A borsodi földvár

A Kazincbarcikához közeli Edelény vármaradvány formájában őriz egy honfoglalás kori emléket, amely kapcsolódik az államalapításhoz is. Ez a borsodi földvár. Balla Árpád is említést tesz róla az államalapítás millenniumáról szóló cikkben, Wolf Mária pedig a hivatkozott tanulmányában. A Borsodi Bányász című hetilap 1986-ban B. Tóth Illés múcsonyi nyugalmazott középiskolai tanár tollából cikksorozatot közölt a vár történetéről. Ennek alapján adjuk közre az alábbi rövid ismertetést a nevezetes földvárról.

A honfoglaláskor térségünket Böngér vezér fia, Bors vezér szállta meg, aki - Anonymus szerint - nagyszerű fegyvertényéért itt kapott "nagy földet". A nagyszerű fegyvertény az volt, hogy gyepüakadályokkal egészen a Tátráig megerősítette az ország határait, s az ország őrzésére a Bódva vize mellett várat épített. Feladatát teljesítve visszatért Árpád vezérhez, aki "a várban ispánná tette és egészen rábízta, hogy annak a résznek viselje gondját". A nép a Bors által épített várat Borsodnak hívta. Így lett Borsod és vára központja a Borsod szállásföldjének, a Bódva melletti földvár védelmi erősség a tatárjárásig. Katonai szerepe kiterjedt az egész északi és északkeleti hegyvidékre. Védte a Krakkóba vezető hadi- és kereskedelmi útvonalat is, annak be- és kilépő helye - kapuja - volt. Borsod az államalapító István király idején közigazgatási szerepet is kapott. A vár és a község (város) lett az egyik ősi királyi vármegye - Borsod - székhelye, és a szolgálatára rendelt nagy kiterjedésű királyi birtok, a váruradalom gazdasági központja és irányító helye. E hatalmas gazdasághoz legnagyobb kiterjedése idején huszonöt várbirtok (falu) tartozott, köztük Kazinc és Berente is. Borsod vára a tatárjárásig jól állta a külső és belső ellenség támadásait. A tatárok azonban bevették és felégették, úgyszintén a várost is. A királyi várbirtok és Borsod szerepe már a tatárjárás előtt is csökkent, s a hajdan híres Borsod az "utód", a diósgyőri váruradalom tartozéka lett. Mellette Edelény emelkedett előbb mezővárosi, majd pedig járási székhely rangra.

A várat, amely egy természetes, kb. 10 méter magas szikladombon épült, északról és nyugatról a Bódva folyó és annak mocsarai is védelmezték. A faszerkezettel megerősített földsáncok egy kb. 150x100 méteres területet vesznek körbe a domb platóján. A sánc az idők folyamán nagyrészt elpusztult, de a keleti és nyugati oldalon 4-5 méter magasságban most is áll - írja Laki Lukács László művelődésiház-igazgató az Edelény város rövid története című írásában, amit az 1993-ban készült Edelény város térképe tartalmaz.