A Clarin című argentin napilap értesülései szerint a
„piszkos háború” idején, a katonai diktatúra tisztjei a
hetvenes években több száz millió pesetát utaltak át
svájci bankszámlákra. A junta több magas rangú hivatalnokát
most azzal vádolják, hogy a kimenekített pénz politikai
gyilkosságokból származik.
Az információ Carla del Ponte svájci főügyész Baltasar
Garzón argentin bírónak küldött leveléből került
nyilvánosságra. Garzón 600 eltűnt ember után folytatott
nyomozása közben akadt a svájci bankszámlák nyomára. Az
1976-os katonai diktatúra ideje alatt több magas beosztású
argentin politikus és katonatiszt nyitott svájci bankszámlát,
köztük Antonio Domingo Bussi, Tucuman város kormányzója és
Adolfo Mario Aroino tengernagy. Az Aroinóról küldött svájci
dokumentumok szerint a tengernagy 3 milliárd pesetát mozgatott
különféle számláin, sőt egy páncélszekrény is az ő
nevén volt nyilvántartva.
A bankszámlák feltárása nehéz helyzetbe hozta Bussi
kormányzót, akit a diktatúra parancsnokai ellen folytatott
bírósági per során azzal vádolták meg, hogy személyesen is
részt vett emberek kivégzésén. Bussi akkor tisztázta magát,
most azonban az olasz és spanyol hatóságok felszólították:
nyilatkozzon annak a 226 spanyol és olasz állampolgárnak a
sorsáról, akik a junta uralma idején tűntek el
Argentínában. A kormányzó előre kijelentette: nem
szándékozik az érintett országokba utazni.
Bár nemrég Martin Balza tábornok, az argentin hadsereg
parancsnoka nyilvánosan bocsánatot kért a diktatúra során
elkövetett visszaélések miatt, sokak szerint a katonaság
továbbra sem változott meg. Ezt erősítették meg az eltűnt
személyek rokonai is, akik a közelmúltban végigjárták a
Haditengerészeti Gépészeti Iskola helyiségeit, amely a
katonai diktatúra legnagyobb kínzó és letartóztatási
központjaként működött. Útjuk során meggyőződtek arról,
hogy az épület bizonyos részei a mai napig ugyanúgy néznek
ki, ahogyan a foglyok elmesélték.