Emlékművek, emléktáblák városunkban

1951 szeptemberében kezdték el Kazincbarcika város építését, és 1954. február 1-jével emelték városi rangra. Ma hazánk északkeleti részének egyik jelentős települése. A 45 éves város – fiatal kora ellenére – számos történelmi emléket őriz az utókor számára. A városban fellelhető szobrok mellett emlékművek, -oszlopok és táblák is a város díszei, és a rövid múltra visszatekintő város történelmének hordozói.

A város legrégibb emlékművét 1931-ben egy kazinci mesterember készítette az I. világháború barcikai áldozatainak emlékére. A Bocskai István téren, a felsőbarcikai református templom mellett álló emlékmű 1989-ben II. világháborús, 1992-ben pedig 1848-as emléktáblával egészült ki.
1940-ben a berentei római katolikus általános iskola IV. és V. osztálya állíttatott emléktáblát az 1914-18. évi világháborúban elesett berentei katonák tiszteletére. Az emléktábla Berentén a római katolikus templom melletti épület falán látható. Az épület valamikor a kántortanító lakása, majd katolikus iskola volt. Később az 1990-es évek elejéig az épületben bölcsőde működött.
image59.jpg (19856 bytes)1952-ben a Herbolyán működött bányaüzem készítette el a képen látható síremléket a településen elesett szovjet katonák emlékére.
image59.jpg (19856 bytes)1957-ben létesült a Szabadság téri felszabadulási emlékmű, amelyet 1958. november 7-én avattak fel koszorúzási ünnepség keretében. 1990. előtt, április 4-én és november 7-én koszorúzási ünnepség zajlott az emlékműnél. A rendszerváltozás óta csak a Munkáspárt tagjai és szimpatizánsai helyeznek el virágot és tartanak itt megemlékezést április 4-én. Az emlékmű orosz és magyar nyelvű felirata "Emlékül a szovjet hősöknek, akik életüket áldozták hazánk felszabadításáért.
1964. április 19-én Egressy Béni születésének 150. évfordulója alkalmából avatták fel a fotón látható emléktáblát a Béke mozi épületén.
A bolgár Dimitrovgrád 1964-ben lett Kazincbarcika testvérvárosa. A Dimitrovgrád címerét ábrázoló emlékoszlopot 1972-ben helyezték el abban a parkban, amely 1992-ig a testvérváros nevét viselte. (Ma Kőrösi Csoma Sándor park) A testvérváros címerét Balázs József Róbert készítette kőcserép lapokból, a Dimitrovgrádból kapott minta alapján. A címer alsó részén látható szöveg: "A szocializmusért". A felső részen a város alapításának dátuma olvasható: 1947. IX.2.
1947-ben Kazincbarcika várossá nyilvánításának 20. évfordulója alkalmából az Újvárosi Általános Iskola bejáratánál helyezték el a képen látható emléktáblát.
Ugyancsak 1947-ben a várossá nyilvánítás emlékére kezdődött el a Tardona patak mellet az ún. Jubileumi park építése. A park bejáratánál áll az az emlékoszlop, amelyet Sallai András jászalsószentgyörgyi lakos, Kazincbarcika egyik ’50-es évekbeli építője készített és adományozott a városnak. Az oszlopon Kazincbarcika régi, 1970-ben elfogadott címere látható.
A Ságvári Endre Gimnázium melletti óvoda 1975-ben a felszabadulás 30. évfordulójának évében készült el. Erre emlékeztet az épület falán elhelyezett tábla. A tábla szövege: “Az óvoda felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére a társadalmi összefogás szép példájaként épült fel. Építésének költségeihez hozzájárultak: B.-A.-Z. Megyei Tanács, Borsodi Vegyi Kombinát, Borsodi Hőerőmű Vállalat, Borsodi Szénbányák, Sütőipari Vállalat, Kazincbarcikai Városi Tanács.”
1979. május 27-én a Gyermeknapon vehette birtokába a város apraja-nagyja a város központi részén, a Fő téren épült pihenő-, sport- és játszóparkot. A tábla a 25. évfordulójára, valamint a Gyermekek Nemzetközi Évére emlékeztet.
1984. július 6-án helyezték el a Csónakázótó melletti parkban azt a fából készült emlékoszlopot, amelyet országos találkozójuk alkalmából a városszépítő egyesületek ajándékoztak városunknak. Az oszlopon a találkozón részt vett 40 város neve olvasható.
1982-ben Kazincbarcika város társadalmát és tanácsát a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége Hild János emlékéremmel tüntette ki “a negyedszázados fennállás változó körülményei között kifejtett dinamikus és harmonikus városteremtő tevékenységéért.” Ezt örökíti meg a Hild emlékérmet és a város akkori címerét ábrázoló emlékoszlop, amit 1984. július 7-én Barna Gábor, az Urbanisztikai Titkárság főtitkára avatott fel. Az emlékoszlop Mezey István kazincbarcikai grafikusművész terve alapján készült.
Kazincbarcika lakóinak városszépítő társadalmi munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kazincbarcika a rendszerváltozásig tiszta, virágos városként volt ismeretes. Az egyik lakóközösség munkájának elismerését tükrözi az Árpád fejedelem tér (volt Kilián tér) 4-5-6. számú épületén ma is látható emléktábla, amit a társadalmi összefogást szimbolizáló “Közösségért” plakett díszít.
Sajókazinc főutcáján helyezkedett el a két világháború közötti időben készült emlékoszlop az I. világháborúban elesett sajókazinci katonák emlékére. Sajókazinc egy részének szanálása miatt 1989-ben az emlékművet a sajókazinci református templomhoz helyezték át. Az emlékoszlopon a II. világháborúban elesett sajókazinciak neve is szerepel.
1991-ben az 1956-os harcokban elesettek emlékére az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár mellett kopjafát állítottak. A Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóján minden évben megemlékezést tartanak itt. amikor a kopjafát megkoszorúzzák.
1992. október 4-én avatták fel a BorsodChem elődje, a BVK építésében résztvett magyar és német hadifoglyok emlékére a gyár bejárata mellett elhelyezett emléktáblát, magyar és német nyelvű szöveggel: “1950-1953 között ezt a gyárat több mint 1000 magyar és német hadifogoly embertelen körülmények között építette. Emlékezésül állították ezen táblát Kazincbarcika város önkormányzata, valamint az egykori magyar, illetve magyarországi német táborlakók. 1992. október 4.”
1994. karácsonya előtt a Felsőbarcikai Református Egyházközség “Minden magyar hős emlékére” kopjafát állíttatott a felsőbarcikai református templom mellett.
1994. december 13-án avatták fel Sajókazincon a református templom kertjében az Egressy Béni tiszteletére készült emlékművet, amelyet Mezey István tervezett és Szabó Sándor készített el. Az oszlopon látható líra Fülöp Tibor kazincbarcikai népi iparművész munkája.
Az emlékműtől nem messze van a református egyház parókiája, melynek falán elhelyezett emléktábla azt jelzi, hogy valamikor e helyen állott Egressy Béni szülőháza.

 
1994-ben Berentén avattak II. világháborús emlékművet a kultúrház közelében. Az emlékmű Berente azóta elhunyt önkormányzati képviselőjének, Burom Györgynek a szorgalmazására létesült.
1996. június 13-án leplezték le a Vasútállomás forgalmi épületének falán elhelyezett emléktáblát. A tábla a Miskolc-Bánréve vasútvonalon beindult vasúti közlekedés 125. évfordulójára készült. A vasútvonal egyik állomását Barcika jelentette, illetve ma Kazincbarcika jelenti.
A szerkesztő kiegészítése: Városunkban az összeállításban bemutatottnál több emléktábla és egy emlékoszlop is volt. Emléktábla jelölte a Fő téri szökőkutat, amely tervezéstől a kivitelezésig társadalmi összefogással készült a várossá nyilvánítás 20. évfordulójára 1974-ben, ugyanúgy, mint a volt főiskola (ma: Irinyi János Középiskola) épülete előtti digitális óra, amit a főiskola ajándékozott a városnak a 20. évfordulóra. Az ezen lévő táblának is nyoma veszett.

A létesítmény tervezőjének, beruházójának és kivitelezőjének megnevezését, valamint az építés idejét feltüntető tábla városunk több épületén, vagy épületében – Irinyi János Középiskola, Jókai Mór Középiskola, Városháza, Kazinc Áruház – is látható. Ezek jellege és rendeltetése eltér az összehasonlításban bemutatottaktól. Viszont nagyon is hasonló jellegű volt a John Lennon emlékoszlop, amely 1986-ban a Kertváros II. számú Általános Iskola egyik tanárának és tanulóinak kezdeményezésére és közreműködésével készült, és a Jubileumi park egyik sétánya mellett állott. Az oszlopot vandál kezek tönkretették, és sajnos, mára csak fényképfelvétel maradt róla. Záruljon az összeállítás az emlékoszlop fotójának bemutatásával.