1	Csak néhány meghatározó elemét említjük ennek a komplex, szerteágazó problémának: • a család jövedelmi szintje • a foglalkozások státusa és az ehhez kapcsolódó presztízsérték • az általános (és szakmai) képzettség szintje és minősége • a családi viszonyok rendezettsége (vagy éppen rendezetlensége) • a lakóhely minősége és a lakóhelyre jellemző munkaerő-piaci viszonyok.
2	A felnőttek tanulásának tematikus vizsgálata. 1999, OECD.
3	Ezeket a csoportokat az alábbi jegyek segítségével tudjuk megközelítőleg azonosítani: • bizonytalan munkaerő-piaci helyzet („nem képesek munkát találni”) • a munkaerő-piaci képzés területén tájékozatlanok (nem képesek felhasználni a rendelkezésre álló képzési programok rájuk vonatkozó kedvezményeit) • iskolai végzettségük csekély (nem rendelkeznek alapismeretekkel, nincs szakképzettségük, és túl vannak a tankötelezettség időszakán).
4	Ez a mai magyar felnőttoktatás/felnőttképzés neuralgikus pontja. Nyilvánvaló, hogy az iskolákban alkalmazott módszerek többsége (és ezzel összefüggésben a pedagógusok módszertani kultúrája) halaszthatatlanul korszerűsítésre szorul. Szemben a korábbiakban hirdetett álláspontunkkal, ma már úgy gondoljuk, hogy ha nincs mód és lehetőség a tanárok szakmai és módszertani továbbképzésének együttes (párhuzamos) végrehajtására, akkor a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, az utóbbinak kell prioritást biztosítani.
5	Az élethosszig tartó tanulás környezetének biztosításához a hagyományos iskolarendszer a minimális feltétel. A problémát ezeknek az intézményeknek az alaptevékenysége képezi, amelyek miatt nem tudnak a piaci változásokra (és igényekre) reagálni.
6	A tanított tartalmakkal kapcsolatban: "Az iskolák kevéssé eredményesek a gyakorlati élethez szükséges készségek fejlesztésében: Így például ma, amikor egyre többen válnak önfoglalkoztatóvá, a fiatalok úgy lépnek ki az iskolai oktatásból, hogy alig tudnak valamit a legalapvetőbb gazdasági összefüggésekből." In: Halász Gábor interjú - Súlyos válságban a hazai oktatásügy Magyar Hírlap 2002.06.14.2.
7	Lásd: DEÁK SÁNDOR: Szakképzés és kulcskvalifikációk. Szakképzési Szemle, 1997. 3. sz.
8	Erről: HAGYMÁSY TÜNDE: Az élethosszig tartó tanulás vizsgálata. In: Andragógia az ezeredforduló változó világában Szerk.: Mayer József - Pethő László. 2001, OKI-FKK.
9	Az ilyen típusú munkahelyeket a kompetitív üzleti környezet, a gyorsuló technológiai innovációk stb. jellemezik.
10	Tudás, munkaszervezés, gazdasági növekedés. Párizs, 2001, OECD.
11	Munkahely-kompetenciákon azoknak a készségeknek az összességét értjük, amelyek kiegészítik a munkafeladat ellátásához szükséges általános és szakmai ismereteket.
12	Forrás: STASZ, C: A munkakompetenciák vizsgálata: két perspektíva. Oxford, 2000.
13	Érdemes egy pillanatra ezen a ponton megállni. Itt ér össze a két, tartalmi és módszertani kérdéseket egyaránt érintő kör. E két tényező komponenseinek és azok arányainak helyes megválasztása teszi egyúttal alkalmassá a felnőttek iskoláit arra, hogy betöltsék a "második vagy új(abb) esély" iskoláinak funkcióit. Lásd erről: MAYER JÓZSEF: Az iskolarendszerű felnőttoktatás mint a második esély az iskolai végzettség megszerzésére. Esélyteremtés az oktatásban a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásra. NSZI nemzetközi konferencia, 2001.10. 25-26. é.n., NSZI, és MAYER JÓZSEF: Tanuló társadalom, iskolarendszerű felnőttoktatás. Köznevelés, 2002. 05. 21. sz. 16.
14	Lásd erről Liskó Ilona: A pályaválasztás folyamata. Iskolakultúra, 1998. 10. sz.; Andor Mihály: Az iskolán át vezető út. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 10 sz. és uő: Az iskolaválasztás társadalmi meghatározottsága. Iskolakultúra, 1998. 8. sz. Ez a tendencia a felsőfokú tanulás esetében is igaz. "A munkásszármazásúak inkább választják a főiskolát, inkább vidéki székhelyű intézményeket, valamint oda jelentkeznek, ahol könnyebb a bekerülés." Fényes Hajnalka: Kísérletek az egyenlőtlenségek csökkentésére a felsőoktatásban. Statisztikai Szemle, 2000. 2-3. sz. 152.
15	Mayer József: Az iskolarendszerű felnőttoktatásról 2000-ben. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 11. sz.
16	Rostványi Zsolt: A civilizáció(k) globalizálódása, avagy a globalizáció civilizálódása. Magyar Tudomány, 2002. 6. sz. 789.
17	Lásd erről Szentes Tamás: A globalizációs folyamat kedvező és kedvezőtlen hatásai. Magyar Tudomány, 2002. 6. sz. 710. és a következő oldalak.
18	Pitti Zoltán: A tudásalapú gazdaság s a tudásalapú társadalom. Kritika, 2002. 3. sz. 2.
19	Bayer József: Globális média, globális kultúra. Magyar Tudomány, 2002. 6. 718.
20	Elsősorban a gazdaság dinamikus növekedéséről van szó, a technikai, kommunikációs és információs rendszerek fejlődéséről, a világ „összezsugorodásáról”, a „világfalu” kialakulásáról.
21	Lásd még erről: Bayer József: i. m.
22	Forrás: EU Miniszteri Tanács. Jelentés 2000; Szakképzési Szemle, 2001. 3. sz.
23	Forrás: Szakképzési Szemle, 2001. 2. sz. 151.
24	Varga Csaba – Csörgő Zoltán: Intelligens régiók Magyarországon. A falu, 2001. nyár 31. – Az intelligens régiók közös jegyeit 20 pontban adták meg. Számunkra itt a következők fontosak: • 13. Mindenki részvétele a tudás alapú gazdaságban, a távmunka és a távoktatás elterjesztése. • 15. Regionális és megyei, valamint speciális információs portálok, tudásportálok létrehozása. • 18. A lakosság intenzív felkészítése az információs korszakra. • 19. A digitális alapműveltség elsajátíttatása az ifjúsággal. • 10. Az élethosszig tartó tanulás célkitűzéseinek megvalósulása. • 13. A közösségi hozzáférés megteremtés, erősítése, teleházak, tudásházak, e-könyvtárak stb.
25	Varga Csaba – Csörgő Zoltán: A magyar információs társadalom kiépülésének regionális feltételrendszere, stratégiája és e-gazdasági projektjei. In A tudás társadalma II. 661. és a köv. o. Bp., 2002, Stratégiakutató Intézet.
26	Gáspár Mátyás: Nemzeti Teleház Stratégiai Program 2000–2006. In A tudás társadalma II.
27	Kiss Endre: Partikuláris politikatudományi descripció vagy a jelen elmélete? In Civilizáció az ezredfordulón. Bp., 1992, 54. Friedrich Ebert Alapítvány
28	Preferált értékek az információs korban: szegénység visszaszorítása, ökológiai életforma, határtalan informáltság, képesség a kreativitásra, horizontális kapcsolódás, lokális szabadság, nemzeti tradíciók, interaktív kommunikáció stb. (Varga Csaba: Régiók az információs társadalomban. A falu, 1999. tél.)
29	Lásd erről Simai Mihály: Civilizációk és civil társadalmak a 21. század elején. Magyar Tudomány, 2002. 6. sz
30	Az ilyen típusú sémáknak megvan a hazai eszme- és szociológiatörténeti előzménye. Lásd erről Erdei Ferenc, Szelényi Iván, Kolosi Tamás teóriáit.
31	Chikán Attila: A gazdaság globalizációja és a civilizációs következményei. Magyar Tudomány, 2002. 6. sz. 735.