Kitekintés
A román tudomány a forradalom utáni korszakban
Beható, részletes információkkal rendelkezünk a fejlett országok tudományos életéről, tudománypolitikai adatairól trendjeiről, kutatási eredményeiről. Eközben szánalmasan keveset tudunk arról, mi történik e vonatkozásban a velünk hasonló sorsú közvetlen szomszédainknál. Ezért még az is hasznos információnak számít, ha például a román tudomány helyzetének felvázolásában egy USA-beli forrás ismertetésére támaszkodhatunk (ámbár írója, Róbert König is svájci, Bernberi él).
A Causescu-korszakban a tudományt, a társadalom többi részéhez hasonlóan diktatórikus eszközökkel irányították, Elena, az "első vegyész" vezénylete alatt. Mindeközben azonban kiváló tudósok dolgozták a természettudományokban, néhány műszaki-tudományos területen és főleg a matematikában. Az azóta eltelt csaknem egy évtizedes időszakban a politikai elnyomás megszűnt ugyan, de az anyagi támogatás is jelentősen megcsappant. "Számos kutatóintézetűnk bosszú idő óta képtelen arra, hogy nagyobb berendezéseket szerezzen be: 32 intézeti igazgatók többségének mintegy 150 dollárt (35-40 ezer forintot) tesz ki a fizetése: 1997-ben pedig a kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP 0.3%-ára estek vissza (összehasonlításul: ez a fejlett országokban mintegy 2,5%)" - írja a Science tudósítója. A Bukarest közelében fekvő Magurelében a Román Atomfizikai Intézet kilenc intézetből álló komplexumában csaknem üresek az épületek és a folyosók sötétek, mert rendszeresen elcsenik az izzókat. "Megpróbálunk, ahogy lehet, lépést tartani, de rettenetesen idejétmúltak a berendezéseink - Magyar Tudomány 1999. 2. szám mondja az intézetcsoport főigazgatója, Voicu Lupei -‚ az utóbbi tíz évben pedig még arra Is alig volt elég a pénzünk, hogy kifizessük a kutatók fizetését."
Holott Románia számottevő tudományos sikereket ért cl például a kémiában és fizikában (ezektől származik az 1993 és 1997 között publikált összes tudományos tanulmány 60%-a): a philadelphiai Institute for Scientific lnformation (ISI) közlése szerint jelentékeny impaktjuk van a román matematikai és számítástudományt írásoknak. Összességében azonban már egyáltalán nem kedvező a kép: az 151 tudósításaiból megtudhatjuk, hogy 1993 és 1997 között az idézettség tekintetében Románia a 33 európai ország között a 31. helyen áll, mindössze Törökországot és Szlovákiát előzve meg.
"Kormányunknak rengeteg problémával kell megküzdenie, és jelenleg a tudomány egyáltalán nem tartozik a legkiemeltebb prioritások közé - jelenti ki keserűen a Román Akadémia Szerves Kémiai Intézetének igazgatója, Petru Filip. A legtöbb, amit tehetünk, hogy újraszervezzük a kutatást, megpróbálunk minél több tehetséges fiatalt megtartani - és egyáltalán túlélni ezt a nehéz átmeneti periódust.
Maya Simionescu biológus és (azóta elhunyt) férje alapította 1979-ben a Sejtbiológiai és Patológiai Intézetet, miután tíz évet dolgoztak az USA-ban, a Rockefeller és a Yale Egyetemen. Megpróbálták a legmodernebb nyugati kutatási eljárásokat meghonosítani laboratóriumaikban és így sikerült egy sor pályázatot elnyerniük a National Instltutes of Health-től. Független - nem állami - kutatóintézet vezetőjeként Simionescu asszony ágy látja, hogy jelentős tudományos potenciál található Romániában, de a tehetséges emberek aligha tarthatók meg, ha a kutatóintézetek nem kapják meg legalább a pénzügyi támogatás kritikus tömegét. Nem csoda, hogy a roppantul alacsony fizetések miatt nemcsak a kutatóknak, hanem a gyéren csordogáló állami támogatások folytán az intézeteknek is alapvető létfeltétele, hogy különmunkákat vállaljanak. A Szerves Kémiai Intézet például spektrométerével vízmintákat elemez a Pepsi Cola palackozó üzeme részére.
A régió többi országához hasonlóan, a román tudományos kutatás is a nemzetközi együttműködéstől vár mentőövet a túléléshez. Aurel Sandalescu elméleti fizikus megnyilatkozása hivatalos véleménynek is tekinthető, minthogy ő nemcsak a Román Akadémia alelnöke, hanem egyúttal parlamenti képviselő is. "Rettenetesen nagy szükségünk van a nemzetközi együttműködésre - jelenti ki a Science-nek, hozzátéve: "A legtöbb román tudósnak jó kapcsolatai vannak külföldön és ezek a kapcsolatok gyümölcsözőek lehetnek a hazai kutatás számára." A külföldön élő román tudósok egyébként többségükben éppúgy segítik a távoli hazát, mint a magyarok teszik. Például George E. Palade, az egyetlen olyan Nobel-díjas (1974-ben kapta a díjat, sejtbiológiai kutatásaiért), aki Romániában született és részben ott is nevelkedett. Jelenleg pedig a kaliforniai San Diegoi Egyetemen dolgozik, állandóan figyelemmel kíséri szülőhazája tudományos kutatását és sokat segít is. Egyebek között a Simionescu házaspárt is ő támogatta.
Talán hasznára lehet a romániai tudománynak, hogy magas állami vezetők korábban maguk is tudósként dolgoztak. A jelenlegi államelnök, Emil Constantinescu például képzettségére nézve geológus és egyetemi rektor volt, az új kutatási miniszter, Horia Ene pedig matematikus. Ez egyébként meg is mutatkozik az új miniszter törekvéseiben, mert elképzelése szerint a tudományra fordítandó költségvetés 20%-át alapkutatásokra szánja, a többit pedig elsődlegesen anyagtudományi, biotechnológiai és kommunikációs kutatásokra.
Science, 1998. Június 19.
(Sz. Zs.)
(Összeállította: Szentgyörgyi Zsuzsa)
* Nem teljesen összehasonlítható adat, de közelítő tájékozódásra alkalmas: 1989 és 1993 között a tudományos publikációk és hivatkozásuk világranglistáján Magyarország a 28., Románia a 44. helyen állt. (forrás: P. Vinkler: Relations of Scientometrics Indicators. Scientornetrics 400 (1997)