Határok és identitások : Románia és Moldávia a kibővült Európában

Tomescu-Hatto,Odette-Hatto,Ronald: Frontieres et identités La Roumanie et la Moldavie dans l’Europe élargie = Études internationales, vol.36., no.3., 2005. 317–338. p.

(A szerzők docensek a párizsi Politikatudományi Intézetben.)

A tanulmányban a hasonló múltú Moldávia és Románia Európához való csatlakozásának várható hatását igyekeztek elemezni. A 2007-ben az Európai Unióhoz csatlakozó Bulgáriához képest a két románnyelvű állam, Románia és Moldávia különleges kulturális vonzással rendelkezik. Mégis Romániának a moldován határon hozott intézkedései potenciálisan negatív hatásúak. Az EU által hozott megszorító intézkedéseknek nem szabad Moldávia távoltartására irányulniuk, hiszen ez esetben a moldován identitás Európa-ellenessége erősödik meg. Még ha Voronin elnök elhagyni látszik is az oroszbarát retorikát az európai párbeszéd kedvéért, Moszkva destabilizáló mesterkedését nem lehet kizárni. Moldávia számára éppen hogy vonzóvá kell tenni az Európai Közösségeket, és demokratikus tendenciáit elsőrendűen fontos támogatni.

            Noha úgy tűnik, az EU eltökélte jószomszédi politikájával a Moldáviához közeledést, a román-moldován határon 2001 óta életbe léptetett intézkedések mégis inkább az elutasítás üzenetét hordozzák. Az EU biztonsági politikája egészen 2005-ig területi elveken alapult, és mintegy a külső „fenyegetés” ellen irányult. Inkább a kirekesztő és realista elv jellemezte, semmint a funkcionalizmus és együttműködés. Ez annál is inkább zavarbaejtő, mert az 1945 utáni Európában alkalmazták ezt a biztonsági elvet. A ’biztonsági körzet’ kifejezés is sokatmondó. Hogy’ is tudhatná befolyásolni szomszédait Európa, ha távolságot tart velük. A 2003 óta alkalmazott integratív irányú hangnemváltás még nem tűnik elég meggyőzőnek a moldovánok számára ahhoz, hogy demokratikus elveken alapuló intézményrendszert alakítsanak ki. Márpedig egy antidemokratikus elveken működő ország elvileg bűnöző irányba is sodródhat. Az EU ezért gondolta, hogy véget vet az „európai szomszédság politikájának”. A hatás azonban a várakozásokkal ellentétes hatást is kiválthat. 

            Az építő jellegű megközelítés hangsúlyozza, hogy egy közösség identitása az őt körülvevő közösségekkel folytatott kölcsönös cselekedetek során fejlődik ki. Márpedig 2001 óta az EU nyomást gyakorolt Romániára, hogy erősítse meg Moldáviával közös határát. A két ország közötti forgalom ezzel nehezebbé vált, és a moldovánokat mintegy az európai határ túloldalára tessékelte. Buzan és Waever elmélete szerint a két ország két különböző regionális biztonsági komplexhez tartozik: Románia a balkáni alkomplexumhoz tartozik, míg Moldávia a posztszovjet komplexumba tagolódott be. Abban az esetben, ha az EU túlságosan késedelmesen korrigálná szomszédsági politikáját, ténylegesen veszélyezteti azt, hogy a moldovánokban konfliktusérzet alakul ki a nyugat-európaiakkal szemben. Ami semmi jóval nem kecsegtet, hiszen éppen a bűnügyek kategóriájába tartozó határproblémák válnának folytonossá ahelyett, hogy kölcsönös erővel megoldanák őket. Ez azért is valószínű, mert a 2005. május 10-i Oroszország-EU-csúcs, mely egy „nagy Európa építése” érdekében jött létre, nem fogadott el semmi konkrét politikát. Az egyik góc a közös biztonsági térséget érinti, mely magába foglalja a már krónikussá lett, volt szovjetunióbeli (Dnyeszteren-túli) problémák többoldalú kezelését. Moszkva jóindulata sem volt elegendő ahhoz, hogy a csúcs közös biztonsági intézkedéseket elfogadjon.

            Az EU tehát fontos dilemmával áll szemben: meg kell nyugtatnia a legrégebbi tagállamok közvéleményét az új, keleti szomszédságból esetlegesen érkező veszéllyel szemben anélkül, hogy utóbbiakat egy mindinkább ernyőszerű biztonsági körzet alá helyezné. Ez a kérdés aktuálisan az EU-beli felvétele előtt álló Romániát is érinti, ellentétben Moldáviával. A két ország közötti helyzet súlyosabb ma, mint 2003-ig volt. Csak remélhető, hogy az EU kielégítő megoldást talál minden ország számára. Ettől függ Moldávia és Románia között a harmonikus kapcsolat, de a régió és egész Európa stabilitása is.

Kakasy Judit