Etnikai vállalkozószellem és etnikai identitás: esettanulmány a Liangshani Yi-k (Nuosu) körében, Kínában

Heberer, Thomas: Ethnic Entrepreneurship and Ethnic Identity: A Case Study among the Liangshan Yi (Nuosu) in China. = The China Quarterly, no. 182. 2005. 407–427. p.

A cikk egy kutatási projekt eredményeit mutatja be, melyet a Liangshan Autonóm Prefektúra területén élő Yi nemzetiségűek körében végeztek Szecsuán tartományban. A vizsgálat felmérte a kapcsolatokat a vállalkozások és az etnikai identitás között. Négy fontos kérdéskört tanulmányoztak: először is azt, hogy a piaci erők és a magánszektor fejlődése csökkenti a klánok Nuosu Yi vállakozókra gyakorolt hatását. Bár a klán fontos funkciókat tölt be az új vállalkozások elindításakor, mégis inkább akadályt jelent a vállalkozások sikere előtt. A vállalkozók így szembesülnek a kereskedő dilemmájával – a minél nagyobb profit elérésének szükségességével és a klán – közösség tagjaival a jólét és a munkalehetőség megosztásának erkölcsi kötelezettségével. A klánnak még mindig kulcsfontosságú szerepe van, de a vállalkozók új klán eredetű szerkezeteket építenek ki, így erősítik a nemzeti identitást.

Másodsorban, bár vitatott, de vannak olyan vélemények, hogy a Nuosu Yi vállalkozásai a közös és megosztott Yi identitás konszolidációjához vezetnek. Különösen gazdasági sikereik azok, amelyek alapot adnak növekvő egyéni és etnikai önbizalmuknak. De ezzel egyidejűleg egy feszültség is keletkezik, mivel a vállalkozók ingadoznak saját hagyományőrző szerepük, valamint a modernizmus úttörőjének szerepe között. A szerző meglátása szerint a gazdasági fejlődés folyamatai szorosan kötődnek a források fölötti rendelkezéshez, valamint az etnikai vetélkedéshez, sőt időnként a konfrontációhoz.

Harmadrészt a szerző bemutatja, hogy az etnikai identitás miként fejlődik azáltal, hogy a Yi-k és a Han-ok között határvonalat húzunk. Az identitás nemcsak egy egyéni folyamat, hanem kollektív. Ebből következően a vállalkozások identitást nyújtó hatása csak interakciókban vagy más csoportoktól (Han) történő elhatárolódásban jelenhet meg.

Végezetül a szerző amellett érvel, hogy a Nuosu Yi vállalkozók a nemzeti tudatot fejlesztik, mivel létezik egy erős kulturális nacionalizmus a vállalkozók és más Nuosu Yi-k körében. Céljuk, hogy elismerést szerezzenek a kínai nemzetállamon belül, amelyet vállalkozásaik és gazdasági fejlődés segítségével érhetnek el.

A vállalkozók egy új gazdasági elitként különleges szerepet töltenek be a Nuosu identitásban. A vállalkozások nemcsak a helyi fejlődést segítik elő, és hoznak létre egy szociális érzékkel rendelkező üzleti elitet, de megerősítik a Nuosu identitást is. A cikk az identitás formálásának négy szintjét azonosította, melyekben a vállalkozók kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Mindegyikük kapcsolódik és kötődik a klán eredetű nemzeti identitáshoz, valamint egy új, gazdasági alapú öntudatot erősítenek a Nuosu-k körében.

Miközben a Nuosu-k magukat nyitottnak, becsületesnek és bátornak tartják, számos vállalkozó gondolja azt, hogy fennmaradásuk kétséges, mivel gazdaságilag, képzettségben és szervezetileg nem képeznek társadalmi egységet és semmilyen számottevő módon nem képesek ellenállni a Han-ok nyomasztó fölényének. És pontosan ezért gondolják a vállalkozók azt, hogy a Nuosu vállalkozások fejlesztése olyan fontos. A Nuosu vállalkozók a modernizmus ügynökei, sikereik, fogyasztói magatartásuk, szokásaik és életmódjuk társadalmi és szimbolikus mérföldkövek, melyekkel hozzájárulnak a Liangshan-i Yi-k új identitásának kialakulásához. Ezzel egyidejűleg a klán – kötelékek és a klán – identitás is még mindig rendkívül erős, és egy közös (etnikai) tudat formálódik a Nuosu-k körében. Ezt az intézményi változást a klán szervezetek jelentőségében bekövetkező változások is kísérik. A tanulmány végezetül bemutatja, hogy a Nuosuknak nincs nemzetükkel egyesült identitásuk, hanem a sokféleség jellemző rájuk. A Yi-k sok különböző társadalmi csoport tagjai: kínai állampolgárok, a Yi nemzetiség tagjai, a Nuosu Yi-k Liangshanban egy külön kaszt, klánjuk, falusi közösségük is elkülönül; valamint tagjai a pártnak és/vagy valamely vállalkozásnak. Ez lehetővé teszi, hogy „váltogassák” különböző identitásukat a különböző környezetnek vagy határvonalaknak megfelelően. A Nuosu-k heterogén közösséget alkotnak, bizonyos mértékig ellentmondásos identitással és lojalitással. De ettől függetlenül a vállalkozásokat érintően a főbb tényezők közösek a nemzetiség, kultúra és a fejlődés tekintetében. A vállalkozók kulcsfontosságú formálói lehetnek a Nuosu-k jövőjének, amennyiben nemcsak egyéni vagy kisebb csoportok érdekeit képviselik, hanem felismerik társadalmi jelentőségüket és a modernizációban betölthető szerepüket. Ezáltal kapcsolatukat a klánhoz felválthatja az etnikumhoz fűződő viszonyuk, és így a morális gazdaság sokkal kevésbé a klánok, inkább a Yi nemzetiség alapján lenne meghatározható, ami egy új nemzeti identitás megszületéséhez vezetne.

Mégis, a Nuosu vállalkozók miért fejlesztik nemzeti öntudatukat sokkal inkább, mint az osztályöntudatot vagy a tartományi vagy nemzeti polgári öntudatukat. A legfőbb oka ennek az erős kulturális (etno-) nacionalizmus a vállalkozók között, akiknek célja fenntartani és/vagy támogatni nyelvüket, tradíciójukat és kultúrájukat; ezzel egyidejűleg a modernizációt saját kultúrájuk és ezáltal egész nemzetük értékesebbé tétele előfeltételének tekintik. Egyértelmű, hogy a kínai nép fontos részének elismerésére vágyakoznak. A Yi etnikai tudat ebben az afro-amerikai etnikai tudatra hasonlít. A Yi-k egyértelműen kínaiak, ahogyan az afro-amerikaiak is egyértelműen amerikaiak. De mind a Yi-k, mind az afro-amerikaiak úgy érzik, hogy nem első osztályú állampolgárok Kínában, illetve az USA-ban. A kulturális politika eszközével küzdenek ennek kiigazításáért, valamint az etnikai vállalkozások eszközével is, de nem a kínai nép egy osztályának vagy állampolgárának öntudatával.

Bosznay Csaba