sci . fgt . bme . hu
BEVEZETŐ
Ádám József
az MTA rendes tagja, egyetemi tanár,
az MTA X. (Földtudományok) Osztályának elnöke
jadam sci . fgt . bme . hu
A földtudomány a Föld alakját és méreteit, erőtereit, felépítését és szerkezetét, fejlődéstörténetét, forgási viszonyait és térbeli tájékozását, a bolygó belsejében, felszínén és külső öveiben lejátszódó folyamatokat és ezek kölcsönhatásait vizsgálja, modellezi, és a Földön végbemenő természeti jelenségeket előrejelzi. Célja megérteni a teljes földi rendszer múlt-, jelen- és jövőbeli viselkedését. Ezért meghatározó jellemzője az időbeliség és térbeliség, hiszen a földi folyamatok, jelenségek időben és térben zajlanak le.
Az MTA X. (Földtudományok) Osztálya egyik korábbi közgyűlési előadóülésén (2003. május 7-én) az időnek a földtudomány területén játszott szerepével foglalkozott. A jelen számban az előadó ülésen az egyes földtudományi szakterületek képviselőinek előadásait adjuk közre a Föld Bolygó Nemzetközi Éve alkalmából. Elsőként Mészáros Ernő mutatja be a Föld kora meghatározásának folyamatát és történetét az alkalmazott módszerekkel együtt. Ezután két, a geológiai időmeghatározás elveivel és módszereivel, valamint az eddig elért eredmények ismertetésével foglalkozó tanulmány következik (Haas János, Árkai Péter, Császár Géza és Vörös Attila, illetve Pálfy József tanulmánya). A geológia (földtan) számos időmeghatározási, időtagolási módszert igyekszik alkalmazni együttesen a földtörténeti események, jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának utólagos kiderítésére. Ezek alapja, hogy a kőzetek és a bennük rejlő ősmaradványok rendkívül sok információt hordoznak a régmúltról. A geológiai kormeghatározás módszereinek továbbfejlesztésével és a geológiai időskála pontosításával hazai és nemzetközi szinten ma is kiemelten foglalkoznak. Brezsnyánszky Károly a földtani térképezés eljárásait és módszereit tárgyalja, továbbá bemutatja, hogy az időt (a földtani kort) hogyan ábrázolják az erre a célra szolgáló tematikus térképeken. Nemecz Ernő tanulmánya az ásványok földfelszínen végbemenő átalakulási (mállási) folyamataival, az ásványok mállási sebességének vizsgálatával foglalkozik. Varga Péter tanulmányában Földünk tengelykörüli forgássebességében és a kapcsolódó geodinamikai paraméterekben a földtörténet során bekövetkezett változásokat vizsgálja. Végül Fejes István és Nagy Sándor tanulmánya napjaink (egyre nagyobb pontosságot igénylő) időmérési feladataival foglalkozik. A szerzők bemutatják a Föld forgásán és Nap körüli keringésén, valamint az atomi energiaszint-átmenet során kibocsátott elektromágneses rezgésen alapuló időegységeket és időrendszereket. Az időmérésben elért nagy pontosság feltételévé vált a napjaink korszerű idő- és helymeghatározását biztosító globális navigációs műholdrendszerek (például GPS) létrejöttének és folyamatos működésének.
Kulcsszavak: Föld Bolygó Nemzetközi Éve, földtudomány, geológiai időskála, geológiai kormeghatározás, idő, időmérés, jégkorszak, mállás, ősmaradvány,