A vendégek között volt Loydl Tamás, a Belügyminisztérium település- és lakásügyi főosztályának vezetője, dr. Világosi Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, Gyárfás Ildikó országgyűlési képviselő, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Hatvani Zoltán országgyűlési képviselő, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Orosz Gábor, a B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, Kerékgyártó Ildikó, a 8. sz. választókerület országgyűlési képviselője és Urvári Sándor, a belügyminiszter sportügyeket felügyelő tanácsosa. Rajtuk kívül még számos országos, megyei hivatal vezetője, a térség polgármesterei is részt vettek az ünnepségen, valamint az 1996-ban várossá nyilvánított települések vezetői közül Szentlőrinc város polgármestere és jegyzője, valamint Létavértes polgármestere.

A várossá nyilvánítást tanúsító okiratot és az új város kulcsát dr. Világosi Gábor nyújtotta át Mester Árpádnak, Szendrő polgármesterének. Az ünnepségen felszólalt és köszöntötte az új várost dr. Világosi Gábor, Gyárfás Ildikó, dr. Orosz Gábor, Kerékgyártó Ildikó és a térség polgármestereinek nevében Matusz Tamás, Hidvégardó polgármestere.

Az avatási ünnepség színvonalas kultúrműsorral zárult, amelyben számos, Szendrő kulturális életét képviselő csoport szerepelt.

Szendrő város történetéből

A múlt és a jelen

Szendrő ősidőkig visszamenő múltját régészeti feltárások igazolják. A település a nevét első Szend nevű birtokosától kapta, aki a Bódván révet állíttatott. Róla nevezték el Szendrévének a települést, mely az évek során Szendrővé formálódott. Szendrő a tatárjárást követő várépítések korában lépett a történelem színpadára. Az 1300-as években építtette fel ugyanis Bebek György a szendrői várat, amely a megye első kővára volt és a török hódoltság idején végvárként szerepelt.

Eger eleste után többször is sikertelenül ostromolták a törökök. Később a császári csapatok foglalták el, majd a függetlenségi harcok során bírt nagy jelentőséggel. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc felrobbantatta, s ezzel a város a katonai stratégiai szerepét elveszítette. Az egykori várból mára csak romok maradtak.

A kiegyezést követő években jelentős fejlődésnek indult a város. 1896-ban megépült a Bódva-völgyi vasút, amely erősítette a település kereskedelmi centrum szerepét.

A II. világháború után az 1950-es években indult ismét fejlődésnek a térség. Szendrőn megélénkült a szellemi élet, kiépült a térségi szerepet betöltő intézményhálózat.

A város lakossága 1785-ben, az első magyarországi népszámláláskor alig 2000 fő volt. Ez a szám 1828-ig 15%-kal emelkedett, és az 1900-as években 1980-ig tovább gyarapodott. 1981-ben lassú népességfogyás kezdődött el, amely mára lelassult. A város lakóinak száma jelenleg 4500 fő.

Az elmúlt 5-6 évben jelentősen átalakult a foglalkoztatási szerkezet. Emelkedett az inaktív keresők, ezen belül a nyugdíjasok száma és a munkanélkülieké ugrásszerűen megnövekedett. Ez elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek fölbomlásával, az ipari üzemek átalakulásával magyarázható. A foglalkoztatás terén a mezőgazdaság vezető szerepét az ipar, illetve a nem anyagi ágazatok vették át. Legfőbb foglalkoztatók a Bábolna Szendrői Gazdasága Kft., a Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet, az Alufix-Szefém Kft. és a városi önkormányzat.

A megélhetés fő forrása ezen a vidéken a földművelés volt. Elsősorban gyümölcstermesztéssel, állattartással, erdőgazdálkodással foglalkoztak az itt élők. Az 1945 utáni időszak mezőgazdaságát a földreform, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szervezése határozta meg. 1961-ben Szabad Föld néven szervezték meg a termelőszövetkezetet. 1992-ben vált le az anyaszövetkezetről a Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet, amelynek fő profilja a növénytermesztés és mezőgazdasági szolgáltatás.

A Bábolna Szendrői Gazdaság Termelő és Forgalmazó Kft. elődjét 1949-ben alapították Abodi Állami Gazdaság néven, amelynek központja 1953-ban Szendrőbe költözött. 1973-ig Szendrői Állami Gazdaság néven működött. 1992-ben kft.-vé alakult és ma 16 telephelyen, 24 község határában 150 dolgozóval működik. A Bábolna Állami Gazdasággal történt egybeolvasztás után a gazdaság gyors fejlődésnek indult. Az Északerdő Rt. Bódvavölgyi Erdészeti Igazgatósága Szendrő központtal 7487 ha területen kezeli az erdőket. A földrendezéseket követően a Szendrő közigazgatási területéhez tartozó termőterületek 2/3-a magántulajdonú. 82 család 5-10 ha földterületen gazdálkodik. Napjainkig 5 erdőbirtokosság alakult.

Az iparnak - elsősorban a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóiparnak - nagy hagyományai voltak Szendrőben. Alapjait a várhoz tartozó katonaság hozta magával. Külföldről behozott iparág volt a XVI. század végén a sörfőzés, de jelentős volt a szendrői csizmadiák céhe és a kendertermeléshez, szövés-gyapjúdaróc készítéshez kapcsolódó ruhafestő ipar. (Ennek bizonyítéka a szendrői “Kékfestőház”, amely a megye egyik legjelentősebb ipartörténeti emléke.) Már 1659-ben két vízimalom működött Szendrőben, melyek közül egy - átalakítási munkák után - ma is üzemel. 1773-ban vasgyár is alakult a szomszéd községek vasérctelepeinek kiaknázására. 1960-70 között több nagy vállalat ipartelepet hozott létre a térségben. A ma Alufix-Szefém Kft. néven működő üzem alapjait is ekkor tették le. Mezőgazdasági gépállomásként és acélszerkezet-gyártó bázisként működött először a Mezőgép, majd 1974-től a Budapesti Alumíniumgyár égisze alatt. 1995-től korlátolt felelősségű társaságként működik, mint a térség egyetlen közepes nagyságú fémipari cége. Terveik között szerepel az üzem bővítése, horganyzóüzem létrehozása.

A már említett malmot korszerűsítés után a Miskolci Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat üzemeltette. 1991-től egyéni vállalkozásban működik. Szintén a Malom-Ker Kft. üzemelteti a sütőüzemet, amely 19 q kenyeret és péksüteményt termel naponta.

Szendrő földrajzi adottságaiból adódóan nem csak közlekedési, de kereskedelmi centrum is. Legnagyobb szervezete a Szendrő és Vidéke ÁFÉSZ, amely 1948-ban alakult, de alapjait már az 1920-as években tették le. 1968-tól mint Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet működik. Fő tevékenysége a lakosság áruellátása, szolgáltatások biztosítása, kulturált vendéglátás megteremtése. 15 település ellátását biztosítja. Legnagyobb egysége a Bódva Áruház. Ezen kívül számos szakbolt és diszkontbolt áll a vásárlók rendelkezésére.

A Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet 1957-ben alakult. Működési területe 27 községet foglal magában és 12 ezer lakos alapvető pénzügyi szolgáltatását látja el. 11 jogi személyiséggel rendelkező, 8 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet és 135 egyéni vállalkozó működik a városban. A jogi személyiséggel rendelkező szervek fő tevékenységük szerint: 2 ipari, 3 mezőgazdasági, 6 kereskedelmi, szolgáltató. A helyi iparban és kereskedelemben mindig jelentős szerepet vállaltak a kisiparosok. 29 fő bolti kiskereskedelmet, 21 fő vendéglátó-ipari, 59 fő ipari-szolgáltató tevékenységet folytat.

Szendrő térségi vonzó szerepét intézményhálózata erősíti. Az önkormányzati óvodában 7 csoportban 12 óvónő és 8 dajka gondoskodik 165 kisgyermek egészséges fejlődéséről. Az általános iskolának nagy hagyományai vannak. 1980-tól Szendrő oktatási központi szerepét erősítette a 110 fős diákotthon, valamint az ekkor felépült tornacsarnok és tanuszoda. Területi vonzást a tagozatos képzést és magas színvonalú sportolási lehetőségek gyakorolnak. Bejárókkal együtt jelenleg 500 gyermek tanul intézményükben. A városfejlesztési tervek között szerepel egy mezőgazdasági szakmunkásképző intézmény létesítése.

Szendrő művelődési és szellemi központ. 1995-ben jött létre a Közművelődési Központ a művelődési ház és a könyvtár összevonásával. A központ a Csáky-kastélyban működik. Itt található a város 24 ezer kötetes könyvtára, a 20 000 kötetes pedagógiai könyvtár, valamint az 5000 szakdolgozatból álló pedagógiai levéltár és a régmúlt oktatását felidéző oktatástörténeti gyűjtemény is. A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház számos egyesületnek, ifjúsági klubnak és közösségi rendezvénynek ad otthont.

Egészségügyi, szociális intézmények közül a két háziorvosi, 2 fogszakorvosi rendelőt, központi orvosi ügyeletet magában foglaló intézményt kell kiemelnünk. Szendrőben védőnői szolgálat is működik 3 védőnővel. A központi orvosi ügyelet 36 községre terjed ki, a mentőállomás pedig 4 mentőkocsival 34 község betegeinek az ellátását, a gyógyszertár a környező települések gyógyszerellátását biztosítja. Idősgondozás a Szendrői Idősek Napközi Otthona koordinációjával folyik. Jelenleg 42 klubtagról, 44 szociális étkezésben és 39 házi gondozásban részesülő időskorú lakosról gondoskodik.

1992-től működik rendőrőrs Szendrőben. Az itt dolgozó 20 rendőr 16 település közbiztonságát felügyeli. Polgárőrség 1991-től 20 taggal működik. 1992-ben önkormányzati tűzoltóság létesült, mely 30 fővel 36 település tűzbiztonságára felügyel.

Szendrő településszerkezete a történelmi változások következtében sokszínű, több részre tagolódik. A Bódva szabályozását megelőzően a várhegy alá települt az egykori mezőváros magja. Itt vezetett keresztül a Miskolcot Kassával összekötő út és ide futottak össze a környező falvak szekérútjai is. Itt tartották a hetipiacot és itt laktak a vár tulajdonosai is.

A Csáky-kastély

A városközpont - mint a legtovább élő településszerkezeti elem - ma is ezen a helyen található. Itt áll a városháza, az üzemek központi irodái, a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, banki szolgáltatást nyújtó intézmények. A települést a Bódva folyó osztja ketté, mint természetes választóvonal. A település középpontja a Hősök tere, mely a régi várudvar részén terül el. Itt található a történelmi viharokat átvészelő őrtorony, amely ma már műemlék, és a református templom harangtornya. A teret üzletek sora veszi körül és innen nyílik a strand bejárata is. A várdomb alsóbb részein zegzugos keskeny utcák helyezkednek el, melyek középkori hangulatot árasztanak. A várdomb felsőbb részei temetőkertként szolgálnak. Déli irányban hagyományos, hálósan átszőtt útszerkezetű településrész található. Északi irányban új beépítésű családi házas, kertváros jellegű beépítés van folyamatban. Sajátos szerkezeti elem Szendrőnek az egykori Ferenc-rendi kolostor melletti, a Bódva folyó és főútvonal közötti részen található németváros-rész, a rá jellemző négyszögletes térrel. Itt található a kékfestőház, mely féltve őrzött műemlék, valamint a katolikus templom, a város oktatási komplexuma és a művelődési ház.

A város lakásállományát 1446 db lakás képezi, melyből összkomfortos 594 db, komfortos 344 db, komfort nélküli 423 db, egyéb 85 db. 1995-ben megépült a település teljes gázellátását biztosító gázvezeték-hálózat, 1950-51-ben épült ki a vezetékes villamosenergia-hálózat. Az ellátás 100%-os. 1973-74-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, melynek hossza napjainkban 23,4 km, ami 100%-os kiépítettséget jelent. A lakások bekötése folymatos. Közcsatorna-hálózatuk alapját képező 8,9 km hosszú fővezeték már megépült, és összeköttetést biztosít a kazincbarcikai szennyvíztisztítóval. A teljes hálózat térségi szervezésben fog megépülni. Kommunális hulladékkezelés: 1989-től szervezett szállítás történik a Szendrő határában lévő kommunális hulladéklerakóba. A hulladéklerakót szintén térségi összefogással fogják korszerűsíteni és bővíteni.

Szendrő közlekedési szempontból csomóponti szerepet tölt be. Egy főközlekedési és két összekötő út csomópontjában található. A MÁV és Volán járatai biztosítják a kapcsolatot a térség és az ország között. A város úthálózatának 85%-a pormentesített, aszfaltozott.

A lakások 35%-a a távközlésbe, 37%-a a kábel-tv hálózatába bekapcsolódott.

Jövőbeli tervek

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. és a B.-A.-Z. Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelő Program által megfogalmazott feladatok ellátására és a programok végrehajtására 1995. december 19-én Szendrő központtal megalakult a Tókörnyék Kistérségi Fejlesztési Társulás, mely alapszabályában működési céljául tűzte ki a kistérség társadalmi, gazdasági helyzetének javítását és a térség természeti értékeinek védelmét.

Az integrált szerkezetátalakítási program "A gazdaságfejlesztést szolgáló infrastruktúrális beruházások támogatása" alprogramjához kapcsolódóan a társulás pályázatot nyújtott be a térség (Meszes, Martonyi, Varbóc, Szalonna, Szendrő és Szuhogy települések) szennyvízhálózatának és a Szendrő határában létesülő szennyvíztisztító telep kiépítésére, a térségi gázhálózat bővítésére, a kommunális hulladéklerakó korszerűsítésére és bővítésére, a Szendrő központjában található strand idegenforgalmi bázissá fejlesztésére. A térség fejlődésére kiható kezdeményezés a Rakacai-víztározó iszaptalanítása, majd azt követően a tópart rendezése.

Az infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan a társulás célul tűzte ki a munkanélküliség és a szociális feszültségek lehetőségek szerinti kezelését (szoc. földprogramok, képzések, vállalkozásfejlesztés, tanácsadás stb.), a kistérség innovációs képességének javítását is.

Szendrő és Kazinc

1560-ban a török kerülővel Sajókazát támadja meg és ismét lecsap Kazincra és Barcikára, s mindkét települést a földig rombolja.

1596-ban elesik Eger. Ekkor Barcikán, Kazincon és Berentén nem telepszik meg a török, de gyakran átportyázik rajta.

1659. december 16-án a török megtámadja Szendrőt. Hatvani András, az akkori szendrői várkapitány üldözőbe veszi a rabló hordákat. Puszta-Kazincnál beéri őket, s maroknyi csapatával szembeszáll a túlerővel. A magyar sereg vereséget szenved, elesik Hatvani András is. Egy török levágja a fejét és dárdájára tűzve felmutatja. A csata sorsa ezzel megpecsételődik: Hatvani levágott fejét Egerbe szállítják és családja 130 tallér és egy török rab árán válthatja csak ki."

A kazinci csata emlékét egy kobzos dal őrzi: