Új értékek teremtése,
régiek megtartása:
az átalakuló Akadémia1
Vizi E. Szilveszter
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
A magyar társadalom- és gazdaságpolitika a rendszerváltással és európai uniós csatlakozásunkkal alapvetÅen új körülmények közé került. Ezzel párhuzamosan a 21. század kihívásai, elsÅsorban a globalizáció hatásai, amelyek az Európai Uniót és az egész világot érik, jelentÅsen befolyásolják a magyar közéletet és gazdaságpolitikát. A világban kialakult helyzet, nevezetesen, hogy felértékelÅdött a szellemi munka, azaz minden egyes áru értékének jelentÅs részét a hozzáadott szellemi tÅkehányad szabja meg, tehát az anyagi tÅke inkább odamegy, ahol megfelelÅ szellemi potenciált, jól képzett munkaerÅt talál, Magyarországot tulajdonképpen elÅnyös helyzetbe hozhatná. Magyarország szellemi tÅkében gazdag, annak újratermelésének, az oktatásnak is megvannak a hagyományai. Részben a jól képzett magyar munkaerÅ is biztosítható. A magyar kutató-fejlesztÅ ma is keresett âárucikkâ a világpiacon. A magyar szellemi tÅkét úgy kell tehát hatékonyan felhasználni, hogy mind a magyar gazdaság fejlesztéséhez, mind a külföldi tÅke hazai megjelenéséhez segítséget tudjon adni, és képes legyen helytállni a nemzetközi tudományos életben.
Más szavakkal: a Magyarországon rendelkezésre álló tudásiparnak a gazdaság, de elsÅsorban a kis- és középvállalkozások számára olyan eredeti ötleteket, felismeréseket tudjon átadni, amelyek versenyképes termékek elÅállításához vezetnek. Ennek egyik elÅfeltétele, hogy olyan jól felkészült humánerÅforrást kell az országnak biztosítani, oktatás, felsÅoktatás, továbbképzés, átképzés, ismeretterjesztés, egy életen át való tanulás, tudósképzés segítségével, amely segíteni tudja a magyar gazdaság működését, és a nagy, tÅkeerÅs külföldi vállalkozások számára is vonzerÅt jelent. A másik feltétel, hogy a magyar kutatógárda, szakítva a gyakorlati kérdésektÅl való bizonyos fokú ódzkodásával, az ország érdekei mellett felismerve saját anyagi érdekeit, keresse az együttműködés lehetÅségeit a gazdasággal.
Ennek megvalósításához azonban az államnak olyan tudomány-, gazdaság- és adópolitikát kell megvalósítania, amely a feleket érdekeltté teszi az együttműködésben.
Ebben a nagyon sajátos helyzetben kell most a Magyar Tudományos Akadémiának 12 ezer köztestületi tagjával, elit értelmiségével, egyetemeken támogatott kutatóhelyeivel, 38 intézetet felölelÅ hálózatával, a kor kihívásainak megfelelnie.
A kérdés most az, hogy alkalmas-e erre az Akadémia jelenlegi tudománypolitikája, struktúrája, szervezete. A válasz egyszerű: nem. Tehát paradigmaváltásra van szükség. Tudomásul kell venni, hogy:
⢠ErÅteljes az elvárás, hogy a kutatóhálózat és az egész magyar kutatói közösség minél eredményesebb legyen a kutatásban, és a gazdaság versenyképességét minél közvetlenebbül segítse. Más szavakkal: hasznos is legyen a társadalom számára. Ez az elvárás egyébként világtendencia. Azonban abban egyértelmű az állásfoglalás, hogy a gazdaság versenyképességét elsÅsorban az alapkutatásból származó eredeti gondolatokkal, újításokkal, szabadalmakkal lehet biztosítani. Nem véletlen az sem, hogy az Európai Közösség versenyképesség bizottsága 2003-ban, valamint George W. Bush, amerikai elnök az unió állapotáról elmondott ez évi beszédében is az alapkutatás kiemelt fontosságáról beszélt, és a következÅ tíz évben a ráfordítást meg akarja kétszerezni.
⢠A diszciplináris alapon szervezÅdött â az interdiszciplináris feladatok megoldásában sokszor nehézkes â akadémiai kutatóhálózati rendszer esetenként nehezen kapcsolódik a nemzetközi, valóságos vagy virtuális kutatóhálózatokhoz, és így a gazdaság és a társadalom igényeihez.
⢠Az egyetemeken támogatott kutató-helyeket fokozottabban kell támogatni, de teljesítményarányosan. Azaz, az Oktatási Minisztérium normális támogatási rendszere mellett az Akadémiának csak a legjobb csoportokat szabad támogatnia.
⢠Felgyorsult a kormányzati működés (részben EU tagságunk miatt), az MTA jelenlegi nehézkes és lassú döntési mechanizmusa (a sokak számára szükségesnek tűnÅ, de a mai világ követelményei közepette felesleges, idÅpazarló eljárások miatt) nem képes ezzel tempót tartani.
⢠A kutatóhálózat részben âpályázatvezérelttéâ vált, azaz feladatai hosszabb ideje nem döntÅen az elvárásoktól, országos érdekektÅl, hanem az egyes elérhetÅ külsÅ forrásoktól függnek; ez sok esetben szellemi és gazdasági pazarlást eredményez. (Ugyanakkor vitathatatlan tény az is, hogy számos esetben a külvilág követelményeit megfogalmazó pályázati célmeghatározásoknak érdemi szerep jutott a kutatóhálózat hagyományos értékei (rugalmasság, szellemi frissesség, magas nemzetközi színvonal stb.) megtartásában.)
⢠Több intézetünk nem él azzal a lehetÅséggel, hogy külföldi pályázatokon kutatási pénzekhez jusson.
⢠Az infrastruktúra sok esetben elavult, megújítására az intézeti szemlélet és a keretek hiánya miatt nincs remény.
⢠Fel kell készülni a kutatás-fejlesztés-innováció államigazgatási képviseletét megjelenítÅ kormányzati szerkezet átalakulására. A bekövetkezÅ változások között is meg kell találni az egységes akadémiai kutatóhálózat helyét.
⢠A magyar kutatást a European Research Area-ba be kell építeni, illetve arra alkalmassá kell tenni. Fontos lenne az oktatási kormányzattal az együttműködés kidolgozása.
⢠Az Akadémia költségvetési támogatási rendszere, bár részben feladatorientált, biztosan nem teljesítményarányos.
⢠Aránylag csak ritkán találkozik a kormányzat, de ami ennél is fontosabb, az ország rövid és hosszú távú érdekeivel. A hazai pályázati rendszer lenne hivatott, hogy témaorientált kiírásaival az utóbbiakat befolyásolja.
⢠Nem működtetünk technológiatranszfer szervezeteket.
Meg kell azonban említeni, hogy az intézetek egy részében már régóta teret nyert a gazdasági-társadalmi hasznosulás igénye a tudományos munkában. Ennek eredménye, hogy intézeteink egy része jelentÅs gazdasági és társadalmi hasznot hoz. ErrÅl, sajnos csak kevesen tudnak, és talán tudatosan nem tesznek említést a megjelenÅ cikkekben vagy nyilatkozatokban. Ilyen például, hogy minden második kenyér, ami az asztalra kerül, a martonvásári intézetünk által nemesített vetÅmagból megtermelt gabonából készül. Hogy Európa sok országában ezt a magyar gabonát termelik. Hogy a paksi erÅmű működtetésében fontos szerepet játszanak intézeteink (SZTAKI, KFKI Atomenergia Kutatóintézet).
A SZTAKI-ban kidolgozott számítástechnikai irányítási rendszerek segítségével csökkentek az indokolatlan blokkleállások, a reaktorvédelmi rendszert is tökéletesítették. Hogy gyógyszergyáraink (Richter, Teva, EGIS) kutatásaiban milyen fontos szerepet játszanak intézeteink (Kísérleti Orvostudományi Intézet, Kémiai Kutatóközpont). Hogy fénnyel hajtott optikai motort állítottak elÅ a Szegedi Biológiai Központban, hogy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetre alapozza Magyarországi telepítését a Morgan Stanley Bankház kutató részlege. Mindezek együttvéve több százmilliárdos hasznot hoznak az országnak. Az intézethálózat munkatársai a legmagasabb impaktú (Nature, Science, Pharmacological Review stb.) folyóiratokban publikálnak. Most nem említettem még a Szociológiai- és a Világgazdasági Kutatóintézet munkásságát, a szegénységkutatásokat, amelyek a kormány számára rendkívül fontosak. De meg kell említeni a most elkészült Magyar Nyelv Akadémiai Nagyszótárá-nak elsÅ két kötetét, amelynek elkészítése régen esedékes lett volna. A Nyelvtudományi Intézetet és munkatársait illeti a kiemelt dicséret.
De hadd említsem itt meg a most a Várban látható Vadak kiállítást, ami egy támogatott kutatócsoport munkatársainak nemzetközi kitekintésében is egyedülálló tudományos értékű teljesítmény (Passuth Krisztina és Berki Gergely).
A Regionális Kutatások Központja európai uniós csatlakozásunk után most még fontosabb szerepet játszik, és szinte nélkülözhetetlen a kormányzati programok elkészítésében. Amiket említettem, azok alkalmazott kutatási eredmények. Felmerül, hogy ha ez így van, akkor nincs ok panaszra. Sajnos van. Nem minden intézet dolgozik ilyen eredményesen. És ez az, amit nem szabad elfogadni. Az intézetek és a támogatott kutatóhelyek eredményeit a kézbe adott CD-n olvashatják a közgyűlés tagjai.
Nagy eredmény volt 1993-ban, hogy Kosáry Domokos elnök úr és munkatársainak köszönhetÅen a Magyar Tudományos Akadémia törvényben rendezett módon tudta folytatni munkáját. Azonban mostanára az akkor megalkotott Akadémiai Törvény, és különösen az ezen alapuló Alapszabály a mai kor igényeinek már nem felel meg, sÅt, gátolja működésünket.
Csak egy példa: a gazdálkodásunk keretei és döntéshozatalunk rugalmatlansága miatt az Állami SzámvevÅszék tavalyi vizsgálata szerint az Akadémia nem tud az elvárásoknak megfelelÅen dolgozni és teljesíteni.
Figyelembe kell vennünk, hogy a hagyományos akadémiai környezettÅl jelentÅsen eltérÅ feltételrendszer alakul ki az elkövetkezÅ hónapokban a kutatás-fejlesztés számára:
⢠Az államigazgatás és költségvetési szerkezet átalakítása elkerülhetetlen, ennek során valamennyi, közpénzbÅl fenntartott területnek igazolnia kell hatékony működését és erejét a forráselosztás döntéshozói számára: ez közvetlenül érinti a tudománypolitikai változásokat.
⢠A kutatás-fejlesztés kormányzati felelÅsségi körei megváltoznak, módosulnak, nagy valószínűséggel olyan szerkezet alakul ki, amelyben az alapkutatás fontosságát kevésbé becsülÅ, az Akadémia hagyományos értékeire kevésbé fogékony közeg lesz a meghatározó.
⢠A meghatározó forrásbÅvülés egyetlen forrása az Nemzeti Stratégiai Referencia Keret lesz, amin belül kizárólag korszerű, EU-konform szerkezettel és működéssel lehet támogatásokhoz jutni.
Mindez kiköveteli a teljes akadémiai döntési mechanizmus, az Akadémia testületi működésének és vezetési elvárásainak frissítését, a Köztestület aktivizálódását, valamint a kutatóhálózat és az egyetemi támogatott kutatások korszerűsítését â ez az egyetlen lehetséges stratégia arra, hogy megÅrizhessük értékeinket!
A megújulás lehetÅsége
De hiba volna, ha a változási folyamatokat úgy élnénk meg, mintha azok valamifajta elviselendÅ rossz hatásai lennének rajtunk. Hiszen az Akadémia kutatóinak, a Köztestület tudósainak döntÅ többsége a magyar szellemi elit azon tagjai közé tartozik, akik állandó kapcsolatban, együttműködésben dolgoznak a világ legfejlettebb régióinak, intézményeinek műhelyeivel, tehát mindenkinél világosabban érzékelik a mai nemzetközi verseny elvárásait, a világtendenciák mozgásait.
Ezért a vezetés által szorgalmazott reformok nem pusztán defenzívek, éppen hogy lehetÅséget kívánnak adni:
⢠a kreatív magyar tudósoknak,
⢠a nemzeti értékeket tanulmányozó intézetek (zenetudományi, nyelvtudományi, stb.) kutatóinak,
⢠a nemzetközi együttműködésekben, EU-pályázatokban eddig is országos átlagot jóval meghaladóan sikeres kutatóhelyeknek,
⢠a gazdasággal és társadalommal élÅ, alkotó kapcsolatokat kiépített tudósoknak, intézeteknek, tanszékeknek, hogy kiemelt támogatást élvezzenek.
⢠a társadalomtudományi intézeteknek, hogy a tudomány rendkívül gyors fejlÅdése eredményeképpen a társadalomban, az ember és környezete kapcsolatában létrejött megváltozott, nemegyszer káros hatású viszonyokat tanulmányozhassák.
⢠Pályázati úton létrehozzuk a Nemzeti Laboratóriumokat, amelyek a kormány-nyal kötött szerzÅdés keretében kiemelt támogatást kapnak, és olyan tudományterületekkel illetve olyan alap- és alkalmazott kutatási problémákkal foglalkoznak, amelyekhez egészen kiemelkedÅ tudományos és országos érdek kapcsolódik.
A cél tehát az, hogy a magyar tudomány ismét a világ élvonalába tartozzon, és húzóágazata legyen a magyar gazdaság versenyképességének!
Vagyis, a kérdés nem az, hogy van-e kedvünk belsÅ reformokkal foglalkozni, hanem az, hogy vállaljuk-e az intézethálózat működÅképességének és súlyának fenntartásáért, a hazai alapkutatás értékeinek megÅrzéséért és a legjobb magyar tudósok, egyetemi kutatóműhelyek számára a kibontakozási lehetÅségek megteremetéséért viselt felelÅsségünket?
Ha nem vállaljuk ezt a felelÅsséget, akkor vegyük tudomásul, hogy mások cselekednek helyettünk â de ez az akadémiai kutatóhálózat és az akadémiai tudós testület intaktságának végét jelenti, annak minden szervezeti és financiális következményeivel!
A megújulás megalapozottsága
Az Akadémia és vezetése tartotta magát azokhoz az alapelvekhez, amelyeket az egy évvel ezelÅtti közgyűlési programban meghirdettünk: az Akadémia pártpolitikai érdekektÅl függetlenül alakítja ki véleményét. Mindig az ország hosszú távú érdekeit, a tudomány akkori állását veszi figyelembe, és ennek megfelelÅen foglal állást. Hogy a tudomány melyik területétÅl várható áttörÅ eredmény, és melyek azok, amelyeknek fejlesztésére már nincs szükség, azt mindig a tudomány belsÅ fejlÅdésének kell eldönteni.
Az Akadémia az elmúlt évben is folytatta elkötelezett szerepvállalását a tudomány, a tudás értékeinek terjesztése és jelenléte érdekében. Ez biztosíthatja ugyanis a tudományos kutatás érdekérvényesítÅ pozícióinak javítását a döntéshozatalban és a forráselosztásban egyaránt.
Ezért örömteli a Mindentudás Egyeteme sikerének folytatódása, amit immár új helyszínen, a JövÅ Háza Teátrumában professzionális televíziós körülmények tesznek lehetÅvé â a nézettség növekedése, és olyan aktuális témák, mint a madárinfluenza, a fizikaoktatás, az allergia, az energiagazdálkodás, az evolúcióelmélet nagy visszhangot kiváltó bemutatása visszaigazolta a társadalmi igényt a tudásterjesztésre. Nemzetközi siker volt a másodszor megrendezett World Science Forum Budapest, ahol a nemzetközi tudománypolitika reprezentánsai, köztük az EU, az USA, Kína és India tudománypolitikájának vezetÅ személyiségei tanácskoztak tudomány és társadalom kapcsolatáról, a tudomány felelÅsségérÅl és etikájáról. A most már sokadik alkalommal megrendezésre kerülÅ Tudomány Napja több mint négyszáz eseménye igazi ünnepe és nagyon jó népszerűsítÅje a tudománynak. Az MTA képviselÅi jelen voltak a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásánál, és az érdekegyeztetés korszerű, EU-konform formáját meghonosító Gazdasági és Szociális Tanács megalakításánál.
Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy mindezek a tevékenységek azért és annyiban fontosak az MTA, a magyar tudományos közösség számára, amennyiben alapfeladatunkat, a hazai tudomány művelését és képviseletét szolgálják! Hiba volna, ha mindezek a sikerek elfednénk elÅlünk, mennyi teendÅnk van a kutatóhálózat korszerűsítése és a tudományos munka szervezeti-financiális feltételeinek javítása érdekében. Ne essünk a âfenn az ernyÅ, nincsen kasâ jellemzÅen magyar hibájába: legyünk tudatában annak, hogy a tudománykommunikáció sikerei azért voltak lehetségesek, mert kiváló magyar tudósok és kutatóhelyek évtizedes munkájának eredményeit mutathattuk be.
2005-2006-ban az MTA vezetése igazgatói értekezleteken, osztályüléseken megkezdte a megújulási koncepcióról szóló egyeztetéseket, amelyre számos javaslat, megerÅsítÅ vélemény érkezett. 2005-ben elkészültek a kutatóhelyek középtávú kutatási koncepciói.
A megújulás, a reform elvei már érvényesültek az új igazgatói pályázatok kiírásában, a támogatott kutatóhelyek új pályázatánál és a központi akadémiai kutatási megrendelések pénzügyi keretének elosztásánál.
Egyébként a megújulás jegyében javasolta az elnökség, hogy a közgyűlés értsen egyet a területi bizottságok rendszerének kibÅvítésével: az MTA Kolozsvári Területi Bizottságával.
Mi hát a teendÅ?
A megújulás fÅ irányai
a.) Elveink:
A kutatóintézetek és vezetÅ tudósaink aktív részvétele a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési programokban korszerűbb, rugalmasabb szervezetet, aktív kutatás-menedzsmentet igényel.
Az Akadémia vezetése a KözgyűléstÅl a társadalom és gazdaság igényei iránt nyitottabb, az alapkutatás értékeit teljesítményorientáltan ÅrzÅ kutatóhálózati működés megteremtésének programjára kell hogy kapjon mandátumot.
b.) Konkrét kezdeményezéseink:
⢠A minÅség biztosítása a magyar tudományos közéletben.Fel kell tenni az akadémiai doktorok és az akadémiai levelezÅ tagjelöltek publikációs listáját, idézettségét, közéleti tevékenységét stb. az Internetre, hogy mindenki által látható legyen. Nemzetközi pályázatot írtunk ki az intézetigazgatók számára. A Doktori Tanács azon dolgozik, hogy az akadémiai doktori fokozat, amely az akadémiai tagság elÅfeltétele, ne lehessen a szakmai infláció áldozata. Be kell vonni a bírálatokba a külföldi szakértÅket.
⢠Az eddigieknél lényegesen többet kell tenni az intézetek feladat- és teljesítményarányos finanszírozása és a magyar pályázók külföldi eredményességének javítása érdekében. A magyar kutatás forgótÅkehiányban szenved. Az Akadémia vonatkozásában a mostani âelnökiâ pályázat is ún. matching fund jelleggel azoknak ad támogatást, amely csoportok külföldi pályázatokon illetve hazai gazdasági együttműködés keretében jelentÅs bevételre tettek szert. Ezenkívül kész kéziratok publikációjához ad 80 mFt támogatást, ezzel a társadalomtudományok legnagyobb problémáján próbál segíteni.
Az akadémiai intézetek az elmúlt idÅszakban (2002-tÅl) 72 projektben 7,6 millió euró értékben nyertek az európai uniós pályázatokon.
KiemelendÅ az intézetek közül a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a SZTAKI, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet. Ez különösen érvényes az SZBK-ra és a KOKI-ra, melynek kutatói 1 millió euró feletti összeget nyertek. JelentÅs a Pszichológiai Intézet eredményessége is. Fokozni kell az intézeteknek az egyetemekkel való együttműködését. JelentÅs elÅrelépést jelent, hogy akadémiai dolgozók részt vesznek az oktatásban, a PhD képzésben és a közös dolgozatok száma is tovább emelkedett. (ErrÅl részletes tájékoztatást ad Pléh Csaba fÅtitkárhelyettes).
A hasznosságnak mint elérendÅ célnak esetenként meg kell jelennie a kutatói tevékenységben.
⢠A létszámgazdálkodásban fokozni kell a meghatározott idejű alkalmazások számát, a bevált fiatal kutatók további alkalmazása révén meg kell Årizni a hálózatban bekövetkezett fiatalítást. Az intézetek eredményeinek értékelésébe, működésük megítélésébe nemzetközi értékelÅ testületeket kell bevonni. Meg kell Årizni a vezetÅi fÅállások becsületét, tehát csak egy fÅ állást vállalhatnak a vezetÅ beosztásúak.
Fontos a köztestület tagjainak intenzívebb és nagyobb létszámban történÅ bevonása az Akadémia tevékenységébe. A törvény szellemének megfelelÅen (18. § (1) bek.) a fÅtitkárhelyettes pozíció betöltésénél például nem kell ragaszkodni, hogy csak akadémiai tag választható meg. Ez azt jelenti, hogy ha alkalmas, akkor akadémiai doktor is betöltheti.
⢠Meg kell tartani az egyetemeken a támogatott kutatóhelyek rendszerét. Mutatis mutandis, azaz például erÅteljesen érvényesíteni kell a kutatóintézetekkel létrejövÅ kapcsolatot. Ennek révén az egésznek hálózati jelleget kell kölcsönözünk, tehát csökkenteni kell a jelenlegi széttagoltságot. Valódi kutatócsoportokat kell létrehozni, indokolt esetben ismét érdemes élni a céltámogatás módszerével.
⢠A kutatóintézetek akadémiai támogatásának, az ún. bázisszemléletben történÅ megállapításáról fokozatosan át kell térni az alapellátási rendszer és a feladathoz kapcsolódó finanszírozás együttes alkalmazására.
⢠A korrekt alapellátási rendszer finanszírozásához azonban elengedhetetlen az intézeti alapellátási támogatások ânulla szintrÅlâ történÅ ún. nullbázisú megállapítása a központilag finanszírozható feladatok együttes áttekintésével.
⢠Az alapellátási rendszer mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni az évenként megállapításra kerülÅ kutatási prioritások feladatonkénti finanszírozására a jelenleg már így működÅ fiatal kutatói pályázatok és a központi beruházási támogatások mellett.
⢠Rugalmasabb kutatóhálózati szerkezet hálózatos szervezÅdésével, interdiszciplináris programok befogadásával, ha kell intézetek összevonásával hatékonyabb intézményeket kell létrehozni. Cél az akadémiai kutatóhelyek székhelyei átrendezÅdésének ösztönzése az EU regionális források elérhetÅsége érdekében.
⢠A kutatóhálózat nemzetközi beágyazódásának javítása nemzetközi igazgatói pályázatokkal, nemzetközi igazgatótanácsokkal stb.
⢠Brüsszelben megteremtjük a feltételeit annak, hogy folyamatos képviselete legyen a magyar tudománynak, az Akadémiának.
⢠Az Nemzeti Fejlesztési Terv II. és a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret kapcsán a pályázati-együttműködési képesség növelése, szervezeti megoldásokkal is (pályázatírás, pályázati menedzsment stb.).
⢠Gazdasági képesség javítása a spinn-off cégek, kisvállalkozások alapítása, a szabadalmi aktivitás és KKV-együttműködések, inkubációs szolgáltatások segítségével. Növelni kell a kutatóhálózat hatáskörében â és tulajdonában â működÅ vállalkozások számát. El kell érni, hogy a szellemi tulajdonban megtestesülÅ vagyon gyarapodjék.
⢠Az akadémiai döntéshozatal rugalmasságának javítása, a döntési szintek egyszerűsítése, a testületek felelÅsségi körének átláthatósága. Esetleg négy alapterület (bölcsészet-, társadalom-, élet- és természettudományok) szervezeti és funkcionális működtetésének megvalósítása.
⢠Menedzsment-szemléletű felelÅsségvállalás, mozgástér és elvárások minden vezetÅi szinten.
⢠Akadémiai bázison bekapcsolódás a nemzeti laboratóriumok hálózatának kialakításába.
⢠A Titkárság feladatköreit ezekhez az új elvárásokhoz kell igazítani.
⢠Az akadémiai gyakorlatban meg kell valósítani a vagyongazdálkodás szemléletét.
c.) Mindehhez szükséges:
⢠Az Akadémiai Alapszabály módosítása
⢠Az Akadémiai Törvény módosításának kezdeményezése az államháztartási reformmal összhangban
A megújulás folyamata:
A VezetÅi Kollégium által felkért bizottság Pléh Csaba fÅtitkárhelyettes vezetésével kidolgozza a konkrét programokra a javaslatokat. Az Alapszabály-módosítást elÅkészítÅ bizottság, Vékás Lajos akadémikus vezetésével már hónapokkal ezelÅtt megkezdte munkáját. Az Åszi rendkívüli Közgyűlés dönt strukturális kérdésekrÅl. Várjuk minden köztestületi tag észrevételeit!
Folyamatosan tájékoztatunk az MTA honlapján, fórumokat nyitunk.
Egy minden tekintetben megújuló, a 21. század kihívásait is figyelembe vevÅ Akadémia, de az egész magyar tudományos közélet fontos szerepet játszhat az ország tudásalapú társadalmának létrehozásában, a nemzeti értékek megÅrzésében és megvédésében, az új értékek megteremtésében, a megújulásban. A magyar tudomány nemzetközi kisugárzású eredményei révén hazánk ismét Közép-Európa szellemi központja lesz!
Az akadémiai gyakorlatban meg kell valósítani a vagyongazdálkodás szemléletét.
1 Az MTA Közgyűlésén, 2006. május 9-én elmondott beszéd szerkesztett szövege.
<-- Vissza a 2006/6 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra