Csernicskó István^* : A kárpátaljai magyarok önmagukról és az ukránokról

[* A szerző a vizsgálat ideje alatt Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült.]

The Ruthenian Hungarians about Themselves and the Ukrainians

In 2000 595 pupils and 38 hungarian adults took part in a quarry-sheet research, which reassured the self-portrait of the Hungarians and their opinion of the Ukrainians. According to the results of the research the Subcarpathian Hungarians formed a positiv portrait of themselves, by all means they have better respect for themselves than for the ukrainians.

Írásunkban a kárpátaljai magyarság saját közösségéről, illetve az ukránokról alkotott képéről nyújtunk rövid áttekintést egy empirikus kérdőíves vizsgálat adatai alapján.

2000 tavaszán Kárpátalja hat járásában (ungvári, munkácsi, beregszászi, nagyszőlősi, técsői, huszti) 26 településen 595, egy évvel az érettségi előtt álló középiskolás adatközlő, illetve kontrollként 38 felnőtt vett részt abban a vizsgálatban, amelynek a részeredményeit itt közöljük. A mintavétel kiterjedt Kárpátalja valamennyi olyan (magyar és nem magyar tannyelvű) középiskolájára, ahol jelentős számú magyar nemzetiségű diák tanul. A minta így megfelelően reprezentálja a kárpátaljai magyar középiskolásokat mint szociológiailag jól körülírható társadalmi csoportot, de az eredményekből (többek között a felnőtt kontrollcsoport révén) az egész közösségre nézve is hasznos általánosításokat tehetünk.

Csepeli György (1997: 479–480) számol be arról, hogy Le Vine és Campbell (1972) elkülönítette azokat az általános autosztereotípiákat, amelyeket a közösségek rendszerint saját magukról alkotnak, és az úgynevezett általános heterosztereotípiákat, amelyekkel a szomszédos közösségeket illetik. Jelen vizsgálatunkban felhasználtuk ezeket, ám vegyesen adtuk meg az auto- és heterosztereotípiákat, és a következőre kértük adatközlőinket:

Az alábbi tulajdonságokat külföldiek mondták a magyarokra és az ukránokra, de sajnos összekeveredett, hogy mely tulajdonságokat tartották a magyarokra s melyeket az ukránokra jellemzőnek. Arra kérünk, hogy a tulajdonságok közül jelöld meg 1-gyel azokat, amelyeket jellemzőnek tartasz a magyarokra, 2-vel azokat, amelyek szerinted az ukránokra jellemzők, s tégy 3-ast azokhoz a tulajdonságokhoz, amelyek szerinted sem a magyarokra, sem az ukránokra nem jellemzőek, vagy pedig egyszerre jellemzőek az ukránokra és a magyarokra is! Tehát: 1 = a magyarokra jellemző, 2 = az ukránokra jellemző, 3 = egyikre sem vagy mindkettőre jellemző.

a) Önzők, a saját fajtájukat mindennél előbbre tartják ____

b) Büszkék magukra, megbecsülik önmagukat és őseik hagyományait ____

c) Erőszakosak és terjeszkedők, a mások kárára akarnak előrehaladni ____

d) Hűségesek ____

e) Becsapnak másokat, amint lehetőségük nyílik rá, nem becsületesek, nincs bennük erkölcsi határ, amikor másokról van szó ____

f) Becsületesek és megbízhatóak egymás között, de nem dőlnek be az idegenek mindenféle aljas trükkjeinek ____

g) Bátrak és haladó felfogásúak, felkelnek saját dolgaik védelmében, megvédik azt, ami az övék, és nem lehet őket kiforgatni abból, amit jogosan megszereztek ____

h) Összetartanak, másokat kirekesztenek maguk közül ____

i) Békeszeretőek, szeretik az embereket, csak az ellenségeikkel szemben él a szívükben gyűlölet ____

j) Erkölcstelenek és becstelenek ____

k) Tisztességesek és becsületesek ____

l) Gyűlölködnek, különösen rosszindulatúak a nem hozzájuk tartozókkal szemben ____

Az a), c), e), h), j) és l) betűvel jelölt tulajdonságok tartoznak a hetero-, a b), d), f), g), i) és k) pedig az autosztereotípiák közé (ezeket az 1–3. ábrán különválasztva tüntettük fel). A vizsgálat tervezésekor hipotézisünk az volt, hogy mind a középiskolások, mind pedig a felnőttek körében szétválnak majd a sztereotípiák. Amint az az 1. és 2. ábrából látható, mindkét minta jellemzőbbnek találta az autosztereotípiákat saját közösségére, illetve a heterosztereotípiákat az ukránokra.

1. ábra. A magyarokra jellemző tulajdonságok a kárpátaljai magyar középiskolások (N=595) és felnőttek (N=38) szerint

2. ábra. Az ukránokra jellemző tulajdonságok a kárpátaljai magyar középiskolások (N=595) és felnőttek (N=38) szerint

Mind a középiskolások, mind pedig a felnőttek úgy vélték, hogy az ukrán közösségre sokkal inkább jellemzők a heterosztereotípiák, mint a magyarokra. A két minta válaszait összevetve feltűnik, hogy a középiskolások szigorúbban ítélték meg az ukránokat, mint a felnőttek: magasabb arányban vélték úgy, hogy a negatív jellemvonások a többségi nemzetet jellemzik, és a felnőtteknél pozitívabban látják saját közösségüket. Az ukránokra jellemző tulajdonságokat bemutató második ábra szinte tükörképe az elsőnek: a heterosztereotípiákat a kárpátaljai magyarok többsége az ukránokra vonatkoztatja.

A tulajdonságok közül többet is semlegesnek (azaz egyik nemzetiségre sem vagy mindkettőre egyformán jellemzőnek) tartottak az adatközlők (3. ábra). A legtöbben a talán leginkább negatívnak tekinthető j)-vel jelölt tulajdonságot (Erkölcstelenek és becstelenek.) vélik semlegesnek.

3. ábra. Az ukránokra és a magyarokra egyformán jellemzőnek vagy nem jellemzőnek tartott tulajdonságok a kárpátaljai magyar középiskolások (N=595) és felnőttek (N=38) szerint

Megkértük arra is adatközlőinket, hogy egy ötfokú skálán értékeljék előbb azt, mennyire jellemzők bizonyos tulajdonságok az ukránokra, majd azt, ugyanezek mennyire illenek a magyarokra. Az eredményekből átlagot számítottunk. Külön tüntettük fel a középiskolás és a felnőtt minta vélekedését a magyarokról és az ukránokról, illetve összevetettük azt is, hogy van-e eltérés a magyarok és ukránok megítélésében a két csoport között.

4. ábra. Kárpátaljai magyar középiskolások véleménye az ukránokról és a magyarokról (N=595)^* [** A 4–7. ábrán a vízszintes tengelyen található betuk a következoket jelentik: a: társasak, b: muveltek, c: érdeklodok, d: barátságosak, e: békések, f: megbocsátók, g: erosek, h: vonzók, i: gazdagok.] *

5. ábra. Kárpátaljai magyar felnőttek véleménye az ukránokról és a magyarokról (N=38)

Az átlagok azt mutatják, hogy a kárpátaljai magyarok a magyarságot (a) társasabbnak, (b) műveltebbnek, (c) érdeklődőbbnek, (d) barátságosabbnak, (e) békésebbnek, (f) megbocsátóbbnak, (h) vonzóbbnak és (i) gazdagabbnak tartják, mint az ukránságot, ám mindkét népcsoportot (g) egyformán erősnek vélik; a felnőttek (a középiskolásokkal ellentétben) közel azonosan társasnak vélik mindkét népcsoportot.

6. ábra. Kárpátaljai magyar középiskolások (N=595) és felnőttek (N=38) véleménye a magyarokról

7. ábra. Kárpátaljai magyar középiskolások (N=595) és felnőttek (N=38) véleménye az ukránokról

A 6. és 7. ábrából kitűnik, hogy nincs jelentős eltérés abban, ahogyan a kárpátaljai magyar középiskolások és felnőttek a magyarokat és az ukránokat szemlélik.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a kárpátaljai magyarok pozitív önképpel rendelkeznek. Ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy a velük együtt élő ukránokról alkotott képük ellenséges lenne, annak ellenére sem, hogy saját közösségüket mindenben az ukránok fölé helyezik.

Irodalom

Csepeli György 1997. Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

Le Vine, R. A. – Campbell, Dt. T. 1972. Ethnocentrism. Wiley: New York.

Vissza