Oroszország és Finnország

 Lipponen, Paavo: Rossiâ i Finlândiâ. = Me?dunarodnaâ ?izn'. 2002. 3. no. 42-47. p.

A szerző - a finn miniszterelnök - az orosz-finn politikai kapcsolatokat tekinti át cikkében. A bevezetőben megállapítja, hogy 1995 óta a finn-orosz határ az első és egyelőre egyetlen közös határszakasza az Európai Uniónak (EU) és Oroszországnak. Az EU bővítési folyamatában az EU és Oroszország közelebb fog kerülni egymáshoz, mivel a tagjelöltek közül négy ország is határos Oroszországgal.

A finn társadalom jól fel volt készülve a csatlakozásra, ezért az EU új lehetőségeket nyitott a finn régiók, az önkormányzatok és az egyes polgárok előtt. Az EU-tagság előnyeit élvezik például a diákok, több mint 4 ezer finn diák tanul más EU-tagországok egyetemein, miközben Finnország is fogad 2 ezer hallgatót a többi tagállamból. Ehhez képest igen szerény az oroszországi diákok száma - mindössze 170 fő - a finn egyetemeken, de hasonlóképpen kevés orosz diák tanul a többi EU-országban is. Ezért a cserekapcsolatok bővítése elsőrendű feladat EU-orosz viszonylatban is.

Finnország EU-tagsága nem gyengítette a kétoldalú finn-orosz kapcsolatokat, sőt előnyükre vált. Oroszország nyíltabbá válása lehetővé tette az interregionális határ menti együttműködést egyfelől a Murmanszki és a Leningrádi terület, a Karél Köztársaság és Leningrád, másfelől Finnország között.

A gazdasági együttműködés fontos terepe az erdőgazdálkodás és a faipar. Oroszország rendelkezik a világ erdeinek negyedével, Finnországban vannak viszont Európában a legnagyobb faipari vállalatok, a legnagyobb technológia-szállítók. A gazdasági együttműködés további területei között kiemelkedő helyet foglal el a vasúti szállítás. A Helsinki-Szentpétervár útvonalon a menetidőt a jelenlegi öt és fél óráról néhány éven belül három órára kívánják csökkenteni. A finn és az orosz cégek más európai partnerekkel együtt gázvezetéket kívánnak építeni a Balti-tengeren át Nyugat-Európába. Finnország más északi államokkal együtt részt vesz Szentpétervár délnyugati szennyvíztisztító berendezésének finanszírozásában. A 150 millió eurós projektum lényegesen javítani fogja a Balti-tenger vízminőségét. A Finn-öböl hajóforgalmának növekedése elengedhetetlenné teszi a hajózás biztonságát garantáló hajóirányítási rendszer kiépítését. A Finnország, Észtország és Oroszország közös erőfeszítésével kialakítandó rendszer már 2003-ban működésbe lép.

Az EU bővítése azzal fog járni, hogy Európa versenyképesebb lesz, létrejön egy körülbelül 450 millió fős piac. Ez nem marad hatás nélkül Oroszországra sem: a kibővített EU Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere lesz. Egyes becslések szerint az EU részesedése Oroszország külkereskedelmében el fogja érni az 50 százalékot. Megjósolható, hogy az EU-bővítés pozitív következményekkel fog járni Oroszországra nézve. Az új tagok az EU külső vámjait fogják alkalmazni, amelyek többnyire alacsonyabbak, mint a jelenlegiek. Az új belépőknek hagyományosan erősek az Oroszországhoz fűződő kapcsolatai, ezért érdekeltek lesznek az EU és Oroszország kapcsolatainak fejlesztésében.

Oroszországot a történelme is összekapcsolja Európával. Finnország is élt át nehéz időket, súlyos konfliktusokat az Oroszországhoz fűződő kapcsolataiban, most azonban a finn miniszterelnök a pozitív dolgokat emeli ki a két ország viszonyában. Finnország nagy sikerének tartja, hogy 1809-ben autonóm területként lett az Orosz Birodalom része. Az innen számított száz év alatt ment végbe a finn nemzeti újjászületés. A XIX. század végén a finn gazdaság dinamikusan fejlődött, és a finn kultúra is virágzott. Paradox módon az a körülmény, hogy Finnország Szentpétervár provinciája lett, a finnek előtt jobban megnyitotta Európát, mint ha az ország Stockholm provinciája maradt volna. A finnek azonban tisztában vannak azzal is, hogy a korábbi Svédországhoz tartozással is szerencséjük volt, mert így elkerülték az európai feudalizmust. És végül szerencséjük volt a finneknek azzal is, hogy 1917-ben Finnország függetlenné vált, éppen a legjobbkor ahhoz, hogy elkerülje az oroszországi forradalmak zűrzavarát.

Finnország egyik nagy előnye Paavo Lipponen szerint éppen az Oroszországgal kialakított jó viszony. A miniszterelnök úgy véli, hogy nincs szükség a finn-orosz közös múlt felülvizsgálatára, semmit sem kell kitörölni az emlékezetből.

 Zoltán András

Vissza