Fenyő János könyörtelen meggyilkolása és a
6.75-ösnek nevezett ámokfutó megjelenése óta a
közbiztonság helyzete folyamatosan vitatéma. A rendőrségi
vezetők rendszeresen jelentéseket kénytelenek tenni
különböző bizottságoknak, a parlamentben replikák sora
kíséri a témát. Az ellenzéki pártok szerint „az
MSZP-SZDSZ kurzus alatt az ország a bűnözés mocsarába
zuhant”. Hack Péter, a SZDSZ közbiztonsági szóvivője a
Heteknek adott interjújában óva int a hisztériakeltéstől.
Szerinte a rendőrség átalakítása és újjáépítése jó
úton halad.
Hack Péter „Amikor a bűnözéssel szemben szigorúan
fellépünk, liberális alapon tesszük azt” Fotó:
Somorjai László
A közbiztonság nem ideális, de nem is tragikus. A
kedvezőtlen helyzetnek mélyreható okai vannak, és a
rendőrség még nem tudta leküzdeni a bűnözéssel szembeni
lépéshátrányát. - Horn Gyula miniszterelnök szerint
„ami Magyarországon van, az nem közbiztonság”. Az
ellenzéki pártok véleménye úgy foglalható össze: a
belügyi tárca és a rendőrség képtelen a romló
közbiztonságon úrrá lenni, a rettegéstől a polgárok nem
mernek kimenni az utcára, az ország pedig belezuhant a
bűnözés mocsarába.
- Ön osztja ezeket a nézeteket ?
- Kétségtelen, hogy a nyolcvanas évekhez képest sokat
romlott a helyzet, ma a polgároknak jobban kell védeniük
anyagi javaikat, de túlzás azt állítani, hogy nem lehet
kimenni az utcára. Ugyancsak lehet hibákat találni a
rendőrség munkájában, de azt is el kell ismerni: a rendőrök
többsége rengeteget dolgozik, és hagyni kellene őket
dolgozni. A 100 ezer lakosra számított bűncselekmények száma
nem haladja meg az európai átlagot, az erőszakos
bűncselekmények száma pedig csökkent, az autólopásokkal
együtt. Azt sem szabad elfejteni, hogy a bűnözés a fejlett
nyugati társadalmak velejárója.
Sokan azzal hitegettek bennünket: ha majd felépül a
szocializmus, megszűnik a bűnözés. Majd váltottak, és azt
szajkózták: a gazdasági válság miatt van bűnözés, ennek
megszűnésével az is alábbhagy majd. Köztudott, hogy a
legfejlettebb nyugati országokban sem történt ez így.
Amerikában az erőszakos cselekmények, emberölések száma
arányaiban sokkal magasabb, mint Magyarországon. Miközben
Budapesten tavaly 28 robbantás történt, addig Berlinben közel
400. A helyzet nem ideális, de nem is tragikus. Van ok
aggodalomra, de nincs ok a hisztériára: higgadtabban kell
szembenézni a gondokkal.
- Miért tűnik a helyzet mégis tragikusnak?
- Mert nálunk néhány év alatt, hirtelen ment végbe az,
ami Európában 20-25 év alatt zajlott le. Sokkoló, hogy
1986-hoz képest a bűnözés mintegy két és félszeresére
nőtt. Ez a növekedés különösen 1989 és 1992 között volt
látványos, mikor a bűncselekmények száma az évi 180-200
ezerről 440-450 ezerre emelkedett. Ráadásul rossz döntések
miatt éppen erre az időszakra tehető a rendőrség
meggyengülése és szétesése. A rendszerváltáskor
megszüntették a gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó
osztályokat. Az új gazdaságvédelmi csoportok
létrehozásáig, amire 1992-ben került sor, a gazdasági
bűnözéssel jóformán senki nem foglalkozott. Emellett
megindult a szakemberek elvándorlása is a testülettől. Erre a
meggyengült rendőrségre zúdult rá az ismert bűnözési
hullám.
- Időközben az MSZP és az SZDSZ került kormányra.
Önöké lett a belügyi tárca. Az ellenzéki politikusok
szájából gyakran elhangzik: a liberalizmusból adódóan
túlzottan engedékeny, már-már bűnözőpárti
büntetéspolitikát folytatnak, ami közvetve a bűnözés
növekedéséhez vezetett.
- Ha összehasonlítjuk az 1990-94 és az 1994-98
között életbe lépett törvényeket,
törvénymódosításokat, egyértelműen kiderül, hogy e ciklus
törvényei sokkal szigorúbbak a korábbinál. Mint köztudott,
egy liberális párt számára alapvető az emberi jogok
tisztelete. Az európai liberális pártok között teljes az
egyetértés abban, hogy a bűnözés az alapvető emberi jogokat
fenyegeti, azaz az élethez, a testi épséghez a tulajdonhoz, az
emberi méltósághoz való jogot. Amikor a bűnözéssel szemben
szigorúan fellépünk, az emberek jogainak érdekében,
liberális alapon tesszük azt. Ez a gyakorlatban szigorúbb
törvények formájában jelenik meg: például a parlament ebben
a ciklusban a bűnszervezet létrehozását is bűncselekménnyé
nyilvánította. Ahhoz, hogy elítéljenek valakit, ma már elég
azt bizonyítani, hogy egy bűnszervezet tagja volt. Több
bűncselekménynél pedig kifejezetten szigorodtak a büntetési
tételek.
- Mégis emelkedett a bűncselekmények száma.
- A belső összefüggéseket elemezve ez nagyon csalóka
adat. Bizonyos bűncselekmény-típusoknál éppen a rendőrség
hatékonyabb munkáját jelenti a bűncselekményszám
emelkedése, hiszen több feltárt ügyet takar. Csalások
esetében nemegyszer több ezer sértettről lehet beszélni, a
statisztikákban pedig minden egyes sértett egy-egy
bűncselekményt „ér”. Mérvadóbb az emberölések
számának az alakulását figyelni: 1997-ben nem történt
radikális változás ezen a területen, valamivel kevesebb
emberölés történt, mint 1994-ben vagy 1995-ben. Emellett
Budapesten mintegy 10 százalékkal csökkent a bűncselekmények
száma. Például kevesebb autót loptak el. Ez annak
köszönhető, hogy az elmúlt években elindult a rendőrség
szisztematikus újjáépítése. A tavalyi évben csak a
fővárosban 1 millió órával többet járőröztek a
rendőrök, mint az azt megelőző évben. Ez lényegesen több
rendőrt jelent az utcán, mint korábban. A gépjárműlopások
megelőzésére bevezetik a gépjárműkísérő okiratokat,
megnehezítve, hogy hamis papírokkal lássanak el autókat. A
Belügyminisztérium tendert írt ki az ellopott autók
figyelésére. 1200 új autót kapott a rendőrség, és több
mint 5 milliárd forintot költöttek technikai fejlesztésre.
Ezek az intézkedések csökkentették azt a lépéshátrányt,
amibe a rendőrség 1989-92-ben a bűnözőkkel szemben
került. A rendőrség gazdálkodását, és így a működését
hátráltatta a Teve utca rendőrségi székház építése. A
Boross Péter által szorgalmazott és minisztersége idején
elkezdett beruházás az ígért nullszaldó helyett 12 milliárd
forint többletköltséget jelentett a testületnek. Ha ezt a
pénzt fizetésben kiosztották volna, meggyőződésem: a
rendőri létszámhiány megszűnt volna. De ha csak technikai
fejlesztésre fordították volna, akkor is jobban járnak. Egyes
rendőrautókban még rádió-adó-vevő sincs. A kerületi
kapitányságokon nincs papír, több helyütt az elemi
felszerelések hiányoznak a bűnüldözői munkához. A
rendőrség ilyen visszás helyzetben dolgozott. A megyei
kapitányságokon - kettő kivételével - ósdi
telefonrendszer működik, ami csak egy kicsit fejlettebb, mint
az indiánok füstjele.
- Mekkora szerepe van e helyzet kialakulásában, hogy
koalíciós feszültségek jellemzik a kormányzó pártok
kapcsolatát?
- Meggyőződésem, hogy a minisztériumok között nem
egyforma mértékben mér a kormányfő. Az egészségügyi vagy
az igazságügyi tárca esetén ritkán hallunk kritikát,
miközben az oktatási vagy a belügyi tárcával kapcsolatban
újabban hetente hangzik el bírálat. Helyesen fogalmazott a
közelmúltban az egyik ellenzéki képviselő: „A rendőröket
elbizonytalanítja, hogy Kunczéhoz sorakoznak, de Hornhoz
igazodnak.” A miniszterelnök úr úgy érzi, hogy rendszeresen
át kell nyúlnia a szabaddemokrata miniszter feje fölött. A
Központi Bűnüldözési Igazgatóság jó példa erre. A
rendőrök elmondása szerint feszültséget okoz ez a szervezet
a testületen belül. Ugyanazt a munkát végzik el, de több
pénzt kapnak. Olyan jogosítványokkal rendelkeznek, hogy
bármely rendőri osztálytól vagy kapitányságtól elvehetnek
egy-egy ügyet. Az is kiderült: a KBI-nek sokkal több pénze
van, mint amire szüksége lenne. Emellett a retorikában
elhangzott rendőrségpárti ígéretek sem valósultak meg: a
testület működésének helyes finanszírozását nem oldották
meg. Az a kijelentés sem a közbiztonság valós helyzetének
ismeretét mutatja, miszerint vízumkényszert kell bevezetni,
mert a bűnelkövetők 80 százaléka külföldi. Ez az arány a
4 százalékot sem haladja meg. Az ilyen momentumok
kétségtelenül elbizonytalanítják a rendőrséget.
- A többször meghirdetett szervezett bűnözés elleni
harc ellenére nemcsak megjelent, hanem megerősödött
hazánkban a bűnözés e típusa. A leszámolás jellegű,
robbantásos bűncselekményekből az derül ki, mintha létezne
egy „más világ” is Magyarországon, melyben milliárdok
termelődnek és cserélnek gazdát, melynek sajátos
öntörvényei vannak, melyben egyesek élet-halál urainak
látszanak. Ennek a „más világnak” a megfékezése sem
látszik sikertörténetnek .
- A közvélemény-kutatások szerint a lakosságot
elsősorban nem ez irritálja. Inkább aggasztják az egyedül
élő nyugdíjasokhoz betörő és őket meggyilkoló, kirabló
bűnözők, akik nagyobb fenyegetést jelentenek számukra, mint
a szervezett bűnözés. Az SZDSZ közbiztonsági
törvénymódosító csomagja csapást kíván mérni mindkét
bűnözői réteg tevékenységére. Fontosnak tartjuk, hogy az
engedély nélküli fegyvertartásért kiszabható büntetés
mértékét emeljék fel. A fegyveres elkövetők jelentős
része nem tetten érhető, mikor bűncselekményt követ el. A
koncepciónk arra épül, hogy a pisztolyokat, puskákat és
gépfegyvereket meg lehet találni. Ma ha valakinél illegálisan
tartott fegyvert találnak, azt 5 évig terjedő
szabadságvesztéssel lehetne büntetni. A gyakorlat jelenleg az,
hogy a bírák felfüggesztett szabadságvesztéseket szabnak ki.
Javaslatunk, hogy 2-8 évig történő szabadságvesztéssel
legyen büntetendő, és ezzel érhetjük el, hogy ne
alkalmazzanak felfüggesztett szabadságvesztést. Ehhez lehetne
kapcsolni fegyverbegyűjtési akciókat. A rendőrségnek ettől
kezdve nem kellene mást tenni, mint fegyvereket keresni, és
ahol engedély nélkül tartottat talál, ott már egy súlyos
bűncselekmény miatt eljárás indulhat. Másik markáns
javaslatunk az, hogy kötelező legyen a lopáson tetten ért
elkövetőket 8 napon belül bíróság elé állítani. Ne
lehessen azt se csinálni, hogy a bíróság döntése után a
védelem indítványára szabadlábra helyezzék a vádlottat,
mielőtt börtönbe menne. Ez számos esetben megtörtént.
Legutóbb a Tribuszer-ügyben kavart nagy vihart, hogy a 7 évre
ítélt vádlottat szabadlábra helyezték. Azóta is keresik.
Új jogszabályok szükségesek a tanú- és sértettvédelemre.
Szükséges megteremteni a fedővállalkozások leleplezéséhez
szükséges nélkülözhetetlen jogosítványokat. Javítana a
közbiztonság helyzetén az is, ha a biztonsági berendezések
felszerelői a berendezések költségeinek 30 százalékát
leírhatnák az adójukból. Ugyancsak javulást hozna a
rendőrség létszámbővítése és az úgynevezett
fertőzöttségi pótlék bevezetése. Ez utóbbi azt jelentené,
hogy egy-egy térség, város vagy kerület rendőrsége a
bűnügyi fertőzöttség arányában több pénzt kaphatna.
Szükséges lenne egy erőteljesebb mozgalom a televízió
erőszakmentesebbé tételére. Ma napközben olyan filmeket is
lehet látni, amit Amerikában ilyen időszakban nem lehet. A
médiatörvény már előírta ezt, de senki nem érvényesíti.
Egyes filmek nagymértékben hozzájárulnak a erőszak
kultuszának terjedéséhez és a félelemkeltéshez. Nem
bizottságok felállítására, koordinátorok koordinátorainak
kinevezésére, hanem konkrét lépésekre van szükség. A
kormánynak biztosítania kell azt, hogy a rendőrségnek
rendelkezésére álljon az a többlet- pénz, amivel a fokozott
elvárásokat teljesíteni tudja.
- Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke a
halálbüntetés ideiglenes visszaállítását szorgalmazza. Egy
kistelepülés polgármestere fia erőszakos halála óta
aláírásokat gyűjt e cél érdekében.
- Magam nem ellenzem a halálbüntetés bevezetését. A
gond az, hogy az Alkotmánybíróság döntése és egy európai
megállapodás, amelyhez csatlakoztunk, lehetetlenné teszi az
újbóli bevezetését. A teljes képhez hozzátartozik, hogy
Ukrajnában tavaly több mint 160 embert végeztek ki, mégis
sokkal borzalmasabb a bűnözés mértéke, mint nálunk. Több
országban gyakorlat a halálbüntetés, mégsem alacsonyabb az
emberölések száma. A tapasztalatok szerint nem a büntetés
súlyossága, hanem annak elkerülhetetlensége a visszatartó
hatású. Az, hogy az elkövetőnek nincs esélye megúszni az
ügyet. Javaslataink ezt mozdítanák elő.