A melléklet a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és az Új Pedagógiai Szemle Szerkesztősége között létrejött együttműködési megállapodás alapján jelenik meg. Célja a KOMA pályázatainak utógondozása, a sikeres pályázatok bemutatása, illetve a hazai közoktatási pályázati kultúra fejlesztése.

Összefoglaló a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány XLV. pályázatáról

Reform- és alternatív pedagógiai programok, innovációk támogatása

Februári KOMA-mellékletünk a Közalapítvány alternatív pedagógiák terjedését elősegítő pályázatai kapcsán szól az alternatív iskolák közoktatásban játszott szerepéről. Vekerdy Tamás a vele készült interjúban rávilágít arra, hogy az alternatív iskolákban kidolgozott gyermekközpontú pedagógia terjedése milyen sokat segíthetne a magyar közoktatás betegségein. A kurátorokkal folytatott beszélgetésből kiderül, milyen sokféle területen születtek alternatív programok. Az integrált természettudományi neveléstől a nyelvoktatási módszerek fejlesztésén át a tanulók szöveges értékeléséig bezárólag a pályázatokra beküldött programok szinte minden lehetséges modernizációs irányt átfognak. A két beszélgetésben nagy hangsúlyt kap az, hogy a KOMA alternatív törekvéseket felkaroló pályázatai csak akkor tölthetik be igazán küldetésüket, ha sikerül áttörést elérni a pedagógusok képzésében és továbbképzésében.

A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány XLV. pályázata az állampolgári kezdeményezéssel létrejött – alapítványi, egyesületi és magán fenntartású – oktatási-nevelési intézmények reform- és alternatív pedagógiai programjainak, innovációinak támogatását tűzte ki célul. A kiírás szerint a pályázat célja, hogy ösztöndíjjal, a szükséges eszközök beszerzésének támogatásával megerősítse azokat a módszertani, szemléleti értékeket, továbbá a képességfejlesztésben jelentős szerepet játszó művészeti és gyakorlati tevékenységeket, amelyek a reform- és alternatív pedagógiai programokat és innovációkat jellemzik, és a nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint a közoktatás egészére fermentáló hatással lehetnek.

A harmincmillió forintos támogatási keretet nagyságrendekkel meghaladó anyagi igénylés érkezett a Közalapítványhoz. Több mint kilencvenmillió forintot kívántak a pályázók dologi és eszköztámogatásra, illetve ösztöndíjra fordítani. A program finanszírozását saját költségvetéséből, továbbá más támogatóktól kapott összegekkel, a szakértői véleményezések javaslatai alapján, részben vagy teljes mértékben támogatta a Kuratórium. A működő vagy működtetni kívánt programok, projektek 79,6%-a az alábbi területi elosztás szerint részesült a rendelkezésre álló pályázati pénzből.

1. táblázat  A sikeresen pályázók területi megoszlás szerint

Az innovációk egyes esetekben az iskola egészének működését érintik, más esetekben csak részterületekre, egyes tananyagok tanításának tartalmi vagy módszertani fejlesztésére vonatkoznak.

Komplex oktatóprogram bevezetését sürgeti egy pályázó az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű és fogyatékos vagy hátrányos helyzetű egészséges tanulók képzésében, és ezt oly módon kívánja megalkotni, hogy a felzárkóztató programot a szakiskolákban tanuló szerényebb képességű diákok oktatásában is használni lehessen. A pályázó szakközépiskolák, szakiskolák egyes szakmák szakmai követelményeinek teljesítésére, a szakmai vizsga letételére, a munkakörök ellátására készítik fel a tanulókat kiscsoportos foglalkozások keretein belül. Azokban az iskolákban, ahová sok tanulási vagy magatartási problémával küzdő gyerek jár, jogos igény, hogy legyen a tanári karban integrált fejlesztő pedagógus, aki külön erre a célra kialakított fejlesztő-pedagógiai teremben foglalkozik a gyerekekkel. A hatékony magatartásszabályozás lehetőségeit kívánja kidolgozni több, néhol segítő csapattal is erősített tantestület. Ahol a tanári és tanulói kisközösségek belső koherenciájának erősítése nem új keletű foglalatoskodás, ott az események dokumentálására, a specifikus nevelési helyzetekből az általános intézményi nevelésbe való adaptálásra igényelnek támogatást a pályázók, más iskolákban kísérleti program bevezetését tervezik, például önértékelő füzetet vezetnek a gyerekek a magatartás értékeléséhez egy szabály-ábécé alapján kifejlesztett zsetonrendszer segítségével.

Néhány program témája a díjazottak közül: a makro- és mikrovilág felfedeztetése a középiskolai természettudományokban; hangszeres és euritmián keresztüli művészeti nevelés; a társadalomtudományokban használt információs eszközök megismertetése által a gondolkodás, az érzés és az akarat harmonikus fejlesztését célul kitűző alternatív pedagógiai program. Pedagógiai céllal oktatják a szaktantárgyat is, a tartalmat és a módszert nem az általánosan elterjedt szaklogikához, hanem a gyerek lényegéhez igazítva, ezzel kívánva bizonyítani, hogy egy tananyag új módszer általi bevezetése az egész világ szemléletéhez új szempontokat, új képességeket, új látásmódot, a megértés új módozatait hívja elő a gyerekben.

Az alternatív pedagógiák értelmezésében a művészet az érzelmek megformált kifejeződése, a „szív iskolája”. A művészetpedagógia sajátos feladatokat kap az alternatív és reformiskolákban, számos kreatív foglalkozási forma a személyes problémamegoldást, a tanulmányi előmenetelt is segítheti például a: bothmer gimnasztika, a fafaragás, az agyagozás. Tanácsos a múzeumlátogatás is, mint kellően fel nem derített tanulási terep. Az élő zene és az aktív zenélés jótékonyan hat a hangosított elektromos zene által nyomorgatott fülekre, lelkekre. A művészetpedagógusok szobrászati, téri konstruáló, tárgykészítési, térlátási és manuális képességeit is szükséges megújítani, mivel a térbeliséget statikusan megközelítő szemléletű szobrászati oktatás is reformálódik. Az irodalom, a képző- és filmművészet, a zene témáin belüli témaorientált összehangolásra vállalkozik az a pályázó, aki művészetismeret-tantárgyi struktúrát szeretne kidolgozni, a vizuális nevelést segítő anyaggal, valamint munkatankönyvvel és oktató CD-vel kiegészítve. Több művészeti terület együttműködésével létrehozott produkciók általi nevelést tart követendőnek az a pályázó tantestület, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók „áthallgathassanak” különböző művészeti ágakba. Kidolgozzák a transzferhatás mérésének módozatait, és két éven keresztül nyomon követik az iskolai munkára és szocializációra gyakorolt hatását. Bibliográfiával, rendszerezett képanyaggal, alkotó feladatsorokkal, a felkészülést segítő és vizsgafeladatlapokkal kiegészített, kibővített tanmenetet kívánt egy pályázó kidolgozni a rajz és vizuális kultúra tantervhez, abból a megfontolásból, hogy a vizuális tantárgyak – legyen a gyerek akár alkotó, akár befogadó – személyiségfejlesztési lehetőségeket hordoznak. Ezeket a feladatlapokat a tanítás során kipróbálná, a tapasztaltakat rögzítené, a diákok munkáját dokumentálná.

A kézműves, fotótechnikai, képzőművészeti és ének-, zene-, tánc-, drámaprogramok, foglalkozások színvonalának jobbítására szánt eszközök beszerzése volt több pályázat leginkább költséges eleme, kevesebb igény volt dologi kiadásra, tanfolyam- és ösztöndíjra.

Az ökológiai szemlélet terjesztése és az országismerettel összekapcsolt komplex környezeti nevelés stratégiájának és tematikájának kidolgozása a célja egy pályázatnak. Ennek érdekében támogatást kértek a pedagógusok a természettudományos szertár fejlesztésére is. Az ajánlott témakörök önálló tanulási egységekként jól beilleszthetők bármilyen szerkezetű iskola programjába, hiszen tanulmányi kirándulás vagy erdei iskola keretében is megvalósíthatók. Olyan problémákat is megjeleníthetnek, amelyek a hagyományos tantárgyi struktúrában nem szerepelnek. Aktívabb részvételt kívánnak a gyerektől, a valóság megfigyelése közben a jelenséggel összefüggő érzelmi kapcsolat is kialakul, és így megvalósul a cél, a világ örömteli felfedezése.

A bölcsődékben, óvodákban integráltan ellátott, családban vagy otthonokban élő kisgyerekek fejlesztését egy angliai modell meghonosításával, hazai adaptációjával és terjesztésével kívánja biztosítani egy pályázó.

Az iskolába belépő gyerekeknek a körülményekből adódó eltérő tulajdonságai új kihívás elé állítják a pedagógust. Annak érdekében, hogy gyorsabban, jobban tudja segíteni a gyereket a közösségbe való beilleszkedésben, nagyon jól kell ismernie és kezelnie ezeket a tulajdonságokat. Ezért széles körben hasznosítható lehet az a pedagógiai kutató műhelymunka, amely a gyerekek viselkedészavarainak, tanulási nehézségeinek, akarat-érzelmi-szociális tulajdonságainak megfigyelésére, a tapasztalatok összegyűjtésére, rendszerezésére, a segítő módszerek feltérképezésére, közreadására indul.

A matematikaoktatás színvonalának javítása érdekében is érkezett egyes tananyagrészek kidolgozására és kipróbálására vonatkozó támogatható javaslat, amely szerint csak komplex módon, informatikára, az egyéni és csoportmunkára építő feladatrendszeres oktatási eljárással lehet megkönnyíteni a matematikai műveletekkel való ismerkedést.

Regionális szakmai központokban kíván olyan képzéseket szervezni az egyik pályázó intézmény, amelyek már beépültek a hazai továbbképzés rendszerébe, de hosszú távú cél, hogy ne veszítsék el aktualitásukat és igazodjanak a pedagógusok igényeihez. Ezért a módszertani rendszert továbbfejlesztik, új elemekkel gazdagítják: az alapképzés mellett tematikus képzéseket is szerveznek projekttervezés, differenciálás, gyermekmegfigyelés és folyamatos értékelés, globális írás- és olvasástanítás, kreatív konfliktuskezelés témákban.

Az alternatív pedagógiák egyik legfontosabb feladatának kíván eleget tenni egy pályázó alapítvány a speciális eszközfejlesztéssel: szemléletes, apró lépésekre bontott tananyagú munkatankönyvet, a tananyag megértését segítő szó- és fogalomtárat alkotnak.

A módszertani újítások terén is történnek jelentős lépések az alternatív fenntartású iskolákban. Ilyen a belső képi látás élményét erősítő, életerős és örömteli tudáshoz, képességekhez juttató középiskolai irodalomtanítás, a költészet, a költői nyelv megszerettetése céljából indított program. A tanításközpontú folyamatokat kívánja a tanulás felelősségére épülő tevékenységekkel felváltani az a pályázat, amely az egyéni és közösségi múlt feltárását a még fellelhető emlékek, régi fotók segítségével képzeli el, így látva lehetőséget arra, hogy a tankönyvekből tanult történelmi tényeket élményszerű, kreatív módon dolgozzák fel a diákok, ezáltal is segítve az egyéni és társadalmi identitás kérdéseinek megfogalmazását és megválaszolását. Kézikönyv készül annak a pályázatnak az eredményeként, amely a helyszíni oktatási programok megszervezéséhez és szakmailag megfelelő megvalósításához szükséges módszertani útmutatásokat kívánja összegezni. Az organikus kultúra jegyében zajló írás- és olvasástanítás ügyében pályázó tantestület újszerű megközelítésben tárja fel az alapkészségek elsajátításának egy mélyen gyökerező és mégis innovatív módozatát. A megváltozott társadalmi, szociális és életkörülményekre válaszul művészeti és pályaorientációt célzó innovációkat, kreatív foglalkozásokhoz módszeregyütteseket dolgoztak ki más pályázó pedagógusok. A programok sokszínűségét változatos módszerek alkalmazása biztosítja, például: régi diákok bevonása a tevékenységekbe, szakmai vállalkozások látogatása, falukutatás, kulturális programok, a tanárok által kidolgozott integrált tartalmú tantárgyi modulok multimédiás feldolgozásának megoldása a tanulók bevonásával.