerepet töltenek be, sok közöttük a bolttulajdonos, és jó
néhányan Indonézia leggazdagabb társadalmi rétegéhez
tartoznak. A helyi lakosság őket hibáztatja az
áremelésekért. Mások Suharto államfő lemondását
követelik. Az egyik legnagyobb muszlim közösség vezetője egy
gyűlésen arra szólította fel követőit, hogy haragjukat ne a
kínai kisebbség ellen, hanem a kormány felé irányítsák. A
76 éves államfő legutóbbi megbízatása ugyanis márciusban
lejár, ám a jelenlegi választási rendszer keretében
Suhartónak nagy esélye van arra, hogy a jövő hónapban immár
hetedszerre is megnyerje az elnökválasztást.