Bevezetés
A Magyar Tudomány 2003. decemberi számának mellékletét (MT, 2003) lapozgatva merült fel a gondolat, hogy az hasznos adatbázist képezhet egy statisztikai vizsgálathoz, ha az MTA természettudományi osztályainak a levelező tagok jelölésénél követett szempontjait kívánjuk összehasonlítani.
Más területeken, külföldön használnak egy elemzési módszert, amit text mining-nak (szövegbányászatnak) neveznek. Bizonyos értelemben ennek egy változatát valósítottuk meg - kísérleti jelleggel - ebben a dolgozatban.
A jelöltek alkalmasságát per definitionem elfogadva, a vizsgálat a jelölési szempontokat, azok homogenitását (vagy heterogenitását) igyekszik megragadni. A szempontokat kiemeltük, és azok tekintetbe vételét (vagy mellőzését) statisztikailag elemeztük a nyolc MTA-osztály esetében.
A vizsgált adatok és szempontok osztályonként a következők voltak:
* jelöltek száma,
* az ajánlók és ajánlások száma,
* a jelöltek életkora,
* a jelölők által kiemelt folyóiratcikkek adatai,
* a jelöltek eddig végzett szakirodalmi tevékenysége,
* a jelöltek oktatási tevékenysége,
* konferenciarészvétel,
* nemzetközi és hazai közéleti tevékenység,
* folyóiratszerkesztés.
Tudatában vagyunk az említett szempontok kiválasztásával szemben felvethető hiányosságoknak. További vagy más szempontok vizsgálata esetleg más, vagy bizonyos mértékben eltérő eredményekhez vezethettek volna. Ennek ellenére úgy véljük, ilyen jellegű - első ízben - végzett mérések megfontolásra érdemes eredményekhez vezethetnek.
Kötelező jelleggel merül fel a kérdés, hogy a jelölések mennyire tekinthetők MTA osztálydetermináltaknak. Véleményünk szerint annak ellenére, hogy a jelölteket kisebb (minimum kéttagú) vagy nagyobb egyéni csoportok javasolták, végül az osztály alakította ki és határozta meg a végleges listát, amit titkos szavazással osztályszempontként "szentesített".
Vizsgálatunk második része lehet annak elemzése, hogy mennyire érvényesültek jelölési és kiválasztási szempontok az MTA osztályainak végleges eredményeiben, illetve összakadémiai vonatkozásban. Ezekre a mérésekre ebben a dolgozatban nem került sor.
A jelöltek száma
A jelöltek számát az 1. táblázatban mutatjuk be. Mint látható, a számok osztályonként meglehetősen eltérőek és tizenegy és huszonöt között mozognak. Ezen adatok önmagukban keveset mondanak. Valamivel tisztább képet nyerünk, ha ezeket az osztályok szakterületéhez tartozó doktorok összlétszámához viszonyítjuk. Az adatok, enyhén szólva, érdekeseknek, sőt talán meglepőeknek mondhatók. Az még talán érthető és magyarázható, hogy a matematikus jelöltek elitje az összakadémiai átlagnak a kétszerese, az viszont nehezen érthető, hogy az orvosoknál, vegyészeknél, fizikusoknál a megfelelő elit kb. 3 %-a az összakadémiai nagyátlag* alatt van, míg a műszakiaknál, agráriusoknál, biológusoknál, földtudósoknál kb. ugyanannyival fölötte található. A kérdés persze fordítva is felvethető, azaz talán elképzelhető, hogy e területek doktorainak zöme illetve többsége alatta illetve fölötte van a nemzetközi szakmai elitszínvonalnak?
Az ajánlások, illetve ajánlók száma
Ezeket az adatokat a 2. táblázat mutatja be. Az összhang itt sokkal jelentősebb az összakadémiaihoz viszonyítva, és csak a matematikusoknál tér el. Erre számos magyarázat képzelhető el, így például az osztályok szakterülete annyira szegregálttá vált (számos alterülettel, tématerülettel), hogy az ajánlók bizonyos mértékben, a szakosodás következtében kevésbé érzik magukat illetékesnek a jelölésre saját téma- vagy alterületükön kívül.
A jelöltek életkora
Tudomásunk szerint az MTA-nak nincsenek írásbeli utasításai a jelöltek ideális életkoráról, annak ellenére, hogy az ún. fiatalítás szüksége sokszor és sok helyen felmerült. A nem bizonyítható kívánalmak szerint kívánatos kornak a hatvan év alatti tekinthető, kimondatlanul ugyan, de ellenjavallt a hetven év feletti korúak jelölése.
A fentiek jegyében kifejezetten talányosnak tekinthetők a 3. táblázat adatai. Azon el lehet ugyan gondolkodni, hogy az 58,6 éves átlagkorral kielégül-e az MTA-elit fiatalítási törekvése, úgyszintén az alsó, valamint a felső jelölési korhatár; az előbbi (39) kimondottan pozitívnak, míg az utóbbi (81) enyhénszólva érdekesnek jellemezhető.
Persze a hazai és nemzetközi tudományos elithez való tartozást, illetve annak elérésének kritériumrendszerét egy olyan széles skálán, mint az MTA természettudományi profilja, csaknem lehetetlen pontosan definiálni, de ha más nem, közhiedelmi vagy pontosabban, józan észbeli elvárások azért megemlíthetők. Például a szakmai tehetség, kiválóság a matematikában közismerten sokkal zsengébb korban nyilvánul meg, mint a kémiában, orvostudományokban, esetleg a műszaki tudományokban. Az adatok viszont azt mutatják, hogy ez az MTA-n fordítva van. Persze van egy aránylag kézenfekvőbb magyarázat is. Egyes osztályok álláspontja lehet az, hogy az elitjelölésnél a kor nem akadály. Talán igazuk is van, hiszen a jelölés nemcsak a kiválóság, hanem a hála indikátora is lehet. Sőt az is lehetséges, hogy egyes osztályok Hans Bethe fizikai Nobel-díjas véleményét vallják, miszerint kortól függetlenül aktív kutató az, aki új eredményeket publikál, elismert jó folyóiratokban.
Más osztályoknál pedig, ha nem is ennek az ellenkezője, de konform gondolkodásuk tartotta magát a hallgatólagos konszenzushoz (jelölés csak hatvan év alatt).
A jelölők által kiemelt cikkek adatai
Nem nehéz átlátni, hogy a 4. táblázat adatai jelentős vita tárgyát képezhetik. Vitathatatlan ugyan és világviszonylatban elismert és elfogadott tény, hogy a tudományos alapkutatás önszervező mechanizmusa a kutatás jellemzését, értékelését, a tudás tömörítését, megőrzését, fennmaradását és gyarapítását egy - prózaian szólva - olyan nemzetközi társasjátéknak tekinti, amelyet csak egyféleképpen lehet játszani: az eredmények szabad, nyílt és nyilvános, szakszerűen bírált publikálásával. Amennyiben ez nem így történik, az egy másik játék. Bár a tudományos publikálás és a publikációk számos változata ismert, nemzetközileg elfogadott, hogy a tudományos haladás frontvonalát a periodikák képezik. Fentiek jegyében megvizsgáltuk, hogy a jelölések milyen mértékben emelnek ki bibliográfiai adatokkal ellátott, olyan folyóiratcikkeket, amiket a jelölt elismertségének, jelentős alkotásának tartottak. Annak ellenére, hogy egyes jelölteknél a fontosnak vagy netán legfontosabbnak tartott cikkek (teljes bibliográfiai adatokkal ellátott) megemlítése a merő véletlennek is betudható (a jelölők például más erényeket fontosabbaknak véltek megemlíteni), érdekes, hogy osztályonként mennyire különböznek az adatok. Így például a publikációs szempontokat mennyire fontosnak tartották a fizikai és kémiai jelöltek, és mennyire - mondhatnánk - elhanyagolták az orvosi jelöltek esetében.
A jelöltek teljes szakirodalmi tevékenysége
Az 5. táblázat lényegében a 4. táblázat kiegészítése. Az adatok azt mutatják, hogy milyen volt a különböző publikációs formák, valamint az idézetek puszta említése a jelöltek tevékenységének jellemzésében. Érdekesnek tekinthető, hogy az idézettség megemlítése mind a nyolc osztály jelölőinél fontosnak találtatott, bár különböző mértékben. Míg pl. a kémiai osztály jelöltjeinek csaknem mindegyikénél említésre talált, addig a műszaki, matematikai és földtudományok jelöltjeinek csak a felénél. Ugyancsak érdekes, hogy a folyóiratcikkek publikálásánál csaknem ugyanez a helyzet. Változó viszonyt a könyv- és könyvfejezetírás gyakorisága jelent. Kimagasló könyvírási tevékenység jellemzi a műszaki tudományok jelöltjeit, míg a könyvfejezetírásnál a biológus jelöltek jeleskednek.
A jelöltek oktatási tevékenysége
Kiemelten fontosnak tartották a jelölők a jelöltek külföldi és belföldi oktatási tevékenységének megemlítését, különösen a matematikusoknál. Persze, ezeket az adatokat az is befolyásolja, hogy egyetemi vagy kutatóintézeti közeghez tartozó-e a jelölt, de említésre méltó talán, hogy a műszaki tudományok egyik jelöltjénél sem tartották fontosnak a jelölők megemlíteni a külföldi oktatást.
A jelöltek konferenciarészvétele
Úgy véljük, hogy a konferenciarészvétel hasznosságát és fontosságát manapság egyik szakterületen sem lehet tagadni. Talán az sem meglepő, hogy a jelölési említéseknél a vegyészek vezetik a rangsort. Ugyanakkor nehéz elhinni, hogy az orvos jelöltek esetében a jelölők nagyon kis mértékben tartották érdemesnek a konferenciarészvétel megemlítését. Hozzáteendő, hogy - általában - nem egyszerű részvételt jeleztek az osztályjelölteknél, hanem a jelentős szerepeket emelték ki a konferenciák szervezésében és működtetésében.
Nemzetközi és hazai tevékenység
Talán a 7. táblázat adataival szemben kompenzációs effektusok mutatkoznak a 8. táblázat adataiban, ahol - mint látható - az orvos jelöltek megemlítése áll az élen, bár meglepő, hogy összjelölti szinten a társasági, bizottsági stb. megemlítés csak az összjelöltek szerény 38 százalékánál fordul elő.
Folyóiratszerkesztés
Bár ma már közismert a folyóiratok kapuőreinek (gatekeepers) rendkívül fontos szakmai és eseménybefolyásoló szerepe a tudományban, meglepően alacsony a jelölések esetében ennek említése (összességében kb. 80 %-ánál az említés elmarad). Különösen feltűnő a főszerkesztői pozíciók nagyon alacsony említési gyakorisága a jelölteknél.
Összakadémiai összegzés
Nagyon tanulságosnak és minden vonatkozásában helyükön valóknak tekinthetjük a 10. táblázat adatait. Ebben fontossági rangsorban összesítettük azokat a tényezőket (szempontokat), amelyeket az osztályok fontosaknak tartottak az elit elitjének kiválasztásánál (jelölésénél). A szakirodalmi tevékenység az idézettséggel, illetve annak tekintetbe vételével elsöprő jelentőséggel bír, illetve annak az oktatással való szimbiózisa messzemenően igazolja azt a fejlett, külföldön már régóta ismert és elismert tényt, hogy a tudás fejlődésének, haladásának ez az útja, és ez az, amin az MTA-nak a jövőben is haladnia kell.
Azoknak az osztályoknak, melyek jelentősen eltérő adatokat mutattak, talán érdemes elgondolkodniuk a nemzeti és nemzetközi trendekhez való közeledés lehetőségein.
Köszönetünket fejezzük ki a Magyar Tudomány szerkesztőségének a folyóirat 2003/12. száma mellékleteként megjelent lista elektronikus változatának átadásáért.
Kulcsszavak: tagjelölés, szűrés, szövegelemzés, MTA
Rangsor Osztály MTA Ebből nő Jelöltek % Női % doktorok száma jelöltek száma száma 1. Biológiai tud. 215 40 25 11,6 4 10 2. Orvosi tud. 459 66 24 5,2 4 6,1 3. Műszaki tud. 195 9 23 11,8 3 33,3 4. Agrártud. 189 8 21 11,1 0 0 5. Matematikai tud. 102 4 19 18,6 0 0 6. Kémiai tud. 324 26 16 4,9 1 3,8 7. Fizikai tud. 143 10 14 9,8 0 0 8. Földtud. 93 7 11 11,8 0 0 Összesen 1720 170 153 8,9 12 7,1
1. táblázat * A MTA természettudományi osztályaihoz tartozó doktorok és jelöltek száma osztályonként, a jelöltek számának rangsorában
Osztály Ajánló személyek Összes ajánlatok Ajánlás/jelölt száma száma Matematikai tud. 32 87 4,58 Fizikai tud. 25 54 3,86 Orvostud. 36 87 3,63 Kémiai tud. 34 55 3,44 Műszaki tud. 36 76 3,30 Agrártud. 34 64 3,05 Biológiai tud. 40 76 3,04 Földtud. 17 26 2,36 Összesítve: 218* 525 3,43
* A MTA levelező tagságára ajánlók száma kisebb, mint az egyes osztályok ajánlói számának összege, mivel többen nem csak egy osztály esetében gyakorolták ajánlási jogukat.
2. táblázat * Az ajánlók és ajánlások száma
Osztály Átl. életkor, év évtől évig Földtud. 63,8 52-75 Orvostud. 61,2 49-69 Agrártud. 60,0 51-70 Mat. tud. 57,8 48-81 Műszaki tud. 57,5 39-73 Fizikai tud. 57,1 40-70 Biológiai tud. 56,7 45-71 Kémiai tud. 56,0 45-71 Az összes jelölt: 58,6 40-81
3. táblázat * A jelöltek életkora
Osztály Jelöltek száma Kiemelt cikkek szerzőinek száma Százalék Biológiai tudományok 25 19 76,0 Orvosi tudományok 24 12 50,0 Fizikai tudományok 14 14 100,0 Kémiai tudományok 16 15 93,8 Agrártudományok 21 17 81,0 Műszaki tudományok 23 17 73,9 Matematikai tudományok 19 14 73,7 Földtudományok 11 6 54,5 Összesítve: 153 114 74,5
4. táblázat * A jelölők által kiemelt folyóiratcikkek adatai (Kiemelt cikkeknek neveztük a bibliográfiai adatokkal megemlítetteket.)
Osztály Jelöltek Cikkek Idézetek Könyvek Könyv- száma % % % részletek % Kémiai tudományok 16 100 93,8 37,5 50,0 Fizikai tudományok 14 78,6 78,6 0 21,4 Biológiai tudományok 25 72,0 68,0 12,0 44,0 Agrártudományok 21 71,4 47,6 14,3 33,3 Orvosi tudományok 24 66,7 62,5 20,8 20,8 Műszaki tudományok 23 65,2 52,1 43,5 30,4 Matematikai tudományok 19 63,2 52,6 21,0 10,5 Földtudományok 11 54,5 45,5 54,5 27,2 Összesen: 153 71,2 62,1 24,7 30,1
5. táblázat * A jelöltek teljes szakirodalmi tevékenysége
Osztály Belföldön, Csak Csak Nem külföldön % belföldön % külföldön % oktat Matematikai tudományok 52,6 15,8 10,5 21,1 Kémiai tudományok 43,8 50,0 0 6,2 Fizikai tudományok 28,6 21,4 7,1 42,9 Műszaki tudományok 13,0 87,0 0 0 Agrártudományok 9,5 61,9 4,8 23,8 Orvostudományok 8,3 87,5 4,2 0 Biológiai tudományok 8,0 48,0 12,0 12,0 Földtudományok 0 0 63,6 36,4 Összesen: 19,6 52,3 9,8 18,3
6. táblázat * A jelöltek oktatási tevékenysége
Osztály Említett Gyakoriság esetek sz. % Kémiai tud. 9 56,3 Műszaki tud. 10 43,5 Fizikai tud. 6 42,8 Biológiai tud. 8 32,0 Agrártud. 6 28,6 Mat. tud. 5 26,3 Földtud. 2 18,2 Orvostud. 3 12,5 Összesen: 49 32,0
7. táblázat * Konferenciarészvétel
Osztály Hazai és nemzetközi Hazai Nemzetközi Nem tevékenység tevékenység tevékenység említik Orvostudományok 15 4 1 4 Biológiai tudományok 10 6 5 4 Kémiai tudományok 8 5 1 2 Műszaki tudományok 7 5 1 10 Földtudományok 4 3 0 4 Fizikai tudományok 4 5 1 4 Agrártudományok 3 7 6 5 Matematikai tudományok 1 3 1 14 Összesen: 52 (33,9 %) 38 (24,8 %) 16 (10,5 %) 47 (30,8 %)
8. táblázat * Nemzetközi és hazai tevékenység (Tevékenység alatt itt tudományos társaságok, bizottságokban, szervezetekben stb. vállalt tisztséget, tagságot, intézetszervezést, az adott tudományterület népszerűsítését, közéleti tevékenységet stb. értünk.)
Osztály Fő- és egyéb Csak fő- Szerk. biz. Nem szerkesztő szerkesztő tag említik Orvostudományok 2 2 2 18 Kémiai tudományok 2 0 5 9 Agrártudományok 1 0 4 16 Matematikai tudományok 0 0 3 16 Műszaki tudományok 0 1 5 17 Biológiai tudományok 0 0 1 24 Földtudományok 0 0 0 11 Fizikai tudományok 0 0 2 12 Összesen: 5 (3.3%) 3 (2.0%) 22 (14.3%) 123 (84.4%)
9. táblázat * Folyóiratszerkesztés említése
Kiemelt cikkek szerzőinek aránya: 74,5 % Szakirodalmi tevékenység Cikkek 71,2 % Idézetek 62,1 % Könyvrészlet 30,1 % Könyv 24,7 % Oktatási tevékenység Csak belföldi 52,3 % Belföldi és külföldi 19,6 % Nem említik 18,3 % Csak külföldi 9,8 % Konferenciarészvétel 32 % Tudományos tevékenység Belföldi és külföldi 33,9 % Nem említik 30,8 % Csak külföldi 24,8 % Csak belföldi 10,5 % Folyóiratszerkesztés 19,6 %
10. táblázat * A jelölési szempontok rangsorolt összesítése (a jelöltek száma 153)
Irodalom: Akadémiai tagajánlások 2003. A Magyar Tudomány 2003. decemberi számának melléklete