Csokits János
Úton
sehova
(Négy változat)
Veszélyes világunk
kelepcéi közül
biztonságával vonz
végső menedékem:
a végtelen nemlét.
*
Üszkös alkonyat
fényeivel sodor
a homály felé
és túl azon –
nem mindegy, hová?
*
Füstöm eloszlik,
vele az életálom
nyomasztó
lidércei.
Időm pusztaságán
délibáb volt a
lét.
*
Soha nem lenni
lett volna jó,
soha nem tudni,
hogy bőrömön
kívül
soha nem leszek
sehol.