1999/2.

"Vannak-e természetes jogok?"

Sokat használt szófordulataink előfeltevéseinek végiggondolása nem feltétlenül tartozik legelengedhetetlenebb, s bizonyosan nem legégetőbb feladataink közé. Most mégis szeretném feltenni Önnek azt a kérdést, hogy az "emberi jogok" kifejezés használatakor szükségesnek látja-e a tradicionális természetjogi megalapozást (vagy egyéb, mondhatni "metafizikai" kiindulótétel posztulálását), avagy magának az "emberi jogok" terminusnak a használatát is szükségtelennek tartja? Nemzetközi konvenciók elemzésénél szükséges és lehetséges-e valamely "metapolitikai" elv megidézése, avagy a konvencionalizmus logikája az egyedül lehetséges képviselhető álláspont? Kérdésemmel Hart immár harmincéves cikk-elmét parafrazálom: "Vannak-e természetes jogok?" Filozófusprofesszoroktól és jogfilozófiában jártas jogászoktól szeretnék választ kapni a két-ezerötszáz éves kérdésre: a pozitív jogok előtt vagy felett létezik-e valami, a klasszikus természetjognak megfelelő princípium, vagy legalábbis használható hivatkozási alap?

Ludassy Márta


<-- Vissza az 1999/2. szám tartalomjegyzékére