Tudományos élet
Tudósítás az MTA 2001. májusi közgyűléséről
A Magyar Tudományos Akadémia 168. rendes közgyűlését 2000. május 7-én tartotta. Az ülést megnyitó Glatz Ferenc, az MTA elnöke köszöntötte a jelenlevőket, köztük Göncz Árpád volt államfőt, aki díszvendégként a közgyűlések állandó meghívottja. Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki maga is akadémikus, egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni. A kormányt Pálinkás József l. tag, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára képviselte, a parlamentet pedig Lezsák Sándor, az oktatási és tudományos bizottság elnöke.
A közgyűlés 200 főnyi doktor-képviselője közül 150-et újonnan választottak, és az ez alkalommal megválasztandó 49 levelező taggal együtt a közgyűlés fele kicserélődik - hangsúlyozta az MTA elnöke. A köztestületi tagok képezik a magyar tudomány fájának hajszálgyökereit, amelyek nélkül a fa életképtelen. A tudás alapú társadalomban a szegényedő és gazdagodó rétegek közötti műveltségbeli kiegyenlítődést az MTA köztestületi tagjainak kell elősegíteniük.
A megnyitó után a résztvevők kegyeletük jeléül néma felállással emlékeztek az előző közgyűlés óta elhunyt Fodor Gábor, Györffy György, Keresztesi Béla, Papp Ferenc, Vayer Lajos és Zambó János r. tagokra.
A délelőtti ülést levezető Vizi E. Szilveszter r. tag, alelnök megállapította a közgyűlés határozatképességét. A tárgysorozat elfogadása után Pálinkás József l. tag a kormány nevében üdvözölte a közgyűlést. Rövid beszédében arról szólt, hogy napjainkban a politikai, gazdasági és intellektuális kihívások közül ez utóbbiak a legnagyobbak, és a tudósok közösségének kell választ adnia arra, hogy milyen jövő felé halad a világ, beleértve a kisebb és nagyobb közösségeket is, majd példákkal illusztrálta, hogy a kormány már hozzálátott a kutatás anyagi feltételeinek javításához.
Ezután a közgyűlés megválasztotta a határozatszövegező, a szavazathitelesítő és a jegyzőkönyv-hitelesítő bizottságokat, majd az Akadémia díjainak átadása következett.
Az Akadémiai Aranyérmet 2001-ben Flerkó Béla r. tagnak, az Academia Europaea tagjának adományozta az elnökség életművéért, a neuroendokrinológia területén végzett, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudományos munkásságáért, iskolateremtő oktatói és tudományos közéleti tevékenységéért.
Akadémiai Díjat kapott:
Vargyas Lajos, a zenetud. doktora, az MTA Zenetudományi Intézete ny. tud. tanácsadója Egy felvidéki falu zenei világa - Áj, 1940 c. világviszonylatban is első zenei falumonográfiájáért;
Kroó András és Vértesi Péter, mindkettőjük a matematikai tud. doktora, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézet tud. tanácsadója, a többváltozós polinomegyenlőtlenségek és a súlyozott interpoláció területén elért eredményeikért (megosztott díj);
Csizmazia Zoltán, a mezőgazd. tud. kandidátusa, a Debreceni Egyetem Centrum rektorhelyettese, Neményi Miklós, a mezőgazd. tud. doktora, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának tud. dékánhelyettese és Szabó Gábor, a műszaki tud. kandidátusa, a Szegedi Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának tszv. egyetemi tanára, rektorhelyettes az agrárműszaki és élelmiszeripari fejlesztések elméleti megalapozásához való hozzájárulásukért (biológiai anyagokban lejátszódó hő- és anyagtranszportok modellezése, szemcsés anyagok súrlódási és aerodinamikai vizsgálata, energiatakarékos, terménykímélő, és táplálkozás-élettani szempontból kedvező hőkezelési és szárítási eljárások kidolgozása) (megosztott díj);
Mandl József, az orvostud. doktora, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének igazgatója, tszv. egyetemi tanár a drog metabolizmus szabályozásával foglalkozó nemzetközi jelentőségű vizsgálataiért;
Barna Árpád, az MTA doktora, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének tud. tanácsadója a nagyteljesítményű, kis- és nagyenergiájú ionforrások elméleti kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért;
Berkó András, a kémiai tud. kandidátusa, az MTA-SZTE Reakciókinetikai Kutatócsoport tud. főmunkatársa, Erdőhelyi András, az MTA doktora, az SZTE Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék egyetemi tanára és Kiss János, az MTA doktora, az MTA-SZTE Reakciókinetikai Kutatócsoport tud. tanácsadója a felületkémiai folyamatok és néhány technológiai szempontból fontos katalitikus reakció vizsgálatában, a promotorok és a köztitermékek szerepének tisztázásában elért, nemzetközileg is kimagasló eredményeikért;
Bartha Sándor, a biológiai tud. kandidátusa, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet tud. főmunkatársa, Czárán Tamás és Scheuring István, mindkettőjük a biológiai tud. kandidátusa, az MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoportjának tud. főmunkatársa ökológiai és evolúciós problémák explicit modellekkel történt, nemzetközi szinten is kimagasló eredményű vizsgálataikért (megosztott díj);
Horváth Gyula, az MTA doktora, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója a magyar regionális tudomány fejlesztésében, az EU-hoz illeszkedő magyar regionális politika tudományos megalapozásában elért kimagasló kutatói teljesítményéért, különösen az Európai regionális politika c. könyvéért;
Lakatos István, a műszaki tud. doktora, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Kémiai Kutatóintézetének igazgatója és Tóth József, a kémiai tud. doktora, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Kémiai Kutatóintézetének tud. tanácsadója, c. egyetemi tanár a folyékony és szilárd ásványi nyersanyagok hatékony és biztonságos kitermelését biztosító, kémiai alapon nyugvó eljárások elméleti megalapozása és azok gyakorlati alkalmazásának előkészítése terén elért kiemelkedő eredményeikért (megosztott díj);
Kollár János, a fizikai tud. doktora, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tud. igazgatója, c. egyetemi tanár az elektronrendszerek teljes energiájának meghatározására szolgáló tudományos módszer kifejlesztéséért, amely lehetővé teszi komplex szerkezetű szilárd testek és felületeik energetikai viszonyainak és stabilitásának elméleti vizsgálatát.
Akadémiai Újságírói Díjat kapott: N. Sándor László (Magyar Hírlap), Dosztányi Imre és Garancsy Mihály (TermészetBúvár), valamint Németh Géza (Természet Világa).
A közgyűlés az MTA doktora címet szerzett kutatók oklevelének ünnepélyes átadásával folytatódott. Az okleveleket átnyújtó Lőrincz Lajos r. tag, a Doktori Tanács elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az elmúlt hónapokban az MTA doktora címet szerzett 32 kutató 18 tudományágat képvisel, és egészen fiatalok is vannak a doktori cím új birtokosai között. A korábbi és a jelenleg folyamatban levő doktori ügyek alapján is megállapítható, hogy egyre nő az MTA doktora cím rangja.
Az ebédszünet után külön üléseztek a közgyűlés doktor-képviselői és az akadémikusok. A közgyűlési doktorok jelölőbizottságot küldtek ki az MTA elnökségébe delegálandó tagjaik megválasztásának előkészítésére. Az Akadémikusok Gyűlésének napirendje a tagválasztás volt. Enyedi György r. tag, alelnök, a tagválasztást előkészítő bizottság elnöke elmondta, hogy az MTA elnöksége a rendes taggá ajánlásokat (37) mind elfogadta. A külső tagságra vonatkozó 35 ajánlás közül a tudományos osztályokon 25 jelölt kapott 50%-nál nagyobb támogatást, ez a 25 név szerepelt a szavazólistán. A tiszteleti tagságra ajánlott 33 tudós közül 32 élvezett 50%-ot meghaladó támogatást a tudományterületileg illetékes osztályon, és ez a 32 név szerepel a megfelelő szavazólapon. A levelező tagságra ajánlott 171 tudós közül 67 jelölt kapott 50%-ot meghaladó igen szavazatot a diszciplínájának megfelelő tudományos osztályon, de a létszámkorlát csak 49 új levelező tag megválasztását teszi lehetővé. A betölthető helyek számát az elnökség úgy osztotta fel (társadalom- és bölcsészettudományok: 15, természettudományok: 20, élettudományok: 14), hogy valamelyest korrigálják a humán tudományok területén alkotók indokolatlanul kisebb képviseletét. Az Eötvös-koszorúval kitüntetett, 70. életévüket betöltött tudósokat a korábban kialakult szokásnak megfelelően az elnökség nem tekintette akadémikussá választhatónak, de ezzel az állásponttal az Akadémikusok Gyűlésén részt vevők többsége nem értett egyet. Az elhúzódó vita utáni szavazás végeredménye:
Az Akadémikusok Gyűlése rendes taggá választotta:
Kiss Lajos (I. Osztály), Engel Pál, Glatz Ferenc, Marosi Ernő, Nyíri János Kristóf, Szabó Miklós (II. Osztály), Fritz József, Katona Gyula, Totik Vilmos, Tusnády Gábor (III. Osztály), Balázs Ervin, Harnos Zsolt, Horváth József (IV. Osztály), Romics László, Szegedi Gyula, Szolcsányi János (V. Osztály), Bokor József, Györfi László, Kozák Imre, Tarnai Tibor (VI. Osztály), Farkas József, Inczédy János, Kálmán Alajos, Pálinkás Gábor, Tóth Klára (VII. Osztály), Borhidi Attila, Csányi Vilmos, Gráf László, Patthy László, Pócs Tamás, Szabó István Mihály (VIII. Osztály), Cseh-Szombathy László, Sajó András (IX. Osztály), Marosi Sándor, Verő József (X. Osztály), Mihály György és Vicsek Tamás (XI. Osztály) levelező tagokat.
Az MTA új levelező tagjai:
Görömbei András, Kara György, Kertész András, Kiss Jenő, Paládi Kovács Attila (I. Osztály), Bálint Csanád, Galavics Géza, Hunyady György, Kubinyi András, Romsics Ignác, Vajda Mihály (II. Osztály), Csörgő Sándor, Rónyai Lajos, Simonovits Miklós (III. Osztály), Hornok László, Németh Tamás, Schmidt János, Varga János (IV. Osztály), Ádám Veronika, Kosztolányi György, Sótonyi Péter, Tulassay Tivadar, Vécsei László (V. Osztály), Arató Péter, Ginsztler János, Kollár László, Pap László, Stépán Gábor (VI. Osztály), Blaskó Gábor, Dékány Imre, Joó Ferenc, Penke Botond, Sohár Pál (VII. Osztály), Bíró Péter, Falus András, Lénárd László, Orosz László, Závodszky Péter (VIII. Osztály), Kádár Béla, Sólyom László, Szabó Miklós, Török Ádám (IX. Osztály), Hetényi Magdolna, Márton Péter, Mészáros Rezső (X. Osztály), Faigel Gyula, Janszky József, Kertész János és Patkós András (XI. Osztály).
A Magyar Tudományos Akadémia újonnan választott külső tagjai:
Fejtő Ferenc, Julius M. Moravcsik (I. Osztály), Hernád István (II. Osztály), Kiss Elemér, Kolumbán József, Korányi Ádám (III. Osztály), Maliga Pál, Somogyi Árpád (IV. Osztály), Ambrus Clara, Frühling János, Jakó Géza, Mody István (V. Osztály), Karády Gábor, Szablya János (VI. Osztály), B. Nagy János, Pretsch Ernő (VII. Osztály), Bodis-Wollner Iván, Buzsáki György, Müller Miklós, Szikura József (VIII. Osztály), Demény Pál (IX. Osztály), Hajnal Zoltán, Oplatka Gábor (X. Osztály), Hasenfratz Péter és Polonyi János (XI. Osztály).
Az MTA új tiszteleti tagjai:
Peter Zieme (I. Osztály), Jerome Bruner, Daniel C. Dennett, Bronislaw Geremek, Jaakko Hintikka (II. Osztály), Alan Baker, Ronald L. Graham, Andrzej Schinzel (III. Osztály), Jean Boyazoglu (IV. Osztály), Mathias M. Müller, Heikki Ruskoaho (V. Osztály), Karl Johan Aström, Philip J. Holmes, Zenon Mroz, Heinz Zemanek (VI. Osztály), Alexandru T. Balaban, Jean-Marie Lehn, John C. Polanyi, Julius Rebek (VII. Osztály), Tamas Bartfai, Arnold L. Demain, John Gergely, Masao Ito, Vlagyimir V. Morgun, Roy A. Norton, Koichi Suzuki, Kálmán Vánky (VIII. Osztály), Hugh Beale (IX. Osztály), Zoran Maksimovic, Reiner Rummel (X. Osztály), Jan S. Nilsson és Herbert Walther (XI. Osztály).
A közgyűlés délutáni plenáris ülése az elnöki expozéval kezdődött. Glatz Ferenc előadásában négy fő témát érintett: az MTA helye a magyar társadalomban; az MTA mint köztestület költségvetési pozíciója; az MTA mint tudományos műhely; az Akadémia belső élete.
Az MTA alapításának 175. éves évfordulójához, illetve a magyar államiság millenniumához kapcsolódva az Akadémia számos tudományos ülésszakot szervezett. A korábban megkezdett stratégiai kutatások sikeresek. Ezek keretében a jövőre vonatkozó alternatívákat keresik a szakemberek. A politikai elit is elismeri az MTA tanácsadó szerepét.
Az MTA költségvetési pozíciója megszilárdult, és az is pozitívumként értékelendő, hogy nemzeti egyetértés volt a kutatás költségvetési helyzetének javítása tekintetében.
Az intézethálózat konszolidációja befejeződött. Most a műszerberuházás területén kell előrelépni, és ahhoz költségvetési forrást szerezni. Előtte azonban meg kell oldani a nem kutatói besorolású akadémiai dolgozók béremelését.
A tudományos osztályok és bizottságok által rendezett konferenciák igazodnak a valóság interdiszciplinaritásához, a tudományos felfedezések nagy része határterületekhez kapcsolódik. Az eredményekről azonban - alkalmas publikációs fórum híján - nem megfelelő az írásos tájékoztató, megoldatlan a magyar és idegen nyelvű könyvek hazai kiadása.
Az Akadémia belső életéről szólva az elnök megjegyezte, hogy a következő tagválasztás előkészítésénél esetleg módosítani kell az MTA alapszabályát. Nagy előrelépés történt a határon túli magyar tudományosság támogatásában. A Domus-program sikeres, a soron következő feladat a Szülőföld-program létrehozása, amely azt szolgálja majd, hogy a külföldi magyar kutatók a szülőföldjükön végzendő munkához kapjanak támogatást. Már 400-nál több külföldi magyar jelentkezett a köztestületbe.
A tudományos ülések dokumentálása rendezett: az akadémiai székfoglalók, a közgyűlési előadások írásban is megjelentek, és sikerült feléleszteni a kényszerűen megszakított hagyományt, az elhunyt akadémikusok fölötti emlékbeszédeket. Akadozik viszont a köztestületi tagok nyilvántartása, késve jelenik meg az Akadémia c. negyedévi lap. Az új Almanach és az MTA korábbi és jelenlegi tagjainak életrajzi lexikona csak őszre készül el.
Többen fölöslegesnek tartják az évenkénti két közgyűlést, de a Vezetői Kollégium igényli, hogy a Tudomány Napjához kapcsolódóan is legyen félnapos közgyűlés novemberben. 2002-ben a tavaszi közgyűlésen tisztújítás lesz az akadémiai vezetők körében. Megfontolandó, hogy a közgyűlésre a politikai választások előtt vagy után kerüljön sor.
Az elnök beszédét a főtitkári expozé követte: Kroó Norbert r. tag a kutatóhálózat és a Titkárság munkájáról számolt be.
Az MTA kutatóinak sikeres tevékenységét a három kötetben összefoglalt eredmények tanúsítják. Már nincs kritikus állapotú intézet, de gond az utánpótlás, a fiatal kutatók bekerülése a kutatóintézetekbe. Az újonnan létrehozott Társadalomtudományi Kutatóközpontot és annak egyik egységét, a Kisebbségkutató Intézetet ideiglenes megbízatású vezetők irányítják, e posztok betöltésére pályázatot írnak ki.
A támogatott kutatóhelyek helyzete stabil, de infrastruktúrájuk javítandó. Az integrált univerzitásokkal új megállapodásokat kell kötni.
Előrehaladás történt az ingatlanhasznosításban: a Fóti úti ingatlant sikerült eladni, a Teréz körúti és az Andrássy úti épületet pedig bérbe adni. A Kálló esperes utcában kiürített épület fenntartása viszont költséges.
A főtitkár elfogadásra ajánlotta a 2000. évi akadémiai költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, amelynek írásban közreadott anyagához néhány szóbeli kiegészítést fűzött:
- A csökkentett összegű AKP-t nem érdemes megtartani, helyette inkább a beruházásokat kell támogatni pályázati úton;
- Az 1 éven túl külföldön tartózkodóknak szüneteltetik a tiszteletdíj folyósítását;
- A "nyitott ház" szellemének megfelelően több magas rangú külföldi vendég járt az Akadémián, és sok rendezvényt tartottak a székházban, ami viszont előre nem látott felújításokat tesz szükségessé.
Az MTA 2002. évi költségvetését a parlament már elfogadta: a számok ismeretében az Akadémia lényeges növekedésre számíthat. Ezzel azonban még nem oldódik meg az alapellátás és a támogatás reálértékének hosszabb távú megőrzése. A nemzetközi kapcsolatok területén pénzügyi szempontból kritikus a helyzet. 2002-ben e téren is javulás várható. Az EU-programok prioritást élveznek. A külföldi magyarok bevonása a köztestületbe szintén többletköltséggel jár.
A főtitkár megköszönte az MTA Titkárságának munkáját. Az ott dolgozók változatlan létszámmal egyre több feladatot látnak el. Most a kutatóhálózat központi bérszámfejtésére állnak át.
Kroó Norbert arról is szólt még, hogy mennyire más a 21. század tudománya, mint az a 20. században volt. Előadásának erre a részére itt nem térünk ki, mivel a főtitkári expozé szerkesztett változatát rövidesen közöljük.
A két expozéhoz kevesen szóltak hozzá. Vizi E. Szilveszter r. tag a szociális ügyekkel foglalkozó alelnökként megemlítette, hogy az idős akadémikusok számára létesítendő nyugdíjasház gondolata nem került le a napirendről. Mivel a Kálló esperes utcai ingatlan e célra alkalmatlan, az annak értékesítéséből befolyt összeget érdemes egy megfelelő épület létesítésére fordítani (garzonlakások, közösségi helyiségek, orvosi ellátás). Nagy Károly r. tag a tanárképzéssel kapcsolatos aggodalmát fejezte ki. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, néhány éven belül nem lesznek fiatal fizikatanárok. Simai Mihály r. tag szóvá tette, hogy hiába jók a stratégiai kutatások eredményeiként megjelent kötetek, ha azokhoz nem férnek hozzá az érdeklődők (még a felsőoktatásban is hasznosíthatók lennének e művek).
Az észrevételekre az MTA elnöke reflektált. A nyugdíjasház létesítésére az Akadémia vezetőinek meg kell találniuk a megoldást. A tanárképzéssel - a diszciplínánként eltérő gondok miatt - a tudományos osztályok foglalkozzanak. A stratégiai kutatások eredményeit összefoglaló kötetek terjesztésével külső céget kell megbízni, azzal szerződést kötve.
A közgyűlés nyílt szavazással elfogadta a két expozét és az elnök válaszát, továbbá a hasznosítható ingatlanok jegyzékének kiegészítését, valamint a 2000. évi akadémiai költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót és a 2002. évi akadémiai költségvetést.
A napirendnek megfelelően három rövid tájékoztató következett. Az írásban is közreadott dokumentumokkal kapcsolatban elsőként Gergely János r. tag számolt be a Struktúrabizottság eddigi tevékenységéről. A bizottság által feltett kérdésekre körültekintő válaszokat kaptak, amelyek elemzése jelenleg is folyik. Az országgyűlés számára készített beszámoló tervezetéhez Keviczky László r. tag, alelnök fűzött észrevételeket. A törvény által előírt beszámolót ősszel be kell terjeszteni ahhoz, hogy azt a jövő évi választásokig érdemben tárgyalják. Ez a beszámoló az egész magyar tudományosságról szól. Összeállításakor gondot okoz, hogy a tárcák információs rendszere nem éri el az Akadémiáét, ezért a felsőoktatási intézményekben elért kutatási eredményeket nem lehet megfelelően reprezentálni. Az anyag a történéseket tükrözi, mert a K+F javuló költségvetési helyzetében indokolatlan a múltbeli helyzet kritikai értékelése. A kormány számára szóló tájékoztató beterjesztője Meskó Attila r. tag, főtitkárhelyettes volt. Ebben a dokumentumban az MTA sajátmagáról tájékoztatja a kormányt, így az adatok és információk mind rendelkezésre állnak. Az MTA kutatóinak teljesítményét jelzi a publikációk számának erőteljes növekedése, noha a beszámolási időszakban a költségvetés növekedése még az inflációt sem kompenzálta. Az Állami Számvevőszék vizsgálata rendben találta az 1999. és 2001. évi akadémiai költségvetést. A dokumentumban szerepel a Bolyai-ösztöndíj kényszerű átalakítása is.
A közgyűlés elé szánt három indítvány egyikét sem lehetett beterjeszteni: az egyik alapszabály-ellenes javaslatot tartalmazott, a másikat előbb az osztályoknak kell megvitatniuk, a harmadikkal pedig a megfogalmazott szándék szerint is a Struktúrabizottságnak kell foglalkoznia.
Ezután három nagy érdeklődéssel várt előadás következett. Bor Zsolt r. tag a csúcstechnikát jelentő lézerek sokrétű felhasználásáról, Hámori József r. tag a biológia forradalma által nyújtott új lehetőségekről, Vékás Lajos r. tag pedig a polgári jog megkésett, de nem elkésett hazai reformjáról számolt be röviden.
A határozati javaslatot Friedrich Péter r. tag, a határozatszövegező bizottság tagja terjesztette be. A pontonként ismertetett szövegjavaslatot rövid vita és a szöveg pontosítása után a közgyűlés elfogadta. A közgyűlés határozatának végleges szövege annak elnökségi jóváhagyása után a Magyar Tudományban is megjelenik.
Szabados László