Wix Györgyné Régi magyarországi szerzők : RMSz / Wix Györgyné ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : OSZK, 2008-. - 1036 p. ISBN 978-963-200-534-8
A
Régi Magyararoszági Nyomtatványok Szerkesztőségében folyó bibliográfiai
gyűjtőmunka segédleteként 1989-ben jelent meg a Régi Magyarországi
Szerzők első változata. A Szabó Géza adatgyűjtésének felhasználásával
Pintér Gábor szerkesztésében kézirat gyanánt napvilágot látott
névjegyzék 3782 magyarországi szerző életrajzi adatát tartalmazta.
Megjelenésének pillanatában már kiderült, hogy az egyes szerzők
közreadott rövid életrajzi adatsora sok vonatkozásban kiegészítésre és
kiigazításra szorul. A kutatók és bibliográfusok részéről
megfogalmazódott az az igény, hogy a szerzők neve bővüljön
névváltozataikkal, ezek mindegyikéről készüljön utaló, valamint az
adatok egészüljenek ki a források megjelölésével is. Ezt a hatalmas
munkát vállalta magára dr. Wix Györgyné László Borbála, az Országos
Széchényi Könyvtár Gyarapítási Osztálya nyugalmazott vezetője, aki
Borsa Gedeon irányításával és az OTKA program támogatásával végezte el
igényes kutatómunkáját. Lelkiismeretes és aprólékos munkájának
köszönhetően a Régi Magyarországi Szerzők névjegyzéke kétharmadával
kibővült. Ezért a korábbi egy kötetes kézikönyv kiadása csak több
kötetben valósítható meg. Sajnálatosan Wixné a 2002-ben bekövetkezett
halála miatt, az első kötet L betűjéig tudta csak követni a nyomdakész
kézirat elkészültét. Adatgyűjtésének kiegészítését és publikálását P.
Vásárhelyi Judit tevőleges közreműködésével és irányításával az RMNy
Szerkesztőség munkatársai, Kiss Elemérné és Kovács Zsuzsa, az ő
gondolatmenetét és elveit folytatva fejezték be. Az elkészült első
kötet azoknak a magyarországi szerzőknek az életrajzi adatait
tartalmazza betűrendben, akik a kezdetektől 1700-ig éltek, illetve akik
ugyan a XVIII. században haltak meg, de legalább egy nyomtatásban
megjelent munkájuk ismeretes az 1701-előtti időszakból. Összesen 6484
személy adatát közlik 8076 rájuk vonatkozó utalóval. A 71%-os
gyarapodás annak is köszönhető, hogy a két kiadás közötti időszakban
számos új bibliográfia (RMNy III.; RMK III. Pótlások öt füzete
névmutatóval), életrajzi lexikon (UMIL), egyetemi matrikula,
szövegkiadás, szakmunka stb. jelent meg, amelyek adatait Wix Györgyné
beépítette az RMSz-be. A felhasznált források nagy számáról győzhet meg
minket az idézett művek rövidítésjegyzéke, amely a kötet elején
található (15-23. p.). A gazdag névjegyzék előtti Bevezetésben az
RMSz készítői pontos meghatározását adják a régi magyarországi, vagyis
hungarus szerző fogalmának, amelybe beleértenek minden olyan
Magyarországon született vagy az alkotás idején megszakítás nélkül
legalább két évig ott megtelepedett, külföldön született személyt, aki
valamely 1801 előtti nyomtatvány legalább egy önálló részének szellemi
létrehozásában közreműködött, tekintet nélkül annak terjedelmére. A
névjegyzék négy nagyobb egységből épül föl. Elsőként a Név és az azt
kiegészítő adatok szerepelnek. A szerzői vezetéknév besorolása a
szakirodalomban (UMIL, RMNy stb.) már meghonosodott alakja szerint
történik, amelyet zárójelben követ a vezetéknév változatainak
fölsorolása, beleértve ebbe a monogramokat és az álneveket is. A csak
keresztnévvel jelölt személyek esetében a szentek, pápák latin, míg az
uralkodók, hercegek nemzeti nyelven kerülnek felvételre. Másodikként
következnek a Születési és halálozási adatok. Ennek része a szerző
születési helyének neve, egykorú régi magyar alakban. A régi magyar
helynév-adatoknak az 1913. évi helységnévtár „új magyar,” valamint mai
formájával való megfeleltetéseit a kötet végén található Helynévmutató
tartalmazza. A helyneveket zárójelben követi a megye, szék stb.
megnevezése. Harmadik egységként a Tanulmányi és működési adatok
következnek. Az alsóbb iskola, a középiskola és kollégium csak abban az
esetben szerepel a felsorolásban, ha az illető személy már akkor
publikált. Az egyetemi tanulmányok mindig fel vannak tüntetve,
összevontan a különböző felsőfokú intézmények megnevezésével és
kiegészítve az ott eltöltött esztendőknek a kezdő és befejező év
jelzésével. Végül a Működési adatok következnek. Ebben a részben az
alkotók a szerzői pálya legtömörebb összefoglalására törekednek. A
tevékenység megnevezését, működési helyét(eit) úgy adják meg, hogy azt
kiegészítik annak időpontjával, időkörével. Ennek fontossága a
születési és halálozási évszám hiányában szembeötlő. Az egyházi pályán
tevékenykedő szerzők esetében jelölik a felekezeti hovatartozást is,
megtoldva Zoványi Jenő egyháztörténeti lexikona alapján a működési
terület egyházkerületi, egyházmegyei megnevezésével. Amikor a szerző
foglalkozása nem állapítható meg, akkor az illető írói működése pótolja
azt (pl. alkalmi vers szerzője stb.) az adott mű keletkezési helyének
és évének szerepeltetésével. Az RMSz-ben való tájékozódást négyféle
utaló biztosítja. A szerzők és az utalók betűrendben, a hazai könyvtári
besorolási gyakorlatnak megfelelően követik egymást. A monogramok és a
sziglák a betűk élén állnak ugyancsak betűrendben. Közülük az azonosak
megszámozva és kronológiai sorrendben következnek. Az RMSz új,
bővített kiadása hasznos segédeszköze lesz sok-sok diszciplina, mint
pl. a biográfia, bibliográfia, művelődéstörténet, helytörténet,
rendtörténet, irodalomtörténet, könyvtörténet stb. művelői számára.
Ezen felül óriási jelentősége van a régi könyves gyűjtemények szakszerű
földolgozása szempontjából. Alapul szolgálhat ugyanis arra, hogy a
hazai és a nemzetközi gyakorlatban egységes névalakkal idézzék
magyarországi szerzőinket akár tudományos publikálás, akár a magyar
nemzeti bibliográfia tételének leírása a cél. A szerzőkre vonatkozó több ezres adatközlésben való tájékozódást Rövidítésjegyzék, Források jegyzéke, Keresztnévmutató és Helynévmutató segíti.