Régi/új arcok városunk közéletében

Benő Ferencné, szül. Milicz Mária, a Belvárosi Óvoda vezetője.

1952. aug. 29-én született Sajószentpéteren. Az általános- és középiskolai tanulmányok befejezése után óvónői pályafutását 1970 szeptemberében kezdte el, képesítés nélküli óvónőként Sajószentpéteren. 1974-ben Sárospatakon szerzett óvónői képesítést. 1976-ban óvodavezetői megbízást kapott és 1980-tól a vezetői munka mellett járási óvódai felügyelőként dolgozott. 1985-ben Kazincbarcika és vonzáskörzetének óvodai felügyelője, majd szaktanácsadója lett. 1988 szeptemberétől szaktanácsadói kísérlet keretében a BVK-Berentei Összevont Óvodába került, ahol három évig dolgozott, majd rövid időre a VI. sz. Óvoda és a városi tanács, illetve a polgármesteri hivatal volt a munkahelye. 1996. augusztus 1-jével a Belvárosi Óvoda vezetésére kapott megbízást.

Célkitűzései:

Az országos szakmai alapprogram alapján a szaktanácsadói és felügyelői tapasztalatok felhasználásával színvonalas helyi program kidolgozása és megvalósítása annak szellemében, amit óvodapedagógusi munkájának mottójaként választott:

"Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj!"

Dr. Illés Pálné, szül. Szipszer Szilvia, az Alsóvárosi Óvoda vezetője.

1954. április 14-én Sajószentpéteren született. Mind az általános, mind pedig a középiskolát Kazincbarcikán végezte. 1973-ban érettségizett a Ságvári Endre Gimnázi- ban, és szept. 1-jével az 1. sz. Óvodában (Széchenyi út) képesítés nélküli óvónőként kezdett dolgozni. Közben levelező tagozaton Hajdúböszörményben az óvónőképző főiskolán tanult, és 1976-ban óvónői képesítést szerzett. 1985. július 1-jétől az 1. sz. Óvoda vezetőjeként 1996. július 31-ig dolgozott. 1996. augusztus 1-jével az Alsóvárosi Óvoda vezetőjévé nevezte ki a városi önkormányzat képviselő-testülete.

Célkitűzései: Jól működő óvodai hálózatot és összehangolt óvodai közösséget szeretne kialakítani, amely biztosítja a gyerekek, szülők és az óvodai személyzet nyugalmát, békéjét; fontosnak tartja, hogy az óvoda személyzetének munkahelye biztosítva legyen. Ugyancsak fontosnak tartja az egészséges környezetet, a gyerekek esztétikai és testi nevelését, és a szülők igényei szerinti fakultatív foglalkozásokat (nyelvtanulás, sport-gimnasztika, hittan stb.).

image22.jpg (14216 bytes)Rácz Pálné, szül. Jónás Margit, a Felsővárosi Óvoda vezetője.

1947. augusztus 5-én született Mezőkövesden. Az általános és a középiskolai tanulmányok befejezése után a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző tanulója volt, amelyben 1968-ban óvónői képesítést szerzett. Még ebben az évben városunk V. sz. Óvodájában kezdett dolgozni, s ez 1984-ig volt a munkahelye. Közben 1978-ban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola levelező tagozatos hallgatójaként pedagógia szakos tanári diplomát kapott. 1981. január 1-jével megbízást kapott szakmai felügyelet ellátására Kazincbarcika és vonzáskörzete óvodáiban. 1984-ben lett a Kertvárosi Óvoda vezetője, és 1991-ig párhuzamosan végezte a szaktanácsadói és az óvodavezetői munkát. A városi önkormányzat képviselő-testülete 1996. augusztus 1-jével nevezte ki a Felsővárosi Óvoda vezetőjévé.

Célkitűzései: A Felsővárosi Óvodához tartozó óvodai egységek egy intézményként való működtetése, a pedagógiai, igazgatási, gazdálkodási feladatok összhangjának megteremtése és folyamatos biztosítása, azonos pedagógiai elvek alapján az óvodai egységek sajátos szakmai arculatának megtartása mellett sokszínű, színvonalas nevelő-oktató munka megvalósítása, a feladatnak megfelelően a vezetési struktúra kialakításával a célszerű munkamegosztás, a rendszeres információ biztosítása, önálló intézményi gazdálkodás megvalósítása.

Kisbenedek Tiborné szül: Kelemen Szilvia, az Ádám Jenő - Központi Általános Iskola igazgatója (Mikszáth Kálmán út 2.)

1950. július 9-én született a Borsod megyei Baskón. Általános iskolai tanulmányait Kazincbarcikán fejezte be 1964-ben, és 1968-ban érettségizett a Ságvári Endre Gimnázium és Szakközépiskolában, ugyancsak Kazincbarcikán. 1968-ban felvették a Szegedi Tanárképző Főiskola biológia-mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakára, ahol 1972-ben szerzett általános iskolai tanári diplomát. Tanulmányainak befejezése után 1972-ben visszakerült Kazincbarcikára a Kun Béla Általános Iskolába, ahol egy évig szerződéssel alkalmazva gyakorlati tantárgyat tanított. 1973-ban, a Georgi Dimitrov Általános Iskola felépülésekor kinevezést kapott az iskolában, ahol biológiát tanított. 1982-től a Központi Általános Iskolában dolgozott mint igazgatóhelyettes, s 1996. augusztus 1-jétől az Ádám Jenő-Központi Általános Iskola igazgatója.

Célkitűzései: Az Ádám Jenő-Központi Általános Iskola alapvető céljait 1998-ig a jelenleg érvényben lévő dokumentumokban elfogadott nevelési-oktatási célok tiszteletben tartásával, 1998-tól az iskola jelenlegi fő profilját figyelembe véve, nagyobb hangsúlyt adva a kiemelt műveltségi területeknek, a nemzeti alaptanterv szellemében határozza meg, 1-8 évfolyamos iskolaszervezetben gondolkodva. A matematika és a művészetek műveltségi területek kiemelését tartja szükségesnek az iskolában, fő hangsúlyt a művészeteken belül az ének-zene és vizuális kultúra részterületekre helyezve.

Lénártné Horváth Ilona, a Kazinczy Ferenc-Kertvárosi Általános Iskola igazgatója (Herbolyai út 5.)

1956. március 6-án született Miskolcon, de 1959-től Kazincbarcikán él. Itt végezte el az általános és a középiskolát (Ságvári Endre Gimnázium, 1974), majd Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tanult és szerzett tanári képesítést. Két évtizedes pedagógiai tapasztalattal rendelkezik, dolgozott az oktatás különböző területein mint magyar-történelem szakos tanár, osztályfőnök, szakkör- és munkaközösség-vezető, csapatvezető, igazgatóhelyettes, igazgató, pedagógiai tanácsadó és tanulmányi felügyelő. Jelenleg közoktatás-vezetői szakot végez, és 1996. aug. 1-jétől igazgatja a Kazinczy Ferenc-Kertvárosi Általános Iskolát.

Alapelve, hogy a szülők, gyermekek, nevelőtestület és az iskolafenntartó önkormányzat közötti folyamatos, érdemi párbeszéd legyen a működés alapja, s a jó hagyományok megtartása és új hagyományteremtő rendezvények segítsék a szakmai munkát. Törekszik kihasználni minden többletlehetőséget, amely az új helyzet által teremtődött a tárgyi és személyi feltételekben, nem feledve a legfontosabbat: a gyermek érezze jól magát az iskolában, képességei kibontakoztatásával egészségesen fejlődjék a személyisége, és az iskolában szerzett tudás legyen az alapja a továbbhaladásának, későbbi életének.

Mezei Márton, a Pollack Mihály Úti Általános Iskola igazgatója

1948. április 4-én született Pócspetrin és itt végezte az általános iskolai tanulmányait is. 1962-től 1966-ig Pannonhalmán tanult és érettségizett, majd a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia hallgatója volt, s 1977-ben szerzett tanári képesítést Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. 1990-ben német nyelvből államvizsgázott.

Rövid idei lelkészkedés után 1975-1980 között az alsózsolcai nevelőotthonban dolgozott, utána pedig Perecesen a szakmunkásképző intézetben. 1984-ben került Kazincbarcikára a Pollack Mihály Úti Általános Iskolába, ahol kezdetben magyar nyelvet és irodalmat tanított, és 1989-től németet is oktat. A városi önkormányzat képviselő-testülete 1996. augusztus 1-jei hatállyal nevezte ki a Pollack Mihály Úti Általános Iskola igazgatójává.

Célkitűzései: Az iskolában folyó oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozása, hogy minél több kiegyensúlyozott, jól nevelt, jól képzett tanuló hagyja el a vezetése alatt működő iskolát a szülők és a pedagógusok megelégedésére, a tanulók viselkedés-kultúrájának javítása, a szülő-iskola kapcsolat folyamatos ápolása, a pedagógiai program elkészítése, az iskola és az önkormányzat kapcsolatának ápolása.

Balázs László, az Irinyi János Középiskola (Egressy Béni út 1.) megbízott igazgatója.

1945. február 28-án született Miskolcon, de születésétől fogva Kazincbarcikán él. Itt végezte az általános iskolai tanulmányait, a középiskolait pedig bejáróként Miskolcon a Zalka Máté Gépipari Technikumban, ahol 1963-ban szerzett gépésztechnikusi oklevelet. Utána sikeresen felvételizett a Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára, ahol 1968-ban vegyipari gépészmérnöki oklevelet kapott, amellyel a Borsodi Vegyi Kombinát szerkesztési osztályára került mint tervezőmérnök. E munka mellett a 105. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben szakmai tárgyakat oktatott. 1970-től 1972-ig a Budapesti Műszaki Egyetemen elvégezte a mérnök-tanári szakot. 1975-ben került az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolába, ahol oktatásvezetőként, 1991-től pedig igazgatóhelyettesi beosztásban dolgozott.

A városi önkormányzat képviselő-testülete 1996. augusztus 1-jétől 1997. július 31-ig megbízta az iskola igazgatói teendőinek ellátásával.

Célja, hogy az intézet működőképességét és jó hírnevét sikerüljön megőrizni. Ebben segítségére van a többéves vezetőhelyettesi gyakorlat és az intézet tanári kara.

Darai Imre, a Kazincbarcikai Sport Központ igazgatója (Akácfa út 1.) 1955-ben Sajószentpéteren született, az általános és középisko- lai tanulmányait Edelény- ben végezte, a főiskolás éveit pedig Szegeden és Nyíregyházán töltötte.

1978 óta lakik Kazincbar- cikán, s 1996 augusztusáig első munkahelyén, a 105. sz. Szakmunkásképző Intézetben és Szakközépiskolában dolgozott, először nevelőtanárként, majd három éven keresztül kollégiumvezető-helyettesi beosztásban, az intézet Kaffka Margit Kollégiumában.

Az iskolai testneveléssel és diáksporttal 1984-től foglalkozik. A tanulóifjúság testkultúrájának gondozása mellett országos szintű műveltségi vetélkedőre való felkészítéssel is foglalkozott. A tanítás mellett mintegy tíz éve irányítja a város diáksportját, s az elmúlt három évben sport-szakreferensi munkát is ellátott.

A városi önkormányzat képviselő-testülete 1996. augusztus 1-jétől egyévi időtartamra megbízta a Kazincbarcikai Sport Központ vezetésével.

Célkitűzése: A város sportéletének jó színvonalon való tartása, a városi sporttelep és műjégpálya fejlesztése és sportcélú hasznosításuk megoldása.

Szigeti László, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) kazincbarcikai szervezetnek elnöke (Rákóczi tér 6. fszt. 9. )

1933. április 23-án Sajóivánkán született. Sajókazán kezdte el az elemi iskolát, és a 4. osztály befejezése után a sajószentpéteri polgári iskolában tanult tovább. Ennek elvégzése után beiratkozott a Miskolci Fa- és Fémipari Szakiskolába, de egy hónap múltán a tanulást abbahagyta, mivel édesapja elhalálozása miatt munkába kellett állnia. A vasútnál helyezkedett el, ahol háromévi katonai szolgálat kivételével az 1992-ben történt nyugdíjazásáig dolgozott. A MÁV-nál pályamunkásként kezdte, de volt írnok, raktáros, váltókezelő, kocsifelíró, vonatfékező, vonatvezető, önálló forgalmi szolgálattevő különböző állomásokon, intéző, vezető körzeti áruirányító a Berentei Szénpályaudvaron, és a MÁV Miskolci Igazgatóságán mint üzemirányító fejezte be vasutas pályafutását.

1957 óta kazincbarcikai lakos. A fogyasztóvédelem-mel az 1980-as évektől foglalkozik. Az OFE-nek a kazincbarcikai szervezet megalakulása óta vezetőségi tagja. A szervezet vezetőjének, id. Baranovszky Ferencnek 1996 áprilisában bekövetkezett halála után megbízott elnökként vezette a 20 fős szervezetet, majd 1996. szeptember 13-án a szervezet elnökévé választották.

Vezetői célkitűzései: a fogyasztók jogait tartalmazó és érdekeit védő törvény meghozatalának szorgalmazása a megyei és országos fogyasztóvédelmi szerveken keresztül, a vásárlók felvilágosítása panaszaik orvoslásának lehetőségeiről, a fogyasztók panaszainak lehetőség szerinti megvizsgálása és orvoslása.

Tóth Sándor, Kazincbarcika-Alsó Református Egyházközség vezető lelkésze (Kazincbarcika, Dózsa György út 37.)

1951. március 5-én Őrszentmiklós községben (Pest m.) született. Az általános iskolát a szülőhelyén kezdte, de Budapesten, a városmajori iskolában fejezte be. Középiskolai végzettséget Szegeden szerzett. Ezután az Erdészeti Tudományos Intézetben dolgozott, majd 1971-76-ban Budapesten a Református Teológiai Akadémia hallgatója volt. Az itt szerzett oklevél birtokában egy évet Zuglóban segédlelkészként szolgált, mely után 1977-ben lelkészi oklevelet kapott.

1977-ben került Borsodba. Miután a miskolci Kossuth utcai református templomban lelkésszé szentelték, Vattára került lelkésznek. 1980-ban Pereces volt pályájának következő állomása, ahol a lelkészi szolgálat mellett feladatát képezte a gyülekezeti központ megépíttetése. Ennek sikeres befejezése után 1987-ben Ózdra került, s ott a városi gyülekezetben lelkészkedett 1996 májusáig, amikortól Kazincbarcikán látja el a vezető lelkészi feladatot.

Felesége, Tóthné Magyar Ágota szintén lelkész. Ketten teljesítik Kazincbarcika-Alsó Református Egyházközségben a lelkészszolgálatot. 1992-ben gyülekezeti és intézményi lelki gondozói diplomát szerzett, valamint ó- és újszövetségi bibliai teológiát tanít a Miskolci Bölcsész Egyesület történész hallgatóinak.

Célkitűzései: Nem szószéki távolságból, hanem emberközelből kíván foglalkozni a hozzáfordulók lelki problémáival, a középiskolás és felnőtt fiatalok lelki gondozásával, szeretné összefogni a város református értelmiségét, s felelősséget ébreszteni bennük az emberek sorsa és a város élete, fejlődése iránt.