|
Király Zoltán
A
Sors költőt hív ki maga ellen
I.
mi tétje lehetne
hát e harcnak?
te irányítsz, birtokodban vagyok.
a Sors nem ír verset,
a költő máshoz nem ért.
így hát
fegyverem sem tudnám megnevezni.
segédeim: időm s vérnyomásom.
legyőzhetne tán a költők haragja.
II.
a költő megvívott
Sorssal, söröz.
Alkalmi
vers erős idegzetű felnőtteknek
és akkor Zs. a
Nefelejcs presszóban
(talán kocsma volt)
azt mondta: ne viccelj, ez irreális, te meg én…
közben Romániában csendesen buktak a miniszterek.
hogy gondoltad, hogy Budapest–Kolozsvár…
esett szét a magyar gazdaság.
és akkor vonatozunk majd…
a miniszternek húsz kiló májas hurkát adnak kenőpénz
gyanánt.
hányszor főzöl majd kávét reggel?…
brazíliában éhbérért szedik a kávémagot.
és a rántották…
szalmonellagyanús minden csirke.
biztonságérzet?…
nincs életbiztosításom.
akkor majd téged csallak meg vele, vagy fordítva?
na, ez itt a kérdés.
A főszereplő hajnalban
meghal
nem Polonius. nem Mercutio.
nem az Anyakirálynő.
nem a Színészek, nem a Szellem.
nem a tanulság. nem Shakespeare.
nem a kritikusok, rendezők, zeneszerzők.
Hamlet dán királyfi hajnalban meghal.
