HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Bill Clinton keddi televíziós beszédében kijelentette:
„Meg kell védelmeznünk jövőnket a 21. század
ragadozóitól.” Az elnök Szaddám Huszeinről beszélt, aki
„veszélyezteti saját népe biztonságát, fenyegeti a
térség stabilitását és valamennyiünk biztonságát”.
Miközben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorosra vonta
a gyűrűt Irak körül, „Európa legnagyobb része langyos és
vonakodó maradt” az iraki diktátor elleni akcióval szemben
- írja a TIME Magazin.
Bagdad felkészült a harcra. Fegyvereikre támaszkodnak Fotó: MTI
Clinton beszédében emlékeztetett arra, hogy „Szaddám
Huszein újra és újra hazudott” a birtokában lévő
fegyverkészletekről. Annak ellenére, hogy az Öböl-háború
után 15 napon belül meg kellett volna semmisítenie
tömegpusztító fegyvereit, az ENSZ-ellenőrök az elmúlt hét
évben nem kevesebb, mint 40 ezer vegyi fegyver, 400 ezer liter
mérgező alapanyag, 48 harctéri rakéta nyomára bukkantak -
mindezt olyan körülmények között, hogy Huszein minden
eszközzel igyekezett lehetetlenné tenni munkájukat. Ilyen
előzmények után - mondta Clinton - „Iraknak egy
választása maradt: minden korlátozás nélküli teljes
hozzáférést biztosítani az országban található valamennyi
létesítményhez”, beleértve a Washingtonnal azonos méretű
elnöki palotákat is. Ehhez a határozott feltételhez kötötte
az Egyesült Államok Kofi Annan ENSZ-főtitkár pénteken
kezdődő bagdadi útjának támogatását. A CNN iraki
tudósítója szerint a vizit a „huszonharmadik órában
történik”, miközben az ENSZ segélyszervezetének bagdadi
irodája megkezdte a munkatársak evakuálását az iraki
fővárosból.
Vlagyimir Zsirinovszkij szerdán a Kremlben felszólította
Jelcin elnököt, hogy „tegyen meg mindent az Irak elleni
csapás megakadályozására”.
A szélsőjobboldali orosz pártvezér - aki egy nappal
korábban tért vissza az iraki fővárosból - azt
állította, hogy „Bagdad már csak az orosz elnökben
bízik”. Jelcin válasza: „Nincs rajtam kívül még egy
ember, aki annyit foglalkozna az iraki válság békés
rendezésének kérdéseivel, mint én.” Az államfő
kijelentését a képviselők - köztük Zsirinovszkij honatya
- megtapsolták.
Oroszország mellett számos további állam, így Kína,
Franciaország, Japán és a Vatikán is határozottan ellenez
egy esetleges katonai megoldást. Szaddám Huszein Chirac francia
elnökhöz írt üzenetével érkezett Párizsba Mohamed Szaid
asz-Szahaf iraki külügyminiszter. A francia AFP a látogatás
kapcsán Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes szavait
idézte, aki szerint az Egyesült Államok „a diplomáciai
törekvések meghiúsításáért fáradozik”, hogy ürügye
legyen az Irak elleni katonai támadáshoz.
A Brit Királyi Légierő gépe. Bombázásra készen Fotó: MTI
„A Szentszék határozottan elutasítja az Irak elleni
katonai támadás lehetőségét, mert az nem oldaná meg az
iraki válságot, sőt a konfliktus kiterjedésével fenyegetne,
s tovább súlyosbítaná az iraki nép amúgy is nehéz
helyzetét” - hangsúlyozta Angelo Sodano bíboros, a
Vatikán miniszterelnöke a La Repubblica című olasz lap keddi
számában megjelent interjújában. Sodano szerint folyamatos a
kapcsolattartás a Bagdadban működő római katolikus
nunciatúrával, arra azonban nem kívánt válaszolni, hogy a
Vatikán milyen üzeneteket küld az iraki vezetésnek. Ehelyett
emlékeztetett arra, hogy a Szentszék támogatja Bidawid
babilóniai pátriárka felhívását. Az Irakban élő mintegy
egymillió kaldeus keresztény közösség vezetője
„irgalmat” kért „az amerikai néptől az iraki nép
számára”.
Európában egyelőre kilenc ország - Nagy-Britannia,
Németország, Spanyolország, Portugália, Dánia, Hollandia,
Magyarország, Lengyelország és Csehország - csatlakozott a
„Sivatagi Mennydörgés” fedőnevű akcióhoz. Az iraki
gazdasági érdekeltségekkel rendelkező Franciaország
bizonyítványát egy párizsi diplomata a TIME Magazinban így
magyarázta: „Ha azt gondolnánk, hogy egy lövés végezhet
Szaddámmal, teljes mellszélességgel támogatnánk azt. De ami
most készül, abban senki nem lehet győztes.” A
szélárnyékot választó franciákkal szemben Tony Blair angol
kormányfő határozottan kijelentette: „Együtt állunk ki a
zsarnokság ellen.”
Vannak, akiket nem hívtak, mégis mennének: a bukaresti
külügy-minisztérium szombaton közleményben jelentette be,
hogy Románia kész csatlakozni az Irak elleni katonai akcióhoz.