Névadójuk, az Izsófalván (1950-ig Disznóshorvát) született Izsó Miklós szobrászművész születésének 165. évfordulójáról emlékeztek meg a település lakói. Szeptember 08-án megkoszorúzták a művész szobrát, 9-én pedig a település küldöttsége Budapesten, a Kerepesi úti temetőben a művész síremlékén helyezett el koszorút. 12-én művészettörténészek és honismereti kutatók emlékülésen Izsó Miklós életéről és munkásságáról tartottak előadást. Szerepelt a megemlékezés programjában "Ki tud többet Izsó Miklósról" című vetélkedő, és "Epizódok Izsó Miklós életéből" című előadás általános iskolások részére. A Kazincbarcikán működő Izsó Miklós Képzőművészeti Kör tagjainak munkáiból 12-én nyílt meg kiállítás az izsófalvai művelődési házban. Ugyancsak itt került sor az Izsó Miklós nevét viselő intézmények és szervezetek találkozójára.

A menyasszony bizonyosan helybeli volt (a család a mai napig a községben él), a vőlegény azonban általunk - egyelőre - ismeretlen településről származott. Az ifjú pár az esküvő után minden bizonnyal a férj lakóhelyére költözött, mert ezt követően pontosan negyedszázadig nem találjuk az Itso nevet az átnézett iratokban.

2. 1783. március 14-én tűnnek fel ismét az Itsók az anyakönyvben. Ekkor István leányát, Sárát keresztelték.(4) A szülők nem sokkal korábban települhettek a faluba: az apa feltehetően az imént említett házaspár fia. A következő évtizedekben Itso István és felesége, Farkas Sára (Izsó Miklós nagyszülei) gyakori szereplői az okmányoknak gyermekeik érkezésekor vagy haláluk esetén, igen sokszor pedig mint keresztszülők. Az utókor figyelmére is érdemes családi esemény József fiuk világrajötte volt 1794. június 2-án.(5) (Izsó Miklós édesapja tehát nem bevándorolt Disznóshorvátra, mint azt a művész monográfusai egyöntetűen állítják, hanem itt született!)

3. 1797. május 26-án kelt az a bejegyzés, amely "Öreg Itso Istvánné mintegy 66 esztendős" asszony haláláról ad hírt.(6) Leánykori nevét sajnos nem írták be. A megadott életkorból azonban visszaszámolható születési éve: kb. 1731. Ezért reális az a feltételezés, hogy a fentebbi Vizes Borbáláról van szó, aki a 2. pont alatt szereplő István fiáékkal került vissza szülőfalujába - talán családi örökség révén - az 1780-as évek elején. Férje, idős Itso István nyilván már előző, általunk még nem ismert lakóhelyükön meghalt, ezért nem találjuk a nevét az itteni bejegyzésekben.

4. Ifjabb Itso István, vagyis Izsó Miklós nagyapja 1824. január 15-én hunyt el 65 éves korában.(7) Eszerint 1759-ben látta meg a napvilágot, s így lehetett az 1758-ban Disznóshor-váton egybekelt Itso István és Vizes Borbála első gyermeke, ebből következően pedig az utóbbiak nagy valószínűséggel Izsó Miklós dédszülei.

5. Másfél hónappal apja halála után, 1824. március 1-én a 30 éves Itso József házasságot kötött Szathmári Eszter 16 éves zsipi (’ Sip, ma Z ip, Szlovákia) leánnyal. (Izsó Miklós szülei). Két helybeli nemesember, Lenkey Ádám és Lenkey Illés volt az esküvői tanú.(8) (A megadott életkorból Izsó édesanyjának születési éve 1808.)

6. Itso Istvánné Farkas Sára (Izsó Miklós nagyanyja) 1826. december 15-én hunyt el; 62 esztendős volt, vagyis 1764-ben született ismeretlen helyen.(9)

7. Itso Józsefék első gyermeke, Miklós, a későbbi szobrászművész csak több mint 7 évvel házasságkötésük után, 1831. szeptember 9-én jött a világra;

13-án keresztelte Illyés János prédikátor. A keresztszülők: "Tekintetes Lenkey Ádám úr és felesége Szerentsi Borbála".

Az apa jogállása: contribuens, azaz adófizető.(10) A kisfiú születése előtti hetekben kolerajárvány dúlt a községben, amely a halotti anyakönyv tanúsága szerint 54 áldozatot követelt. Az Itso családból szerencsére senkit sem ragadott el a kór.(11)

Izsó Miklós születésének dátuma természetesen eddig sem volt ismeretlen, de csak meglehetősen későn, 1897-ben derült fény a pontos adatra. Ekkor a Budapesti Szemlében Szana Tamás Izsó-könyvét bírálva az - 1. m. gy. betűjelet használó szerző - Kőrösi Antal disznóshorváti ref. néptanítóra hivatkozva közölte az eredeti anyakönyvi bejegy-zést.(12) Szana ugyanis munká-jában 1831. szeptember 28-át (13), előzőleg pedig a Pallas Nagy Lexikona általa írt Izsó-szócikkében (14) az 1830. évet (hónap és nap nélkül) jelölte meg a művész születési idejeként.

8. Itso Józsefék későbbi gyermekei közül Amália (szül. 1833. aug. 16.), Kálmán (szül. 1838. máj. 30.), László (meghalt 1843. júl. 26-án, 3 éves korában, születési bejegyzése nincs meg) és Judit (szül. 1845. aug. 10.) neve olvasható még az anyakönyvekben.(15) A Miklós mellett legismertebb testvérről, a színésszé lett Józsefről nem találtunk adatot.

9. Végül az utolsó említésre érdemes beírás: Icso József mesterember, Disznóshorvát, 110. házszám alatti lakos, vagyis Izsó Miklós édesapja 1852. január 7-én, 58 esztendős korában hirtelen elhunyt.(16) 9-én temette el Kerek Sámuel kántortanító. Férje halála után az özvegy és a gyerekek valószínűleg elköltöztek a faluból, mert ezt követően itt nincs nyomuk. (Izsó egyik életrajzírója, Weisz Anna szerint a művész édesanyja is 1852-ben halt meg tüdőbajban.)(17) Az Icsó név azonban még később is előfordul az iratokban a család másik ágának (Miklós nagybátyja, Icsó János leszármazottai) képviseletében, legalább 1866-ig.

1758. évi megjelenésétől 1838-ig minden vonatkozásban kizárólag Itso vagy Itsó alakban írták a vezetéknevet. 1838-ban ugyanazon az anyakönyvi lapon előbb Itso, majd Icsó (18); innen kezdve állandósult az utóbbi forma, hol rövid, hol hosszú o-val. Az ettől írásban csak egyetlen betűvel, a kiejtésben is alig észrevehetően különböző Izsó (Isó) nevet Miklós sárospataki kollégiumi diákként 1840/41-ben kezdte használni. (19) (Itt jegyezzük meg,hogy felvidéki, szláv ősökre valló Icsó nevű családok ma is élnek Észak-Borsodban.)

Egyébként Izsó Miklóst élénken foglalkoztatta származása, elsősorban elődei nemességének kérdése. Már mint

szobrász, szülőföldjén járva két ízben is kereste felmenőinek nyomát az Abaúj-Torna megyei Szín községben, eredmény nélkül.(20) Itt sok Izsó nevű família élt (és él), közöttük nemesek is voltak. A művész édesapja úgy vélte, hogy velük állnak rokonságban, de onnan elkerülve nevük Itsóra ferdült, és nemességüket is elvesztették.(21) Az újonnan előkerült disznóshorváti adatok fényében azonban ennek nem sok a valószínűsége. (Egyébként úgy tűnik,hogy csak rendkívül rövid időre nyúlt vissza a családi emlékezet, mert a jelek szerint Izsó Miklós még azt sem tudta, hogy apja Disznóshorváton született, és ő, valamint testvérei már az Itsók negyedik nemzedékét képviselték a faluban!)

A nagy alkotó származásával és családjával kapcsolatban számos kérdés vár még tisztázásra, nem csak apai, hanem anyai ágon is.

A kutatást tovább folytatjuk, remélve, hogy sikerül minél mélyebbre hatolni abban a talajban, amelyből a magyar szobrászat géniusza fakadt.