A tudomány történetéből
Magyar természettudósok és műszaki alkotók külföldi enciklopédiákban
Az enciklopédia (gör. "teljeskörű oktatás"), az emberi ismeretek egészének vagy azok egyik nagy szelvényének áttekinthető, - utóbb betűrendbe foglalt - rendszerezése mint neve is jelzi, antik eredetű törekvést testesít meg. Ez él tovább a középkorban és mai értelmezését a felvilágosodás korában nyert el.1 Pierre Bayle híres szótára és a francia akadémia René Réaumur által szerkesztett 121 részes, 1000 feletti metszettel díszített Description des Arts et Métiers kötetei után és azzal párhuzamosan 1751-ben kezdtek megjelenni Denis Diderot és Jean le Rond D'Alembert kiadásában az Encyclopédie ou Dictionnaire Raisonné des Sciences, des Arts et des Métiers.
Az utóbb 35 fólióméretű szöveget és 3132 metszetet tartalmazó 12 táblakötetre rúgó mű előszavában Diderot részletesen elemezte annak célkitűzését, amelyből egy mondattöredéket idézek:
"...a világon szétszórt ismeretek összegyűjtése a célból, hogy kortársainknak a tudás általános rendszerét bemutassuk, az utánunk jövőknek áthagyományozzuk, nehogy az elmúlt századok munkássága hiábavalónak bizonyuljon, - viszont utódaink azáltal, hogy jobban értesültekké válnak, egyben erényesebbek és boldogabbak lesznek."
Ma némi rezignációval olvassuk e sorokat, de az enciklopédisták vállalkozásának mindmáig számos követője akadt, így a már 1997-ben indított Encyclopaedia Britannica, az 1808-ban alapított Brockhaus Lexikon, Pierre Larousse Grand Dictionnaire Universell-je a Második Császárság idejéből és a 20. századi Grande Dizionario Enciclopedico - amelyekre vizsgálatainkat szűkítettük. 2
Mindenekelőtt néhány szó az enciklopédiák íróiról és olvasóiról. A Nagy Enciklopédia címszavai közül Voltaire fenntartotta magának a "blé" (gabona) megszövegezését, Diderot valóságos ditirambust irt a mesteri rézmetszetekkel díszített kötőgép működésének ismertetése ürügyén, D'Alembert vállalta a matematika fogalmi körét. Ám később is kitűntetésnek minősült egy enciklopédia szerkesztésében közreműködni, a Révai Lexikon 1911. évi kiadásában olyan tekintélyes tudósok nevével találkozunk, mint Berzeviczy Albert, az MTA elnöke, Bánki Donát, Jászi Oszkár Konkoly-Thege Miklós, Lenhossék Mihály, Lyka Károly, Szinnyei József Vámbéry Ármin. Időközben azonban a műfaj specializálódott, szakmai és életrajzi lexikonok láttak napvilágot, miáltal a szócikkek szövegezése lassanként kompilációvá vált, egységes stílust és szerkezetet követelt meg a nagy enciklopédiákban: szerzői a diszciplína művelői helyett annak ismerői közül kerülnek ki. Ez az adatok megbízhatóságát növelte, a tárgyalásmód uniformizálódott.
Az enciklopédiák olvasói az Igényesebb értelmiségiek, köztük az újságírók, és ezek révén hathat a címszó tartalma a közvéleményre, hasonló módon jár el jó esetben a népszerűsítő mű szerzője is, amikor a lexikon adatait a - sok esetben felületes - szekunder irodalom mellett ellenőrző támpontként használja fel. Ilyen közvetett módon befolyásolja a nagyközönséget az enciklopédia címszóválasztéka és érdemi tartalma.
Az élettelen természettudományok és a technika alkotóinak hazai képviselőit az elemzés céljából két magyar életrajzi lexikonból választottuk ki. 3 Számuk már a szakmai enciklopédiák áttekintése után 40 körülivé csökkent, ám ezek jelentős részében idegen nemzetiségűként tüntették fel őket.4 Ugyanakkor érdekes, hogy nem várt személyiségek bukkannak fel, pl. keramikus újítóként Fischer Mór, a Duna szabályozóiként Széchenyi István és Vásárhelyi Pál a nagytekintélyű Oxford University Press ötkötetes technikatörténeti enciklopédiájában.5 Azt, hogy a szaklexikonok milyen közvetlen hatással vannak a nagy enciklopédiákra, egy - nemzetisége nélkül szereplő - Kempelent érintő idézettel illusztrálom.
"As early as 1784 Wolfqanq von Kempelen proposed a turbine, which was sufficiently promising to give Watt some anxiety as a possible rival to his own engine."6
Másként az Encyclopaedia Britannica Kempelent sehol sem tünteti fel, sem neve szerint, sem az Automata vagy Akusztika címszónál, csak a gőzgép tárgyalásakor említi az "Energy conversion" jeleseként.7
Kézenfekvő, hogy más szaklexikonok8 is hasonló befolyással bírhatnak a nagy enciklopédiákra, mindenképpen azonban útbaigazítanak gazdag irodalomjegyzékükkel.
A fent említett négy nagy enciklopédia közül a legtüzetesebb és a francia archetípus hagyományait leginkább az Encyclopaedia Britannica őrizte meg. A kontinentális lexikonok szerkezetét a 12 kötetes Micropedia tükrözi, a 17 kötetes Macropedia monografikusan fejt ki egy-egy témát (például Chemical reactions, Optics), a kétkötetes mutató teszi áttekinthetővé a heterogén munkát.
A német Brockhaus Lexikon 29, az olasz Crande Dizionario 21 és a francia Larousse 10 kötetében is előfordul, hogy a szóban forgó tudós vagy feltaláló a diszciplínája szerinti címszavak egyikében fedezhető fel, de nemzetisége ott nincs feltüntetve.
A végül is 33 névre zsugorodott listában négy olyan személyiséget találunk, akit mi magyarnak vallunk, de egyik enciklopédia sem tartja annak (Born lgnác, Kempelen Farkas, Petzval József, Wintner Aurél), igen sok a "magyar születésű", "eredetű" és hasonló jelzővel ellátott, sőt bonyolult, de a realitást jól tükröző nemzetiségi besorolás, pl. Neumann János esetében "Hungarian born German-American mathematician" is előfordul.
A kiértékelés során néhány kuriózumra akadtam. Meglepő, hogy Verancsics Faustus, akinek Machinae novae c. rézmetszetes művében található (többek közt) a laprugós kocsiszerkezet és az ejtőernyő első ábrázolása, olasz mérnökként (Veranzio) sem szerepel még a Grande Dizionarióban sem. Ugyanott hiába keresnék Bíró László nevét, pedig olaszul a golyóstoll elnevezése "pennabiro"! Egyenetlenségek mutatkoznak a magyar kultúra ágazatainak súlyozása tekintetében: a magyar képző- és zeneművészetnek, sót egyes szépirodalmi vagy néprajzi vonatkozásoknak több Figyelmet szentelnek, mint a tudománynak vagy technikának. Az Encyclopaedia Britannica indexében meglelhetjük a "Gyurkovics lányokat" és a "székely gulyást", de Bánki Donátot vagy Jedlik Ányost nem.
Feltűnik, hogy az elfogulatlannak tartott angol enciklopédiában szerepel a legkevesebb magyarnak minősített tudós és feltaláló mérnök. Ám mégis négyük közül az egyetlen, amelyik "Hungary" címszó alatt meleg szavakat talál a magyar tudomány értékelésére: "The cultural milieu. A large number of Hungarians have made substantial contributions to the arts and sciences. The achievements of the Hungarian-born scientists Albert Szent-Györgyi, Georg von Békésy, Eugene Wigner, Edward Teller, Leo Szilard, and John von Neumann have gained world recognition and many Nobel prizes."
Nem kétséges, hírnevünk hordozói nagyrészt Idegen földön érték cl sikereket, de annak révén, hogy legtöbbjük élete végéig magyarnak vallotta magát, teljesítette azt, amit Stefan Zweig Halála előtt egy Új történetírás szükségességéről vallott:
"A háborúk (és hódítások) története azt mutatja, amit a népek egymás ellen vétkeztek. M a művelődéstörténet, amelyről én álmodok, ennek az ellenkezőjét szemléltetné, azt amit egymásnak köszönhetnek a nemzetek. Bemutatnák, hogy szinte minden, amit feltaláltunk, felfedeztünk, elgondoltunk, költöttünk, kollektív teljesítmény: minden nép együtt munkálkodott a bábeli torony építkezesen."9
Endrei Walter
JEGYZETEK:
1 M. de Gandillac: Enciclopédies prémédiévales et médiévales Cahiers d'Histoire Mondiale IX. (1966)3 - P. Sniggers: Pré-histoire de l'Enciclopédie Revue Historique 549 (1984)
2 Az Encyclopaedia Britannica szócikkeinek összegyűjtésében segítségemre volt dr. Ijjas Gáborné, az Országos Műszaki Múzeum főtanácsosa.
3 Nagy F. (szerk.): Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Budapest, 1992. Szőke Béla-Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 1-6 Budapest, 1967-86
4 A Dictionary of Scientific Biography tizennégy kötete 41 magyar tudósából a szerkeztésben részt vett Szabadváry Ferenc professzor 11 névvel járult hozzá.
5 Így Kempelen Farkas és Petzval József következetesen osztrákként szerepel.
6 Sygner-HoImayard-Hall: A History of Technology I-V. Oxford IV. 550. V. 138, 662.
7 Baron von Kempelen of Pressburg (modern Bratislava, Czechoslovakia) attempted to develop a reaction turblne... James Watt heard of von Kempelen's work..." Encyclopedia Britannica Macropedia... 467
8 Közülük feldogoztuk a fent említett angol standard mű mellett: M. Daumas: Histoire générale des techniques 1-5, Paris, 1996 W. König: Propylaen Technikgeschichte 1-5 Frankfurt a. M. 1991-92
9 S. Zweig: Mein Traum Von einer neuen Geschichtsschreibung. Stockholm 1943.