„Kimondható: az intézményes rasszizmus ma már nem
csupán megtűrt, hanem kifejezetten támogatott felfogás a
bűnözés elleni küzdelemben” - olvasható a frissen
megjelent Fehér Füzet ’97 bevezető tanulmányában.
Szikinger István alkotmányjogász a kötetet bemutató
sajtótájékoztatón erős kifejezéssel illette az etnikai
kisebbségek, elsősorban a cigányság és az állami szervek
viszonyát: „a hatalom megsérti a jogot”.
Az alkotmányjogász szerint ma Magyarországon
dzsungeltörvények érvényesülnek. A dzsungelben pedig -
mondta -, mindig a gyengébb, vagyis a kisebbség a vesztes. A
kisebbségekkel szembeni atrocitások kérdése a MÁSSÁG
Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodája
(NEKI) által közzétett statisztikák miatt került újra
reflektorfénybe. Az Irodához 1997-ben 105 panasz érkezett,
amelyből 27 esetben állapítottak meg a szakemberek negatív
diszkriminációt, amely elsősorban az önkormányzatok (9 eset)
és a rendőrség (8 eset) eljárásában volt tetten érhető.
„Tragikus a hatalom magatartása” - értékelte Szikinger
István a cigányság és az állami szervek viszonyát, majd
kijelentette: „a hatalom - talán tudatosan - megsérti a
jogot”. Az alkotmányjogász tanulmányának kutatási
eredményei szerint a rendőrök 54 százaléka tartja úgy, hogy
a roma identitás egyik kulcseleme a bűnöző életmód, és
mindössze 11 százaléka nem lát összefüggést a cigány
származás és a bűnözés között. Szikinger István úgy
véli, ezt a gondolkodást tovább erősítik Horn Gyula
miniszterelnök azon nyilatkozatai, amelyekben a cigányságot a
„soraiban levő bűnözőktől” való elhatárolódásra
hívja fel. Emlékezetes, hogy ennek kapcsán Tamás Gáspár
Miklós a miniszterelnököt szólította fel, hogy
„határolódjon el az MSZP soraiban levő bűnözőktől”. A
vita újra fellángolt, miután Horn az Országos Cigány
Kisebbségi Önkormányzat konferenciáján kijelentette:
„közismert, hogy a cigányság körében ugrásszerűen
megnőtt a bűnözés”. Szikinger szerint ezt semmilyen adat
nem támasztja alá, nem is támaszthatja alá, mert ilyen
adatokat tilos gyűjteni. Talán a kormányfő többféleképpen
értelmezett kijelentéseire alapozza az alkotmányjogász a
Fehér Füzet ’97 bevezető tanulmányában leírt
véleményét, miszerint „az intézményes rasszizmus ma már
nem csupán megtűrt, hanem kifejezetten támogatott felfogás a
bűnözés elleni küzdelemben”. Furmann Imre, az Iroda
igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a tavalyi évben
két haláleset is történt, amire eddig nem volt példa a NEKI
négyéves működése során, további két esetben pedig
lőfegyverrel okoztak sérülést etnikai kisebbséghez tartozó
személyeknek. Olyan eset is előfordult, hogy a bizonyítottan
ártatlan fogoly szabadulása után véget vetett életének.
Furmann szerint a tehetetlenség áll a diszkrimináció
hátterében, ami a kiszolgáltatottak elleni erőszakban
nyilvánul meg. Ismereteink alapján az MSZP-SZDSZ kormányzati
ciklus alatt csökkent a kisebbségek ellen elkövetett
jogsértések száma. Az elmúlt négy évben a NEKI összesen
mintegy száz ügyben állapított meg diszkriminációt. A
legtöbb ilyen eset - szám szerint 35 - 1995-ben történt.