Kisebbségkutatás 9. évf. 2000. 2. szám

Megosztott asszimiláció és a kisebbségi kultúrák mozgékonysága az Egyesült Államokban

Neckerman, Kathryn M. - Carter, Prudence - Lee, Jennifer: Segmented assimilation and minority cultures of mobility. = Ethnic and Racial Studies, vol. 22. November 1999. 945-965. p.

A tanulmány szerzői azt a kérdést vizsgálták, hogy milyen lehetőségei vannak a kisebbségi kultúrákhoz tartozóknak - konkrétan az Afrikából származó feketéknek - a középosztályba való beilleszkedésre az Egyesült Államokban. Számításba vették azokat a nehézségeket is, amelyekkel a többé-kevésbé már befogadottaknak kell szembenézniük - a döntően fehér többségű - lakóhelyükön. Természetesen a kisebbségiek (feketék) többsége számára a középosztályba való bekerülés gyakorlatilag lehetetlen, ők az ún. "under-class"-ba, vagyis a társadalom kiszolgáltatottjai közé "csúsznak" le.

A fekete középosztály tagjainak kettős helyzete van: munkahelyi szinten a fehérek befogadják ugyan őket, de lakóhelyükön nem barátkoznak velük. A feketék ezért jobban megőrizték társadalmilag "ki nem emelkedett" sorstársaikkal való kapcsolataikat. Ez a kapcsolati tőke nem csupán azért fontos és hasznos, mert a kölcsönös szolidaritásra épül, hanem mert a fekete középosztály tagjait otthonossá teszi a feketék általános társadalmi közegében is, ily módon pedig nélkülözhetetlenné válnak a fehér többség számára, hiszen "közvetítőkre" mindig szükség van.

Fontos a gazdasági élet fő áramába való beilleszkedés is, és ez az afrikai származású feketéknél szintén súlyosan esik latba, súlyosabban, mint a kubaiaknál vagy koreaiaknál, akik között sok a magánvállalkozó - náluk természetesen emiatt nem olyan erős az alkalmazottként való elhelyezkedési kényszer, mint az afrikaiaknál.

Létezik ugyanakkor egyfajta "kulturális diffúzió" az egyes etnikai kisebbségi csoportok között, így például az ázsiaiak sok elemet kölcsönöznek az ázsiai-amerikai közösségektől, a latin-amerikai bevándorlók az USA-ban már korábban megtelepedett minden latin származású közösségtől, az afro-karibi bevándorlók a régen letelepedett fekete-afrikaiaktól. Az említett kisebbségi csoportok azért is keresik egymás társaságát, mert a középosztálybeli fehérekkel való kapcsolatfelvétel gyakran okoz nekik frusztrációt.

Egy dolog bizonyos - és ezt az eddigi kutatások is meggyőzően igazolták - az amerikai társadalom a meglévő "elkülönültségek" ellenére továbbra is a különböző kultúrák nagy "olvasztótégelye" marad.

Összefoglalóan: a második generációs nem fehér bevándorlók - a faji megkülönböztetés és az átformálódott gazdaság miatt - valószínűleg az asszimiláció más útját választják majd, mint a korábbi európaiak. A bevándorlók alacsonyabb társadalmi osztálya képezi elsősorban az asszimiláció lehetséges célcsoportjait, viszont a kisebbségek középosztályi státusa megváltoztatja a második generáció integrációját. Felmerül az a kérdés, hogy a kulturális tényező fogékonyságot fejleszt-e ki a kisebbségben a másoktól való megkülönböztetésre, a különböző fajok közötti problémákkal való foglalkozásra nyilvánosan és a kisebbségi közösségen belül is. A kisebbségi kultúra mozgékonyságát illusztrálva egy az anglo-amerikai középosztályról szóló esettanulmányt is közöl a szerző.

Fordította: Horváth András

Vissza