Magyar társadalomtudományi folyóirat indul Szlovákiában

Fórum Társadalomtudományi Szemle. A szlovákiai magyar tudományos műhelyek folyóirata. 1. évf. 1999.1. sz.

A Fórum Társadalomtudományi Intézet hasonló címmel indított folyóiratot. Öllős László főszerkesztő és Fazekas József felelős szerkesztő által jegyezve.

Ha van hiánypótló orgánum a kisebbségbe került magyar nemzeti közösségek körében, úgy a szlovákiai Fórum feltétlenül annak tekinthető, mert öt évtizede nélkülözni kénytelen egy olyan tudományos folyóiratot, amely fórumot biztosított volna a felvidéki magyar tudományosságnak. A Magyar Kultúra Alapítvány székházában 1999. április 29-én bemutatott első számban örömmel fedezzük fel ezeknek a kiváló tudósoknak-kutatóknak a nevét - a teljesség igénye nélkül:

Lanstyák Istvánét, Szabómihály Gizelláét, Gyurgyík Lászlóét, Vadkerty Katalinét, Liszka Józsefét - akik eddig (felvidéki magyar orgánum hiányában) jobbára anyaországi tudományos és felvidéki irodalmi-kulturális folyóiratokban tudták csak megjelentetni tanulmányaikat.

Idézzünk a főszerkesztő (s egyben a Fórum Intézet elnöke) Öllős László programjából:

" (a folyóirat)...teret kíván biztosítani a szlovákiai magyar értelmiség minden jelentős gondolkodói teljesítményének ...lehetővé kívánja tenni minden fontos tudományos kutatás közzétételét, amely a szlovákiai magyarsággal, a szlovák-magyar viszonnyal ...foglalkozik, illetve Dél-Szlovákia sajátos problémáit vizsgálja. De nem zárkózik el olyan közéleti és szakmai kérdések boncolgatása elől sem, amelyek kívül esnek a hagyományosan értelmezett nemzetiségi kérdéskörön....Olyan szellemiséget szeretne kialakítani .... amelyben több tudományszakot ösztönözne..."

A most induló lap teret kíván adni szakmai vitáknak, eszmecseréknek, s vállalkozik egyes szlovák szerzők műveinek fordításban való közzétételére is.

Az első szám tanulmányai közül - terjedelmi korlátok miatt - ezúttal egyedül Gyurgyík László A szlovákiai vegyes házasságok demográfiai vonatkozásai 1949-től napjainkig c. adatgazdag tanulmányát ismertetjük. A feldolgozás legfontosabb forrása az 1949-től 1991-ig (Csehszlovákia fennállásáig) folyamatosan megjelenő statisztikai kiadványok sora.

(A Szlovák Statisztikai Hivatal nagyon kevés nemzetiségi adatot közöl, így a vegyes házasságokról 1992 óta igen kevés információ állt a szerző rendelkezésére.) A szerző által használt másik adatbázis a tízévenként megtartott népszámlálások nemzetiségi adatszámai.

A csehszlovák statisztikák sajátsága: a nemzetiséget összbevallás alapján rögzítették ugyan, de nem tudakozódtak az egyén anyanyelve iránt. A gyerekek nemzetiségét az anya nemzetisége szerint állapították meg.

A vegyes házasságok vizsgálata során a szerző a következő tényezőket vette figyelembe: az ország nemzetiségi összetétele, az ott élő nemzetiségek térszerkezete, a kisebbség ottlétének idő-dimenziója (elfogadott terminológiával: autochton vagy bevándorló).

Szlovákiában a magyarság aránya az 1961-es 12,4 %-ról 1991-re 10,8 %-ra csökkent. 1950-ben 4125 magyar házasságot kötöttek, ebből a vegyes házasságok száma 851 (20,6 %). A magyar házasságkötések száma 1976-ig emelkedett, ettől kezdve fokozatosan csökkent. 100 homogén házasságkötésre 1950-ben 52, 1960-ban 43, 1970-ben 62, 1980-ban 68, 1990-ben 77 vegyesházasság-kötés esik. A nyolcvanas években kötött magyar vegyes házasságok 93%-ában a házastárs szlovák.

A válások száma a vizsgált időszakban fokozatosan emelkedett; a vegyes házasságok esetében ez a tendencia nem teljesen egyértelmű, noha a vegyes és homogén házasságok közötti különbségek fokozatosan csökkennek. (Bár az egyes nemzetiségek között itt jelentős különbségek mutatkoznak.)

Csak demográfusok által kimutatott érdekes jelenség: vegyes házasságokban kevesebb gyermek születik, mint amennyi várható lenne az adott évben megkötött vegyes házasságok aránya szerint, ugyanakkor a kirívó különbség egyre csökken: 1950-ben 7,9 % volt a vegyes- házasság-kötések aránya, a bennük született gyermekeké csupán 1,8 %. Ez az eltérés 1990-re 10,4 kontra 8,1 %-ra csökkent. A termékenységi értékeket is figyelembe véve 1950-ben a vegyes házasságokból született gyerekek aránya az országos érték 22,3%-át, 1990-ben 71,3%-át tette ki.

Az adatok alapján feltételezhető, hogy a vegyes házasságok egy részében - a házasságkötés és a gyermekek megszületése közötti időszakban - a házasfelek egyike nemzetiséget váltott. A született gyermek nemzetiségét a család nemzetiségi orientációjának megfelelően jegyzik be, tehát a generációváltás már nemzetiségenként tényleges asszimilációs nyereséget, illetve veszteséget jelent. Nemzetiségenként vizsgálva a jelenséget: egyedül a cseh nemzetiségeken belül közelíti, illetve haladja meg a vegyes házasságokból született gyermekek aránya az országos értékeket. A magyar vegyes házasságok termékenysége 1950-ben 25 %-át, 1990-ben 85%-át jelentette a teljes magyar termékenységnek.

A népmozgalmi és népszámlálási adatok összevetése nélkül is feltételezhető, hogy az idézett arányértékek alapján, asszimilációs nyereség csak a többségi nemzetnél mutatható ki, a többinél, így a (legjelentősebb) magyar kisebbségnél jelentős az asszimiláció okozta népességfogyás.

Cholnoky Győző

Vissza