Intervenció és kultúra: a béketeremtés és fenntartás antropológiai megközelítése

Robert A. Rubinstein: Intervention and Culture: An Anthropological Approach to Peace Operations in Security Dialogue, Vol. 36(4): 2005. 527–544. p. DOI: 10.1177/0967010605060454,

A béketeremtési és fenntartási műveletekben a kultúra egyre növekvő jelentőségű szemponttá válik. A küldetésekben résztvevő szervezetek közötti, valamint a küldetések elemei, valamint a helyi lakosság közötti kulturális alapú nehézségek kiküszöbölésére, illetve azok csökkentésére tett erőfeszítések egyre szaporodnak. Ezek leginkább útmutatások formájában jelennek meg, amelyek információkat tartalmaznak arról, hogy mi várható és miként célszerű cselekedni más kulturális csoportokhoz tartozó egyénekkel folytatott interakció során. Ez a cikk azt mutatja be, hogy az ilyen tanácsok miért nem elégségesek annak megértéséhez, hogy a különböző kultúrák milyen hatással vannak a békefenntartásra. Általános keretet ad a kulturális elemek és egy mélyebb szimbolikus szint összekapcsolásához, amelyből a békefenntartás a legitimitását meríti. Az ENSZ alapeszméjének - ez egy olyan szervezet, amely a nemzeti érdekek, és a szöges ellentétben álló geopolitikai erők környezetében a kollektív cselekvés által tromfolja - jelentősége egyre inkább növekszik. A békefenntartás ehhez az alapeszméhez kötődik számos magatartásbeli visszásság megfordítása céljából. Amikor ez az átfordítás nem része a békefenntartói küldetésnek, úgy a békefenntartás, mint eszköz is destabilizálódik.

Az 1980-as évek óta a többoldalú békefenntartás az antropológusok kitüntetett figyelmét vonta magára. A békefenntartás mindig is különböző kulturális hátterű embereket hozott össze, így a kulturális kölcsönhatásoknak kihívásokkal teli körülményeket biztosított. Ennek következtében a békefenntartás nagyon jó kutatási alkalmat biztosít a kultúra és a társadalmi élet kölcsönhatása által felvetett kérdések vizsgálatára. Példának okáért különböző hadseregek csapatainak egy helyre vezénylése már lehetőséget ad a csapatok tagjai közti kulturális félreértésekre, valamint ezeknek a csapatoknak az elhelyezése számukra idegen kulturális környezetben is alkalmat ad erre. Ha a békefenntartás tevékenysége magában foglalja nem kormányzati szervek (NGO-k) és nemzetközi ügynökségek tevékenységét is, a kultúrák közti konfliktusok lehetősége megsokszorozódik. A békefenntartás céljától vagy a műveletek nagyságrendjétől függetlenül minden ilyen tevékenység magában hordozza a félreértések vagy helytelen kommunikáció, valamint a konfliktus kialakulásának lehetőségét a küldetésben résztvevő egyének, szervezeti egységek, valamint a helyi közösségek között. Az ilyen műveletek olyan körülményeket teremtenek, melyek között bűnözési tevékenységek, vagy gyarmati jellegű kapcsolatok intézménye épülhet ki.

A cikkben az író azokat a módokat tárgyalja, melyekkel a beavatkozás szükségszerűen beágyazódik a szimbolikus jelentések mátrixába, majd a nemzetközi békefenntartó tevékenység e megközelítését alkalmazza a kulturális pozíciók szerepének feltárására a sikeres békefenntartás feltételeinek megteremtésében. A kulturális tudatosság és a kulturális érzékenység egyre nagyobb szerepet kap a békefenntartó tevékenység során. Ez két területen ölt testet: először is a szervezeti-kulturális félreértések elkerülésére irányuló erőfeszítésekben, amelyek a békefenntartó küldetés elemeit övezik; másodsorban olyan tevékenységek megjelenésében, amelyek növelik a missziót körülvevő helyi kultúra megértését. Mindkét területen az erőfeszítések nagyrészt a kultúra felszíni rétegeit célozzák, amely nem elégséges annak megértésére, hogy a kultúrák miként befolyásolják a békefenntartást. Egy sokkal általánosabb szerkezetre van szükség annak megértéséhez, hogy a kulturális elemek miként illeszkednek egy mélyebb szimbolikus szerkezetbe, melyből a békefenntartás a legitimitását meríti. Ez a mélyebb szerkezet az ENSZ alapgondolatából fakad, amely a világszerte előforduló nemzeti és geopolitikai érdekeken és konfliktusokon való felülemelkedést célozza. A békefenntartói tevékenység szimbolikus tőkéje ezer szálon kötődik ehhez az alapgondolathoz, nagyrészt inverziók és visszafordított folyamatok szálain keresztül.

Minden beavatkozás során rendkívüli jelentőséggel bírnak az elvárások, a hírnév és a nagyobb tömegek, közösségek felé közvetített kép. Ez különösen igaz a békefenntartás esetében, amelynek sikeressége nagymértékben függ a kulturális tényezőktől. Mégis viszonylag kevés figyelmet kapott az a mód, ahogy ezek befolyásolják a békefenntartás eredményességét.

Ez annál is inkább meglepő, mert a társadalmi élet más területein nem vagyunk ennyire vonakodóak hasonlóan bizonytalan- és kevéssé megfogható tényezők alapján ítéleteket hozni. Gazdasági folyamatok megbecsülése esetén például a fogyasztói bizalomnak, amely a gazdasági tevékenység alapját képezi, hajlamosak vagyunk sokkal nagyobb hitelt nyújtani. Ez nem csak a gazdaság erejének empirikus teljesítményjelzője, de valós tettekké formálódik mind a fogyasztói, mind befektetői oldalon.

Ehhez hasonlóan a békefenntartói önbizalom valós tevékenységek formáját ölti mind a helyi lakosság, mind a misszió résztvevői részéről. Ki kell fejlesztenünk olyan folyamatokat, melyek biztosítják azt, hogy a jövőbeni békefenntartás megtervezésekor és kivitelezése alkalmával a kultúrák megértésének dinamikus jelentést termelő rendszerével dolgozhassunk, és a kultúrák pozíciója hosszútávon is fenntartható maradjon. Fel kell ismernünk azt is a békefenntartás tervezésekor és kivitelezésekor, hogy elengedhetetlen a missziót úgy megszervezni, hogy az támogassa azokat az elveket, amelyek a missziót a békefenntartás alapgondolatához kötik, és amelyből az legitimitását meríti. Olyan helyzetekben, ahol ez a kapcsolat nem megalapozható, a műveleteket semmiképpen nem nevezhetjük és tervezhetjük békefenntartásként.

A kihívás, amivel szembesülünk tehát az, hogy fel kell ismernünk: minden beavatkozás beágyazódik a kultúrába. A kultúra ezáltal rendkívül nagymértékben hozzájárul a békefenntartás hatékonyságához. Feltétlenül szükséges biztosítani, hogy a kulturális gyakorlatok és szimbólumok beépüljenek a békefenntartási műveletekbe, és hogy azok valós jelentése összhangban legyen az általános világrend alapgondolatával, melynek jelképe maga az ENSZ.

Bosznay Csaba