Európa az iskolábanEurópa az iskolábanA Tempus Közalapítvány által meghirdetett Comenius 1. akció „Iskolai projektek”1 elnevezésű nemzetközi együttműködési programjaiból három olyan iskola tevékenységét mutatjuk be, amelyek „Az európai polgárrá nevelés” témáját választották. A tanulóközpontú projektek érdekessége az, hogy mindhárom iskola – a budapesti Márvány utcai Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola, a Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola, valamint a budapesti Szent Margit Gimnázium – más-más témát ragadott meg ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérje.
A jelenlegi programot elindító pályázat egyik középiskolának sem az első nemzetközi együttműködést jelentő vállalkozása. A Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola 1999–2000-ben, egy tanév során – társpályázóként, görög, német, olasz partneriskolákkal – ugyancsak a Comenius 1. kiírás lehetőségeit kihasználva már részt vett egy kommunikációs projektben. A program második tanévben esedékes folytatásához azonban a főpályázó nem nyerte el a szükséges támogatást, így azt az együttműködést – legalábbis abban a formában – nem folytathatták tovább. A Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola 1998-ban csatlakozott a Comenius 1. programhoz, melynek keretében akkor – az olasz, spanyol és lengyel partneriskolákkal együtt – egy környezetvédelmi program megvalósítására pályáztak. Az együttműködés olyan sikeresnek bizonyult, hogy 2000 augusztusában – az előző pályázói kört új partnerekkel is kibővítve – újabb, hároméves programra pályáztak, és nyertek. A Szent Margit Gimnáziumnak is évek óta állandó munkakapcsolata van a németországi Osnabrück egyik gimnáziumával, a mostani együttműködési program koordinátorával. Ez alatt az idő alatt tíz alkalommal közös, magyar–német programokra épülő diákcserét, két alkalommal pedig tanárcsere-látogatásokat is szerveztek.
A Kossuth Szakközépiskola jelenlegi választott témája: Comparing news in Europe (Európai újságok összehasonlítása); a projekt koordinátora egy olasz iskola, résztvevői – a magyaron kívül – spanyol, francia és svéd középiskolák, a közös nyelv az angol. A terézvárosi iskola programja: Universality of human rights in cultural plurality (Az emberi jogok egyetemessége a kulturális sokszínűségben); a koordinátor szerepét a magyar fél tölti be. Programnyelve ugyancsak az angol; a külföldi résztvevők egy-egy svéd, dán, olasz, spanyol és lengyel iskola tanulóiból kerülnek ki. A Szent Margit Gimnázium projektje német nyelvű; Nationale und regionale Identitäten im Europäischen Kontext (Nemzeti és regionális identitások európai kontextusban). Évtizedes német partnerintézményük koordinálása mellett rajtuk kívül egy francia és egy lengyel gimnázium is részt vesz a közös munkában. (Mindhárom projekt eleget tesz a minimálisan három partner részvételére vonatkozó előírásnak.)
A Comparing news in Europe projekt alapját – ahogy a címe is sejteti – az újságolvasás képezi. A részt vevő iskolák tanulói saját országuk újságjait olvasva olyan cikkeket keresnek, amelyekről feltételezik, hogy tartalmuk érdekelheti külföldi diáktársaikat is. Ha találnak ilyet, az írást kivonatolják, és angolra fordítva az interneten keresztül továbbítják a többiekhez, akik ugyanezen a csatornán keresztül reagálnak az olvasottakra, leginkább úgy, hogy társaikkal megismertetik a témával kapcsolatos saját országbeli tapasztalataikat. E levelezés során, melyet minden esetben a résztvevők személyes bemutatkozása előz meg, a gyerekek között szó esik a kedvenc filmekről, rendezőkről, színészekről, zenei együttesekről, video- és számítógépes játékokról, és nem kell csodálkoznunk azon, hogy a különböző országok fiataljait ugyanazok érdeklik, mint a mieinket, nagyjából hasonlóak a választásaik is.
Érdekes, hogy bizonyos témákat kik, honnan indítanak, és máshonnan milyen válaszok érkeznek rájuk. Az olimpiai játékok idején például az derült ki, hogy a külföldi levelezőpartnerek korántsem érdeklődnek olyan intenzitással a helyszínen zajló események iránt, mint az azokról lelkesen beszámoló magyar gyerekek. Svéd tanulók „dobták fel” viszont társaiknak a depresszió témáját. Minden országban válaszoltak rá, tehát ez olyan probléma, amely mindenütt komoly gondokat okoz a társadalomnak. Svéd tanulók írtak először a környezetvédelemről, azzal kapcsolatos aggályaikról is; ez a téma a magyar résztvevőket arra késztette, hogy ezzel kapcsolatban itthon, saját maguknak külön programot dolgozzanak ki: ennek keretében mindegyikük egynapi önkéntes munkát vállalt természeti környezetük rendbetételére.
A Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola által koordinált Universality of human rights in cultural plurality projekt alapja egy – a diákok előzetesen összegyűjtött kérdésein alapuló – angol nyelvű kérdőív, amely az általános életmódra, a diákéletre, a diákjogokra, a valláshoz való viszonyra stb. kérdez rá név nélkül. A kérdőíveket minden partneriskolában kitöltötték, ezt összesítés, összehasonlítás követte. A második évben – azaz idén – a diákok kutatómunkájára kerül sor; századunk eseményeiről, a művészet, a tudomány és a politika kiemelkedő személyiségeiről gyűjtenek anyagot a diákok, eljuttatják egymáshoz, hogy majd a következő, a harmadik tanév során témák szerint rendszerezhessék. Minden tanuló, aki a projektmunkába bekapcsolódott, e-mail címet kapott, és megindult köztük már a levelezés is.
A Szent Margit Gimnázium Nationale und regionale Identitäten im Europäischen Kontext projektje is jelentős történelmi eseményeket, pontosabban ezek kulturális, illetve kultúrtörténeti aspektusait kívánja tanulmányozni. A közösen kiválasztott témák – az 1789-es francia forradalom, az 1848-as európai és magyar forradalmak, az 1956-os események, a berlini fal leomlása, valamint a kommunizmus bukása – lehetővé teszik a történelmi események mellett az irodalom, a sport, a zene és a képzőművészet ismeretanyagának felhasználását is. A magyar résztvevők a „Nemzeti szimbólumaink” és a „Nemzeti ünnepeink” témák kidolgozását vállalták. (A szakmai munkát megelőző ismerkedés, bemutatkozás természetesen itt sem maradhatott el; ezek a német nyelvű beszámolók elsősorban az iskolai élet eseményeit említik meg partnereiknek.)
Mindhárom projektben – az előírásoknak megfelelően – helyet kaptak és kapnak a személyes találkozókat lehetővé tevő programok is. A Kossuth Szakközépiskola vezetői már 1999-ben ún. „előlátogatást” tettek Milánóban, a koordinátor szerepét betöltő olasz partneriskolánál; a Terézvárosi Szakközépiskola vezetőinek is alkalmuk volt megismerni a partneriskolákat. A Comenius-projekt elindítása – a többi részt vevő intézmény illetékesével együtt – a Szent Margit Gimnázium igazgatóját, projektvezetőjét is Osnabrückbe irányította. Az idei tanévtől a program már arra is lehetőséget biztosít, hogy a tanulók közül is utazhassanak néhányan; így a Kossuth Szakközépiskolából már tanulók is készülnek a következő projekttalálkozóra; a Terézvárosi Szakközépiskola tanulói pedig október közepén érkeztek vissza Svédországból, ahol elvégezték a partneriskolák kérdőíveinek összesítését, és elkezdték ezen összesítések összehasonlítását is. Novemberben a Szent Margit Gimnázium saját iskolájában fogadta a projekttalálkozó résztvevőit, a külföldről érkezett pedagógusokat és tanulókat.
Az elmúlt tanév során a Terézvárosi Szakközépiskola itthoni környezetben már megrendezett egy ilyen találkozót, amely lehetőséget adott a partnerek – a tanulócsoportok – köszöntésére kiállításokon, gasztronómiai bemutatókon, egyéb rendezvényeken is. (A magyar vendéglátókat meglepte az, milyen sok előítélet élt hazánkkal kapcsolatban a vendégekben; így aztán saját maguk is átérezték a személyes megismer(ked)és semmi mással nem pótolható jelentőségét.)
Mindhárom bemutatott projekt legfontosabb eleme a partnerek, a tanulók közötti nem formális kommunikáció. (Ez még akkor is így van, ha a kapcsolattartás során vitathatatlan a projektmunkát irányító tanárok segítő jelenléte is.) Ennek csak az egyik része az idegen nyelv használata, bár ennek jelentőségét egyáltalán nem szabad lebecsülni! Az egymással való kommunikáció sikere érdekében a tanulóknak egy témából előzetesen fel kell készülniük (ami esetenként önálló kutatómunkát, értékválasztást is igényel tőlük), és a számukra nyilvánvaló dolgokat úgy kell megközelíteniük, hogy annak jelentőségét másokkal is meg tudják értetni – amint ezt például a magyar nemzeti szimbólumok ismertetése során a Szent Margit Gimnázium tanulóinak is meg kell tenniük. A résztvevők empátiakészsége fejlődik ezáltal.
Mivel a programok mindegyike interdiszciplináris témákkal foglalkozik, ez a tantárgyköziség olyan rugalmasságot követel meg a tanulóktól, amire az oktatás során nem adódik gyakran lehetőség. A multikulturalitás megtapasztalása pedig hozzásegítheti őket a mások iránti érdeklődés felkeltéséhez. Megszokják, hogy önálló gondolatokat fogalmazzanak meg mindarról, amit megismernek, és azt is, hogy véleményük másoknak is fontos, érdekes és értékes. Partnereik véleményét megismerve pedig lehetőségük van arra, hogy szembesüljenek az övékétől eltérő álláspontokkal, újfajta viselkedésmintákat ismernek meg, és így saját közegükben is hozzászoknak a másság tiszteletben tartásához.
A projektek alkalmat teremtenek a korszerű információs és kommunikációs technikák alkalmazására is. (Az újságolvasáson kívül rendszeres internet- és e-mail-használatra. A Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola például videós-internetes körbeszélgetést is tervez a partnereivel.)
„Európai polgárrá nevelés” – mindhárom projektben ez a cél fogalmazódik meg. De hát milyen is ez az európai polgár? Különbözik-e egy-egy ország polgáraitól, ha igen, miben? S mennyiben várható, hogy ezekkel a programokkal segíthető ennek az elvárásnak a megvalósulása?
Az európai polgár eszményét az Európai Unió alapokmányának tekinthető, 1993. november 1-jén hatályba lépett maastrichti szerződés 8. cikkelye fogalmazza meg. Ebben is és az ennek nyomán 1997. május 1-jén érvénybe lépett amszterdami szerződésben is kifejeződik az az alaptétel, hogy az európai polgár identitásának vállalása nem szünteti meg egyetlen ország egyetlen polgárának nemzetállami identitását sem; ez a minőség kizárólag azzal együtt érvényesülhet, mégpedig – egyebek között – az ember fontossága és méltósága, a demokrácia elvárásainak tiszteletben tartása, az interkulturalitás, a tolerancia, a különbözőség értékeinek elfogadása révén.
Úgy tűnik, hogy a Comenius 1. pályázaton támogatott három ismertetett program mindegyike ezekhez a nem könnyen megfogható, konkretizálható eszményekhez kíván közelíteni. Az így megtett/megtehető kis lépések azonban jelzik a jó irányt; minél többen csatlakoznak a kezdeményezőkhöz, annál inkább láthatóvá válnak majd az eredmények is.
Mi a véleményetek hazátok politikájáról?
|
A reklámokat úgy tekintitek, mint
|
A globalizáció a modern gazdaság egyik következménye. Gondoljátok, hogy
|
A szennyezés csökkenthető a fogyasztói szokások megváltoztatásával?
|
Egy színesbőrű ember autóstoppol az esőben. Mit teszel?
|
Ha egy színesbőrű futballista jól játszik...
|
Miként viselkedsz az idegenekkel szemben?
|
A menekülteket/nek
|
Az illegális bevándorlókat úgy tekintjük, mint akik
|
Ha egy bevándorló eladásra kínál valamit a lakásodon, te
|
A ti népetek fajgyűlölőnek mutatkozik
|
Nem szeretem a külföldieket, mert
|
A fiatalok azért fogyasztanak alkoholt és kábítószert, hogy
|
Te a legszívesebben
|
Mire figyelsz a ruhák kiválasztása közben?
|
Mennyire veszed tekintetbe a felnőtteket?
|
Ha ismerőssel találkozol, akkor |
Mikor tekinted magad felnőttnek? |
Mikor normális dolog családot alapítani?
|
Azokat az embereket, akik önmagukkal nincsenek megelégedve
|
Sok fiatal elszigetelődött, mert
|
Ha egy barátod rossz társaságba keveredik
|
A kábítószerrel, alkohollal, dohányzással való visszaélés
|
A kábítószerek legalizálása következtében
|
Mi a legsúlyosabb probléma a ti környezetekben?
|
A gyermekek munkájának a kizsákmányolása
|
Tanulás és továbbtanulás
A mi iskolánkban nagy hangsúlyt fektetnek a tanárok arra, hogy a diákokat segítsék. Délutánonként korrepetálást tartanak, amelyen bárki részt vehet. Gimnáziumunk egykori tanulóiból kerülnek ki iskolánk támogatói. A tehetséges tanulókból különböző tanulócsoportok és sportcsapatok alakulnak. Iskolánk szívesen vesz részt országos tanulmányi versenyeken. Azok a tanulók, akik tovább szeretnének tanulni, ezért felvételi vizsgát kell tenniük, előkészítő kurzusokon készülhetnek fel.
Gimnáziumunkban a tanulók különböző sportolási lehetőségek közül választhatnak. Az épületben öt tornaterem és egy uszoda található. Az iskolaudvaron tenisz-, futball- és röplabdapálya is van. Amikor szép az idő, itt játszhatunk és edzhetünk. Az uszodát ebben az évben felújítják. Hétköznap délutánonként a tanulók itt edzhetnek. A legnagyobb tornateremben kosárlabdázunk, egy kisebben röplabdázunk, és a legkisebbikben aerobikozhatunk. A sport terén jelentős sikert könyvelhetünk el. Gimnáziumunk atlétikai versenyeken is részt vesz, például futásban, magasugrásban, és az úszásban is kimagasló eredményeket ért el.
Gimnáziumunkban a diákok sokféle nyelvet tanulhatnak, németet, angolt, franciát, spanyolt, olaszt és latint. A nyelvtanítás különböző szinteken és óraszámban történik. A kötelező óraszám hetente három vagy öt óra. Harmadik osztálytól a tanulók fakultáció keretében nyelvet vagy más tantárgyat választhatnak. A fakultáción a választott nyelvet jobban és mélyebben megtanulhatják. Van egy csereprogramunk egy német gimnázium szervezésében. A program keretében tanulóink a német nyelvet gyakorolhatják.
Iskolánk ebben az évben ünnepelte 80. születésnapját, már 80 éve működik. Ma itt kb. 900 diák tanul, és több mint 60 tanár tanít.
A tanulás mellett diák-, tanár- és szülőknek szóló rendezvényeket szervezünk. Természetesen mindig megünnepeljük a vallási ünnepeket, de nem csak azokat. Évente több estélyt, partit és játékot szervezünk. Nagyon kedvelt ünnepeink az érettségi bál és a ballagás.
Iskolánkban az osztályok az épület négy emeletén vannak elhelyezve. A nagy létszám miatt sokan vannak, akik nem ismerik egymást, a partikon, rendezvényeken, sportkörökön és a külföldi kirándulásokon azonban az új tanulóknak is van alkalmuk megismerkedni és új barátságokat kötni.
Kicsengetés után több százan szorulnak ki a folyosóra, van, aki itt beszélget a barátjával, barátnőjével, de a legkedveltebb hely a büfé, mely szünetben olyan, mint egy hangyaboly. Nagy a nyüzsgés, mindenki fecseg a hétvégéjéről, a jogairól, a nehéz feladatairól vagy a közös ismerősökről. Iskolánkban nemcsak a tanárok, hanem a diákok is segítőkészek. A barátságok és a gimnáziumi ismeretségek nemcsak négy évig tartanak, hanem egy életre szólnak.
Torrejónban lakom. Ez Spanyolország közepén van, Madridtól 25 kilométerre. A város közelében van a Henares folyó. Megközelítőleg nyolcvankétezer lakos él ebben a városban, mindenféle ember van közöttük, nagyon sok az idős is. Sokféle ipari tevékenység folyik itt. Szép város, de nagyon szennyezett, és én ezt nem túlságosan kedvelem. Nagy a zaj, mert van itt egy légibázis, és már a korai órákban működik. A parkok is szemetesek, és van néhány hajléktalan is. Van egy színházunk és pár nagyon régi épület, szép emlékmű is, de nincsenek nagyon jelentős emlékműveink, a „Casa Grande”-t kivéve. Ez egy régi farm-épület, amelyben most étterem működik, és itt van Európa legjelentősebb ikonmúzeuma. Vagy húsz általános, közép- és szakképző iskola van a városban. Egyetem vagy kórház nincs, de a legközelebbi városban, Alcalá de Henaresban van egy jó egyetem és egy nagy kórház is. Torrejón olyan hely, ahol jól lehet vásárolni: sok üzlete és két bevásárlóközpontja is van. Két uszodánk és tíz sportcentrumunk van.
Fél nyolckor kelek, hogy elérjek az iskolába, ahova busszal járok. Van vonat is Madridba, Alcalába. Torrejón különlegessége az omlett rizzsel és paradicsommal, a „tapas”. Egy csomó jó ételbárban árulják az El parque Corredor bevásárlócentrumban. Javaslom, egyszer te is kóstold meg.
Kajsa Erikssonnak hívnak, és egy Burea nevű kis településen lakom. Bár nagyon kicsi, szeretem ezt a helyet. Skellefteába járok iskolába, amely két mérföldre van innét, ahol élek. Anyámmal, Evaval és apámmal, Andersszel lakom, és van egy házikedvencünk is ... egy Putte nevű nyuszi. Van egy idősebb testvérem is, de ő Umeában lakik, és onnan jár iskolába. Nagyon hiányzik nekem. Amúgy 21 éves.
Van egy csomó hobbim, fel sem tudom sorolni, de nagyon szeretek a barátaimmal lófrálni. A barátomat Dannak hívják, és már két és fél éve együtt járunk. Nagyon szeretem őt!
Szabad időmben szívesen járok egy edzőterembe, és jól megdolgoztatom magam, de nem vagyok annyira erős...mégis...! Ezt körülbelül két hónapja kezdtem el. Egy másik dolog, amit nagyon szeretek, a tánc, de nem járok semmilyen klubba. Csak amikor diszkóba megyek, és néha otthon is táncolok. Ha van pénzem, imádok vásárolni! Hogy milyen vagyok? Kicsit nehéz leírni a személyiségemet, de megpróbálom. Erős akaratú lány vagyok, szeretem kimondani a véleményem. Ha jó hangulatom van, nagyokat nevetek, ilyenkor nagyon jól alszom éjszaka. Imádok aludni. Zzzzzz! Nagyon szeretek a dolgokon viccelődni is, de nem tudom, vajon az emberek mulatságosnak tartanak-e engem.
Hogy hogy nézek ki? Nagy kék szemem van (majdnem túlságosan is nagy), sötétszőke a hajam, se kövér, se sovány nem vagyok. Szeretem a testem. Az izmaim nem túl vastagok, de ha rendszeresen edzek, meg fognak erősödni.
Szóval, most már ismersz engem egy kicsit, és remélem, tetszik, amit olvastál. Ha szeretsz hosszú leveleket olvasni, szeretni fogsz engem, mert én imádok írni! Különösen leveleket. Bármiről, nem számít... Remélem, írsz majd nekem... nem fogod megbánni!
Marie vagyok, tizenhét éves. A hajam szőke, a szemem kék. 167 cm magas vagyok és 48 kiló. Anyámmal lakom, nem messze Párizstól, és a macskámat Mirabelle-nek hívják. Van egy nővérem, aki 20 éves, barna hajú és kék szemű. Apámmal nem sokszor találkozom, mert a szüleim már nagyon régen elváltak. (Én akkor 8 éves voltam.)
Imádom a soul-zenét, a hip-hopot és a gospelt, az R@B-t. Gyakran megyek moziba a nővéremmel vagy a barátaimmal. Szeretem a horrorfilmeket és a vígjátékokat. Zenét hallgatok és tévézek. Másfél éve van egy barátom, de ő messze lakik tőlem.
Jártam már sok országban: Görögországban, Tunéziában, Máltán, Olaszországban.
No, ennyi mostanra. Üdvözöllek.
Amikor a magyar népi építészetről hallunk vagy beszélünk, rendszerint a magyar parasztházakra gondolunk, a kézművesek házaira, akik a falvakban és a mezővárosokban élnek, a vidéki épületekre és a templomokra.
896 előtt a magyarok jurtákban laktak, és fából is építettek házakat, 896 után a házak sok európai jellegzetességet mutattak. A dombokra épült kőházak azonban nem annyira változatosak, mint amilyenek a városokban lévők. A mezővárosokban lakó gazdag emberek házai teljesen mások voltak, mint a falusi szegényeké. A középkorban változtak a magyar lakóházak, annyiban, hogy egy szobánál több épült, és a továbbiakban változás következett be a méretekben és az alapanyagban is, de változatlanul négyszögletűek és hosszúak maradtak.
Magyarországon ismeretes minden főbb építészeti stílus, beleértve a románt, a gótikust, a reneszánszot, a barokkot és a neoklasszikust, akárcsak az új művészetet, amelyek azonban inkább csak érdeklődést felkeltőnek tűnnek, és segítséget adnak a magyar építészet történetének megértéséhez.
A bolygónk veszélyben van. Vannak azonban szerte a világon olyan embercsoportok, amelyek meg akarják védeni. A leghíresebb környezetvédelmi csoportot Green Peace-nek hívják. Világméretű kampányokat szerveznek a bálnavadászat, a nukleáris energia ellen, az esőerdők és az ózonréteg védelmében. Ezt a bolygót globális felmelegedés fenyegeti. A globális felmelegedést az üvegházi gázok okozzák. Ezeket a nagyüzemek, erőművek és a lakóházak termelik. Az ózonréteget is károsító gázok és az ipari létesítmények által kibocsátott más veszélyes kémiai anyagok vízzel összekeverednek, és savas esőt produkálnak. A savas eső nagyon káros az erdőkre és a növényzetre. Esőerdők az Egyenlítő közelében vannak, Dél-Amerikában, Afrikában, Malaysiában. Az esőerdőket sokan a Föld tüdejének is nevezik. Sajnos, minden évben több és több fát kivágnak belőlük. Ezek pedig nem pótolhatók, az esőerdők talaja ugyanis nagyon vékony, és a szél szét tudja fújni. Az esőerdők elsivatagosodnak. Állatok százai eltűnnek. Az ózonrétegen az Északi- és a Déli-sark fölött két lyuk van. Ezek a lyukak elmozdulnak Ausztrália és Észak-Amerika irányába. Az ózonlyuk több napsugarat enged át, és ez a sugárzás betegséget okozhat, például bőrrákot és vakságot. Hogy mit kell tennünk a levegő, a víz és a föld védelme érdekében, nagyon nehéz megmondani. Az életünk már a kocsihasználatra épül, és az autók szennyezik legjobban a levegőt. Olyan rengeteg kocsit használunk, hogy legjobb lenne ólmozatlan benzinnel vagy napenergiával járnunk. Végül is épp ideje annak, hogy mi magunk védjük meg a földgolyónkat.
A depresszió ma már a gyermekek körében is mindinkább jelen van. Ennek egyik oka az, hogy az iskolai követelmények olyan nagyok, hogy azokat mind nehezebb teljesíteni. A tinédzserek idegi eredetű depressziója főként szerelmi bánat következménye. De a rohanó modern élet is közrejátszik a depresszió kialakulásában. Az embereknek nincs idejük egymásra. A pénz mind fontosabbá válik, az embereknek mindig többet kell dolgozniuk. Ezért van az, hogy a szülőknek is egyre kevesebb idejük marad gyermekeikre, családjaikra.
Magyarországon nagyon sok nyugdíjas van, a mi feladatunk, hogy gondoskodjunk róluk. A magyarok sokkal kevesebbet keresnek, mint a nyugat-európai országokban, úgyhogy a nyugdíjak is igen alacsonyak. Persze kapnak egyéb támogatásokat és kedvezményeket is. Például minden 65 év feletti ingyen veheti igénybe a tömegközlekedési eszközöket, és sokan közülük a gyógyszereiket is ingyen kapják, vagy erősen csökkentett áron. Magyarországon a legtöbb idős embernek valami komoly betegsége is van, például magas vérnyomás, cukorbetegség stb. Sok nyugdíjas eljár nyugdíjasklubokba, ha jobban akar étkezni. A kormány, pénzügyi problémái ellenére, az egyházzal és a helyhatóságokkal együtt próbálja a nyugdíjasokat segíteni abban, hogy jobban éljenek. Sajnos, közülük csak kevesüknek tudják biztosítani, hogy charterutazásokra menjenek, de mindenesetre támogatják a nyugdíjasok klubjait és szervezeteit.