Szeptember 2006 Szubkultúrák |
Bevezető Csoportok és kultúrák Keszeg Vilmos Határaink: egy csoportkultúra megalkotása Szabó Á. Töhötöm Munkás-szubkultúrák történetei Balázs Imre József Az elitek szubkultúrája Keszeg Anna Az állandósuló átmenet kultúrája Sólyom Andrea Esővarázsló; Tenger, Árnyék, Imap Ukua (versek) Jánk Károly Balogh Edgár száz éve Kántor Lajos 1956–2006 Az erdélyi irodalom az „olvadás”-tól a megtorlásig (1954-1958) Dávid Gyula Világablak Hazatérés az idegenbe Rainer Hillenbrand – Hajdú Farkas-Zoltán Rainbow-világtalálkozó és közel-keleti béketalálkozó Törökországban Vermes Veronika História Bizalmatlanság, vádaskodás, vasfüggöny Fülöp Mihály–Vincze Gábor Mű és világa Orvos és páciens (II.) F. Dornbach Mária Termékenyítő barátság Tüskés Tibor Örök börtön Sánta-Jakabházi Réka Levelestár Balogh Edgár és Gáll Ernő levélváltásaiból Kántor Lajos Balogh Edgár levele – Apáczai-évfordulón (1974) K. L. Téka Erdély-reprezentációk Gál Andrea Élet és határ mezsgyéjén Lakatos Artúr Illik Váradi Nagy Pál Néprajzi körkép a Duna mentéről Szőcsné Gazda Enikő Jelentés a „szív-atmoszféra” változásairól Tapodi Zsuzsa A Korunk könyvajánlata Talló Raoul Şorbanról – nekrológ helyett S. L: Replika a szubkultúrakutatásra Patakfalvi Ágnes Abstracts Számunk szerzői | Bevezető A lapszám írásai a szubkultúrákról való gondolkodás újabb koncepcióit jelenítik meg. Miközben sajátos körülmények között működő társadalmak kultúráját mutatják be, átírják azokat a hagyományos szubkultúra-értelmezéseket, amelyek a szubkultúrák megjelenési helyzeteit csupán a lázadás, az ellenszegülés, a provokáció, a marginalizáltság kulturális szintjeihez, dekonstruktív társadalmi megnyilvánulásokhoz közelítették. Ezáltal előítélet-mentesen közelítik meg a kultúra azon szeleteit, amelyek a hivatalos beszédmódokban előítélettel átitatva jelennek meg. A tanulmányok a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság által azonos témában, hasonló problémafelvetéssel szervezett konferencia révén közös inspirációs forrásból táplálkoznak. Témaválasztásukból, kérdésfeltevésükből, fogalomhasználatukból, elemzési módszereikből a társadalomműködés egy olyan kutatási iránya bontakozik ki, amely a „kultúra kultúráinak” újfajta határait, szerveződését keresi és értelmezi. Lapszámunkat Jakab Albert Zsolt kolozsvári graffitiket ábrázoló fotóival illusztráltuk. P. L. |