•[vissza]
Gyerekeknek
Ki fél jóbban?
Az egyik erdőben a szokásosnál is gyávább nyulak tanyáztak. A megriadt őzikék előtt futottak, megijedtek a csiga-biga hirtelen előbukkanó két szarvától, a falevél rezdülésétől. - Így tovább nem élhetünk - sóhajtozott a legöregebb és egyben a leggyávább nyúl. - De nem bizony - rebesgették a többi nyulak.
- A farkasok!
- A szarvasok!!
- A pumák!
- A kutyák!
- A szamarak!
- A madarak!
- Az emberek!
- Az egerek
- A csigák!
- A csóka!
- A róka!
- És a rák!
- A vad szelek!
- A falevelek!
- És még a saját árnyékunk is!
- Jaj, végünk van!
- Belehalunk a félelembe!
- Nincs mit tennünk, világgá kell nekünk mennünk!
- Igen! El innen, de gyorsan! El innen, ebből a sanyarú erdőből! - sivították kórusban a szegény gyáva nyuszik. Összeszedték maradék bátorságukat, és nekiindultak a világnak. mentek, mendegéltek, amíg egy tó partjára értek. És ott uramfia, mit láttak - hallottak?! A parton szárítkozó békák egymásután - zsupsz !, zsupsz! - belevetették magukat a vízbe.
A főgyáva nyúl erre a fejéhez kapott és megálljt intett nyúlcipős társainak.
- Igen tisztelt, drága nyúl barátaim! - szólt fennhangon a nyúlsereghez - Mi valószínűleg kissé elhamarkodtuk a dolgot. Hiszen láthattátok, hogy nem mi vagyunk a legeslegesleggyávábbak ezen a gyönyörű vidéken, hanem a békák. Láttátok ugye, hogy iszkoltak előlünk! Éppen ezért azt mondom néktek, térjünk vissza szülőföldünkre!
Okosak voltak a nyulak, megfogadták a jó tanácsot, szépen visszasétáltak abba a valamiért kerek erdőbe, ahonnan elindultak. Még ma is ott élnek és félnek, ahol születtek.|
felelős
szerkesztő: Tar Károly,
webmaster: Kormos László.,
|