A politikai vagy az etnikai nemzetfogalom határozta-e meg az első csehszlovák államot?

Broklová, Eva: Politický nebo etnický národ. = Český časopis historický, 100. roč. 2002. 2. .no. 379-394. p.

 A legrégibb cseh történettudományi folyóirat, a Český časopis historický oldalain vita folyik az első csehszlovák államban (1918-1938) uralkodó és kodifikált nemzetfelfogásról. A korántsem könnyen értelmezhető problémát Jaroslav Kučera vetette fel 2001-ben a folyóirat 550-568. oldalán (Politický či přírozený národ?).

            Eva Broklová meglehetősen szigorúan fogalmazó és nagy apparátust felvonultató reflexiójában generálisan azzal marasztalja el Kučerát, hogy a közép-európai csehszlovákizmus eszméin nevelkedvén szakmailag elmaradt a fejlődésben, munkájában a "német nemzetfelfogásnak hódolt be".

            Broklová szerint a problémák az alábbi tézisek talaján állva leplezhetők le Kučera következetlen premisszái, illetve a belőlük levont hamis következtetések:

1. A demokráciákban érvényes szuverenitás-definícióból vezették le az ország alkotmányában és alkotmányos gyakorlatában a szuverenitás politikai nemzetként való értelmezését. Az első Csehszlovákiában a felnőtt lakosság egésze általános és egyenlő szavazati jog alapján választotta meg képviselőit a Nemzetgyűlésbe, amely törvényhozó hatalmát az ország egész területén gyakorolta. Az összlakosság választási eredményei alapján a felségterület egészére szóló illetékességgel alakultak meg a kormányzatok.
2. Az állami nyelv rendszeresítését a Saint-Germain-i szerződés tette lehetővé. Ez egyértelműen csak a más nyelven beszélő csehszlovák állampolgárokról tud, és szót sem ejt semmiféle nemzetiségekről. Az államnyelvet a kisebbségi szavazatok számához képest jelölték ki, miközben a kisebbségek széles körű nyelvi jogosítványokkal rendelkeztek. (Pl. az ország németjeinek 92%-a minden ügyes-bajos dolgát anyanyelvén tudta elintézni.)
3. A csehszlovák nyelv konstrukciója lehetővé tette, hogy Szlovákiában a szlovákot használják állami, illetve hivatalos nyelvként.
4. Csehszlovákia valamennyi lakosa, tekintet nélkül arra, hogy egyes elképzelések szerint a csehek és a szlovákok egyetlen etnikai nemzet két ágát képezik, mások szerint pedig két nemzetet alkotnak, egyként tagja volt a csehszlovák állami politikai nemzetnek. A politikai állam korszerű koncepciója annak a korábbi (Ausztriában, az osztrák tartományokban és a történeti Magyarországon érvényesült) koncepciónak a felváltását hozta magával, miszerint a nemzet a vér, a nyelv és a kultúra kötelékével összetartott személyek csoportja volna. A hajdani etnikai nemzethez való tartozást az első Csehszlovák Köztársaságban a népszámlálások alkalmával az anyanyelv révén kifejezett nemzetiségi hovatartozással váltották fel.

A vita, tartalmáról egészen nyíltan szólva, oda konkludál, hogy az első Csehszlovákiát sehol, semmiféle szerződésben, törvényben és egyéb jogszabályban nem definiálták nemzeti államként. Az államnak az etnikai nemzet értelmében vett enyhén nemzeti jellegét az a tény határozta meg, hogy benne a csehek és a szlovákok többséget képeztek.

Futala Tibor

Vissza